Sláger téma, hogy mi módon lehet elszámolni a gépkocsi költségeket. Sokszor felteszik nekem a kérdést, hogy az elhatározott kocsi vásárlásnál cégként vegyék-e meg vagy inkább magánszemélyként a kiválasztott járgányt.
Erre nehéz egyértelmű választ adni, mert ahány vállalkozás, annyi válasz adható erre az egyszerű kérdésre. Ezért arra vállalkozom most, hogy mindkét megoldást részletesen bemutatom. A már meglévő használt kocsit átíratni a cég nevére nem nagyon érdemes, mert már önmagában az is ront a kocsi értékén, hogy nem első tulajdonos lesz bejegyezve a forgalmiba, hanem a cég lesz a második. Pedig csak mi vezettük.
Jogos igény, hogy a hivatalos utak költségét a cég térítse meg. Ehhez néhány szabályt kell csak megértenünk.
Mik a fixen felmerülő gépkocsi költségek és kiadások, ha CSAK magáncélra használjuk a kocsit?
- természetesen a vételár az összes regisztrációs adóval, illetékkel és hasonlóval. Ide sorolom a lízingelt kocsit is.
- az Önkormányzatnak fizetendő súlyadó,
- kötelező biztosítás a baleseti adóval együtt (ez utóbbit a biztosító beszedi),
- casco, ha valaki kötni akar
- szerviz költségek
- parkolási díj, autópálya matrica, garázsbérleti díj és egyéb hasonló, de nem kötelező kiadás.
Eddig csak magán célú használat történt.
De mit kell tenni, ha a saját tulajdonú kocsi hivatalos használatáért térítést kapunk?
Fontos tisztáznunk, hogy a saját tulajdonú gépkocsi fogalmába a házastárs tulajdonában lévő autó is sajátnak számít.
- Először is pontos útnyilvántartást (kiküldetési rendelvényt) kell vezetni. A kettő közötti különbségre még később kitérek. Ez egy bizonylat, aminek alapján a cég megtéríti a felmerült költségeket. Alap esetben a NAV által elfogadott benzinár és a gépkocsi norma fogyasztása alapján kiszámolható üzemanyag költségből, valamint a 9 Ft/km átalány értékcsökkenési költség térítésből áll (azaz jogszabályban meghatározott térítés). Erre készült egy kalkulátor. Az üzemanyag árat a NAV honlapján mindig meg lehet találni. Létezik egy bonyolultabb számítás. Ahol figyelembe lehet venni a nagyobb szervízköltséget is (tételes költségelszámolás). Erre lent még részletesen kitérek.
- Másik jellemző, a munkába járás költségtérítése. Ez egyszerű díjazás, 9,- Ft/km. És nem kell semmilyen nyilvántartást vezetni. Itt nem jár az üzemanyag költségének megtérítése. A térítés csak a munkában töltött napokra jár. Feltehetőleg ez jelenléti ívvel igazolható is. A távolság, amire jár: a bejelentett lakcím és a munkahely közötti távolság oda-vissza. Azért arra figyeljünk, hogy aki ilyen térítést kap, annak ne vegyen a cég BKV bérletet.
A nehézség nem is itt van, hanem az adózásnál.
A legfontosabb, hogy tisztázzuk az útnyilvántartás és a kiküldetési rendelvény közötti különbséget.
Kiküldetési rendelvény egy szigorú számadású 2 példányos bizonylat, amit nyomtatvány boltban lehet kapni. A nyomtatvány pontos neve: “Kiküldetési rendelvény a hivatali, üzleti utazás költségtérítéséhez”. A nyomtatvány kód száma: B. 18-73. Fontos, hogy a vásárlás számláját tegyük el, és ez a számla a költséget elszámoló magánszemély nevére szóljon. Nem sorolom fel a nyilvántartás tartalmát, hisz úgyis meg kell venni a tömböt, ha ezzel akarunk elszámolni. Az első példány a kifizetőé, a másolatot a magánszemély megtartja az elévülési időn belül (5 év).
Miért is előnyös ez a megoldás? Mert ha a felvett díj nem tételes költségelszámolás alapján történik, akkor NEM KELL CÉGAUTÓADÓT fizetni. Ennek mértékét egy másik helyen már bemutattuk. Az átalány jellegű térítés (üzemanyag+9 Ft/km) és a kiküldetési rendelvény már elegendő ahhoz, hogy megússzuk a cégautóadót. A rendszert még az sem zavarja, ha a 9,- Ft/km-t meghaladja a térítés, a különbözet után (azaz a 9,- Ft/km feletti rész után) adózni kell (SZJA), de cégautóadó még ebben az esetben sem merül fel.
Útnyilvántartás: Ez egy trükkös jószág, a következő kellékei vannak:
- gépkocsi típusa és rendszáma
- fogyasztási norma
- az év első és utolsó napján mért kilométer óra állás. Szükség szerint ezt az adatot havonta is rögzíteni kell
- megtett út időpontja
- cél (honnan hova)
- felkeresett üzleti partner neve
- közforgalmi úton megtett km
- ÉS ITT A TRÜKK!! az üzemanyag vásárlás időpontja és költsége. A törvény itt feltételes módban fogalmaz, de érdemes vezetni. Már előfordult a NAV életében, hogy a fiktívnek látszó útnyilvántartást erről az oldalról fogta meg, illetve a felkeresett üzleti partnerekkel is felvette a kapcsolatot.
Ha ezt a megoldást választjuk, akkor cégautóadót kell fizetni. Az útnyilvántartás egy szabadon választott gyakorlat. A feladatot meg lehet oldani nyomtatványboltban kapható tömbbel, de lehet kockás füzet, program, excel vagy bármilyen más.
Tételes költségelszámolás:
Ez bonyolultabb, és kicsit ingoványosabb. De adómentesen több bevételhez lehet jutni. Esetleg…. mondom, esetleg. Fontos az útnyilvántartás, az év elején és végén a km óra állása, fontos, hogy minden javításról, éven belül elhasználódó anyagról legyen a magánszemély nevére szóló számla. Az összes üzemben tartás költséget fel kell osztani a hivatalos és a magán használat arányában. Ez az arány az útnyilvántartásból és a kezdő és záró km óra állásából kiszámolható. FIGYELEM! Az elszámolás módja egy éven belül nem változtatható. Még egyszer: az üzemben tartás költsége: kötelező biztosítás, casco, súlyadó, javítás, karbantartás, éven belül elhasználódó anyagok, stb. Költségként még elszámolható átalány értékcsökkenés is. Ez a bevétel 1 %-a, de maximum a gépkocsi vásárlási árának 10 %-a lehet.
És ne felejtsük el, hogy a tételes költségelszámolás mellett cégautóadót is fizetni kell. Az első költségelszámolás napját követő hónaptól a költségelszámolás utolsó eseményének hónapjáig. Ha bevállaltuk ezt a megoldást, akkor még abban az esetben is az adóévben így adózunk, ha rosszabbul jártunk, mint a 9 Ft-os verzióval jártunk volna. Utólag az ember mindig okos, de itt előre kell okosnak lenni. Ne felejtsük el továbbá, hogy a cégautóadót minden negyedévet követő 20-ig nem csak megfizetni kell, hanem be is kell vallani. (01-es bevallás!)
Tanulságként meggondolandó, hogy ne bonyolódjunk bele a tételes elszámolásba. Mert egyszerűbb, kiküldetési rendelvény mellett nincs cégautóadó, és a jogszabály szerint kifizetett mérték esetében nem kell SZJA-t sem fizetni. Általában a 9 Ft/km reális összeg.
Tehergépkocsik
Ezt a témát nem is érdemes túlzottan körbejárni, mert magán kézben nem jellemző, hogy létezik tehergépkocsi. Ha mégis, akkor menetlevelet vezetni kell, mert ezt a KRESZ várja el, tehát a rendőr kérheti. Ha munkát végzünk magánszemélyként a teherkocsival, az gyakorlatilag jogosulatlan gazdasági tevékenység. Így ezt a témát nem járom körbe, de nyilván nem is életszerű a helyzet.
Folytatás: Céges gépkocsi költségei
Tisztelt Szerző!
Alapos mégis érthető a cikk, de egy apróság nem érthető számomra:
ugyancsak az Önök oldalán az alábbiakat találtam:
Saját gépkocsi hivatalos célú használatának költségtérítése útnyilvántartás alapján történik. Az útnyilvántartáshoz egy nyomtatvány boltban kapható nyomtatványt kell használni. Ebben az esetben a magánszemélynek nem kell megfizetnie a cégautóadó összegét.
Ha programmal vagy bármilyen más módon van nyilvántartva az útvonal, akkor a magánszemély havonta cégatóadó bevallásra és befizetésre kötelezett”
A cikkből viszont pont az ellenkezője derül ki, akkor most mi az igazság?
Előre is köszönöm!
Üdvözlettel:
Miletics Hanna
Kedves Hanna!
Próbáltam a cikkben az útnyilvántartás és a kiküldetési rendelvény (mint két eltérő fogalom) között különbséget tenni. Ezért van kiemelve ez a két fogalom. A kiküldetési rendelvény egy szigorú számadású két példányos nyomtatvány, amivel meg lehet úszni az adót. Az útnyilvántartás pedig (akár nyomtatvány bolti, akár szoftver) az nem azonos a kiküldetési rendelvénnyel és nem lehet megúszni vele az adót. A bosszantó az, hogy a két nyomtatvány tartalmilag szinte azonos, ezért könnyű összekeverni őket. Itt valószínűleg a lényeg a szigorú számadásba vont bizonylaton és a két példányon van.
Üdvözlettel:
Soltész Nóra
Tisztelt Szerző!
Jól értem-e, hogy a kiküldetési rendelvényt a cég telephelyének városán belüli “kiküldetések” nyilvántartására is használhatom, ha a acégautóadót nem szeretném megfizetni a saját gépkocsim céges használata után?
Üdvözlettel
Kun Attila
Kedves Attila!
Igen, ha vidéki az út, ha városi, egyformán helye van az útnyilvántartásban. Csak valósak legyenek ezek az utak. Fontos, hogy a szigorú számadású tömböt használja, mert csak ebben az esetben nem kell megfizetni az adót.
Üdvözlettel:
Soltész Nóra
T.Nóra!
Az én esetemben a munkáltató elfelejtette közölni, hogy a munkahelyem székhelyéről a továbbutazást a helyettesítés székhelyére jogosult vagyok elszámolni.
Ez úgy derült ki, hogy a most felvett munkatársamnak elszámolják a gépkocsihaszálatot.
Mennyi dőre visszamenőleg kérhetem költségeim elszámolását?
Tisztelt Kérdező!
Az elévülésig bármi utólag reklamálható. Adózás rendje törvény szerint ez 5 év.
Erős kétségeim vannak, hogy ez az érvényesítés sikerrel fog-e járni. És mit eredményez? Kis pénzt, és rossz viszonyt a munkahelyen. Ez még a jobbik verzió.
Üdvözlettel:
Soltész Nóra
Megszűnt a cég amelyiknél dolgoztam,viszont jogfolytonossággal átvett minden m.vállalót az új tulaj.Közölte hogy Vidéki dolgozóinak csak bérletet számol el útiköltségként,gépjármű használatot Nem!Kérdésem,megteheti ezt? Tisztelettel: K.E.
Tisztelt Kérdező!
Ez főleg munkajogi kérdés. Az eredeti és az új munkaszerződés és az átvétel jogfolytonosságát kell vizsgálni. Ehhez nem tudok hozzászólni, mert nem ismerem a körülményeket.
A vidéki dolgozó munkába járását köteles a munkáltató megtéríteni. Erre kormány rendelet van. Ez a kötelezettsége vonat vagy busz bérletre vonatkozik (megtéríteni legalább 86 %-t kell az árból, ez adómentes). Nem köteles finanszírozni a munkáltató gépkocsit, ha a busz és a vonat megoldott, és a munkarendhez igazodva van menetrend szerinti járat. A munkába járás térítése gépkocsival 9 Ft/km adómentesen.
Üdvözlettel
Soltész Nóra
Elnézést, jól értem, hogy 9 Ft/km? Ez azt jelenti, hogy 100km útra 900 Ft számolható el?De hát ez 2 liter benzin ára….melyik autónak ilyen jó a fogyasztása? Vagy valamit félreértettem??? Üdv:
Kovács Beáta
Kedves Bea!
Jól értette, 9 Ft/km, ez valóban csak 900 Ft 100 km-re. Ezzel nem a teljes költséget térítik, hanem csak hozzájárulás. Évek óta ez van benne a törvényben, lehet tán már 10 évek óta.
No comment.
Üdvözlettel.
Soltész Nóra
Tisztelt Szakértő!
3 műszakos munkarendben saját gépjármű használatát 9 Ft/km költségtérítéssel támogatja egy cég. De a km számításnál nem a lakóhely pontos lakcíme és a munkahely pontos címe közötti távolságot veszi figyelembe, hanem a lakóhely közigazgatási határa, és a munkahely közigazgatási határa közötti távot, ami +15-20 km különbséget jelent egy egy út esetén. Vannak olyan nagy városok mint Debrecen, Szeged, Budapest ahol a munkába igyekvő munkavállaló, a közigazgatási határon belül a legrövidebb használható úton 10-15 Km -t is autózik, rengeteg lámpánál rostokol, mire a munkahelyre ér.
Mi a korrekt eljárás ebben az esetben? Lakcímtől munkahely pontos címig, vagy közigazgatási határok között kell téríteni a 9 Ft/ Km-t?
Tisztelettel:
Eva
Kedves Éva!
Az SZJA törvény a munkahely és a lakóhely közötti útvonalról beszél, szó sem esik a városok közigazgatási határáról. Nem is lenne logikus. Így a két hely között, a közforgalmi úton mért távolság számolható el. Ez az adómentes bevétel. (ld. Szja tv. 25 §. (2) bb) pontja.)
Üdvözlettel:
Soltész Nóra
Kedves Nóra, Kiküldetésnél van e felső összeghatár vagy km határ? köszönettel
Kedves Marika!
Nem értem a kérdést. A kiküldetés egy valós teljesítés alapján készül, tehát ha megvalósult és az a cég érdeke volt, akkor ki kell fizetni. Milyen felső határ lehet még? Semmilyen. Ha egy munkabért akarnak kiváltani ezzel a módszerrel, az nyilván nem valós és nem jogos. Így értelemszerűen sehol semmilyen határ nincs leírva.
Persze nem szokatlan, hogy a cégek ezzel csinálnak költséget. Vagy netán ezzel akarnának munkabért kiváltani. És egy hónapban beírnak vad km összegeket a nyilvántartásba. Ami ha 24 órából 26 órát ülne a kocsiban az ember, akkor sem menne. Ezt a helytelen gyakorlatot én senkinek nem javaslom. Mert a NAV néha veszi a fáradságot, és az útnyilvántartás valós tartalmát ellenőrzi.
Üdvözlettel Soltész Nóra
Kedves Nóra!
Mi minősül saját tulajdonú gépjárműnek, illetve mi definiálja a saját tulajdont? Véleménye szerint élettársi kapcsolatban élők esetén az élettárs gépjárművével való munkába járás esetén elszámolható a 9 Ft/km-es költségtérítés?
Válaszát előre is nagyon köszönöm!
Üdvözlettel,
Eszter
Kedves Eszter!
A saját tulajdonú gépkocsi fogalmába a magánszemélyen kívül még a házastársa tulajdonába tartozó gépkocsit kell érteni. Ezt írtam is a cikkben.
Üdvözlettel:
Soltész Nóra
Kedves Nóra!
Ha az egyéni vállalkozó a 9 Ft/km-es elszámolást választja, elszámolhatja azon felül a kgfb-t, gépjárműadót, écs-t, autópályát, parkolást, vagy a 9 Ft már mindezt tartalmazza?
Ugyanez a kérdésem az 500 km-es bizonylat nélküli elszámolás esetén is.
Köszönöm előre is a válaszát,
Blanka
Kedves Blanka!
A kérdéséből nem derül ki, hogy kinek a tulajdonában van a gépkocsi. A biztosítást, gépjárműadót, stb a gépkocsi tulajdonosa számolja el. Ha ez a vállalkozás, akkor ott kell elszámolni. A magánszemély tulajdonában álló gépkocsi ilyen jellegű járulékos költségeit a vállalkozás nem számolhatja el költségként. Ha a vállalkozás tulajdonában van a gépkocsi, akkor az egész 9 Ft/km és 500 km-es kérdés nem tartozik ide.
A 9 Ft/km elszámolás a nem önálló tevékenységből származó jövedelemhez tartozik. Ez jellemzően a munkavállaló munkabére és a munkába járás költségtérítése.
Az 500 km-es elszámolás a mezőgazdasági őstermelőre vonatkozik.
Üdvözlettel
Soltész Nóra
Az érdekelne, hogy ha egy alkalmazottnak fizetünk kiküldetési rendelvény alapján saját gépkocsi-használatot, annak van-e bármilyen felső korlátja?
Illetve fizetünk választott tisztségviselőnek is,akinek a havi tiszteletdíja 6.000,- Ft, emellett havonta még felvesz kb 3.000,- Ft-ot saját gk-használatra is kiküld.rendelvény alapján.
Tehát azt szeretném tudni, hogy max. mennyit vehet fel a bér v. a tiszteletdíj mellett.
Pl. a 6.000,- Ft Tiszteletdíj mellett vehetne fel 10.000,-Ft-os is akár??
Minkét esetben az APEH-os norma és benzinár mellett számoljuk le, tehát bevételnek nem minősül a magánszemélynél.
Tisztelt Kérdező!
A kérdésére nincs jó válasz, mert a kérdés azt sugallja, hogy az adóköteles munkabért akarjuk gépkocsi költségtérítés adómentes részével helyettesíteni. Ez nem megfelelő gyakorlat. Ha a kifizetés mögött nem volt valós teljesítés (tehát nem történt meg az utazás), akkor az adó elkerülésnek minősül. Ha viszont tényleg megtörtént a gépkocsi használat, és ez valós üzleti célú is volt, akkor azt meg kell téríteni. Nem az érték a döntő. A NAV vizsgálhatja az elszámolt útvonal valódiságát. Létezik a gyakorlatban olyan kapcsolt ellenőrzés, amikor az irreálisnak tűnő gépkocsi költségtérítés útnyilvántartásában megnevezett partnereket nyilatkozatra szólították fel. Lehet tippelni az eredményre.
Üdvözlettel:
Soltész Nóra
Tisztel Nóra!
Van egy egyszemélyes kft-m, ami kapott egy vidéki munkát. És van egy, a saját (tehát nem a kft) tulajdonomban lévő gépkocsi, amit erre a vidéki útra használnék. Van-e lehetőség arra, és ha igen, akkor hogyan, hogy a saját kft-ből saját magamnak, mint magánszemélynek utiköltség térítést fizessek úgy, hogy cégautóadót, vagy egyéb adót ne kelljen fizetni?
Válaszát előre is köszönöm:
Gábor
Kedves Gábor!
Vásárolni kell egy 18-73 jelű két példányos, szigorú számadású tömböt. Neve: Kiküldetési rendelvény a hivatali, üzleti utazási költségtérítéshez. Ebbe vezesse be az útvonalat. A NAV normával számoljon és ez simán kiadás a kft-ben és nem adóköteles bevétel a magánszemélynél. A NAV norma a NAV honlapján található. A kalkulációhoz mi is készítettünk egy kalkulátort.
Üdvözlettel:
Soltész Nóra
Tisztelt Nóra!
Köszönöm a tegnapi válaszát, és ezzel kapcsolatban lenne még egy kérdésem. Az nem gond, hogy én, mint a kft ügyvezető igazgatója kirendelem saját magamat a vidéki munkára, és ehhez utiköltség elszámolást nyújtok be saját magamnak? Nem szükséges alá-fölé rendeltségi viszonynak lennie, vagy a két személynek (kirendelő és kirendelt) különbözőnek lennie?
Válaszát előre is köszönöm:
Gábor
Kedves Gábor!
Nem gond. A munka elvégzéséhez ez szükséges kiadás, bizonylatolni kell és kész. Egyszemélyes Kft egyetlen dolgot nem tehet meg simán. Saját magával nem köthet munkaszerződést, minden más működik kötetlenül. Az egyszemélyes kft tulajdonosa alap esetben csak tagsági jogviszonyban lehet. Ez alól egyetlen módszerrel lehet kikerülni, ha az alapító okiratban szerepel, hogy az ügyvezető munkaszerződésben végzi feladatát. De a költségek elszámolása és utalványozása, jogosságuk megítélése nem tartozik ide. Ha mindent ilyen alá/fölé rendelt viszonyhoz kötnénk, akkor egy egyszemélyes kft nem is tudna működni.
Üdvözlettel
Soltész Nóra
Tisztelt Nóra!
“Munkába járás költségtérítése” címén kaptam eddig a 9 Ft/km költségtérítést, a jelenléti ívvel igazolt napokra. Az új belsőellenőr azonban mostantól útnyilvántartás vezetésére akar kötelezni! Megteheti? Illetve hol van leírva a törvényben, hogy ehhez elég a jelenléti ív is?
Üdvözlettel:
Béla
Kedves Béla!
Az 1995. évi CXVII tv SZJA-ról 25 § (2) bekezdésének b/ pontja. Ez szól a munkába járás költségtérítéséről a munkában töltött napokra a munkahely és lakó-vagy tartózkodási hely között. Ez a megfogalmazás eléggé egyértelmű és szükségtelen az útnyilvántartás. Hisz az időpontot a jelenléti ív igazolja, a távolság pedig a törvényben meg is van fogalmazva. Ettől kezdve csak szorozgatni kell.
Máshol (se könyvvizsgálat, se NAV) még nem tapasztaltam, hogy az ilyen bejárás költségtérítéséhez útnyilvántartás kértek volna.
Üdvüzlettel
Soltész Nóra
Kedves Nóra!
Azzal kapcsolatban szeretnék érdeklődni, hogy ha a munkáltató egyik napról a másikra elrendeli a munkavállalónak, hogy a következő nap egy másik városba kell menni dolgozni egy megadott munkahelyre, akivel a cég kapcsolatban áll és kiküldetési rendelvényt vezetünk az utazásokról. Akkor az üzemanyag költségekre + a 9Ft kopásra vonatkozik-e valami kifizetési határidő? A munkáltatónak ezeket az összegeket milyen időhatáridővel kell kifizetnie a munkavállalónak? Jogos-e az, hogy csak a következő hónap elején fizetik ki a kiküldetési útiköltségeket a munkabérrel együtt? Vagy ezeket az összegeket, ami a kiküldetés során felmerül kérheti-e a munkavállaló, hogy aznap vagy esetleg a rákövetkező nap fizesse ki a munkáltató?
Hisz az utazással kapcsolatos km adott.
Tisztelt Kérdező!
Nincsenek szabályok erre, hogy mikor kötelező ezt kifizetni. A szokásos eljárás az, hogy a bérrel együtt és a hónap végén. De azt gondolom, hogy kölcsönös rugalmassággal ettől a szokástól el lehet térni. Ha egyszeri kiküldetésről lenne szó, ott szoktak azonnal elszámolni. De ezek is inkább helyi szabályok, semmi jogszabályi háttérről nem tudok.
Üdvözlettel
Soltész Nóra
Kedves Nóra!
Nem egyszeri kiküldetés, hanem havonta eltérően több is lehet, ha a munka úgy alakul.
Természetesen az utazás saját gépkocsival történik.
Tehát akkor a kiküldetési rendelvényt nem csak adott hónapra vonatkozólag kell kitölteni tételesen?
Lehet adott hónapra több oldalt is megkezdeni?
Kedves Nóra!
Nem tudom, él még a dolog, de próba cseresznye 🙂
Az lenne a kérdésem, hogy ha a munkavállalónak nem a saját nevén van a gépjármű és nem is üzembentartó, akkor el lehet neki számolni kiküldetési rendelvény alapján?
Olyan ötlet merült fel, hogy az illető a – gépkocsit szívességi használatra, térítés mentesen biztosítja – és ebben a formában elszámolható, ez megfelel a valóságnak ?
Köszönöm
Tisztelt Kérdező!
Ha nem üzembentartó, és nem a dolgozóé a gépkocsi, akkor gondolom nem is nagyon vezeti azt a kocsit. Én nem tanácsolnám, hogy egy fiktív használattal és fiktív útnyilvántartással vegyenek ki cégből ilyen módon pénzt. Az egész ország tele van kamerákkal, és nem hiszem, hogy azokban lévő felvételekhez a NAV-nak nincs hozzáférése. Régen mondom, hogy felesleges olyan gépkocsi költséggel próbálkozni, ami nem valós. Ma már elég egyszerű ezeket ellenőrizni.
Üdvözlettel
Soltész Nóra
Köszönöm a választ.
Nem pénz kiszedés a lényeg, nem erről van szó.
Az illető édesanyáé a gépkocsi, és egy olyan jogi állásfoglalást kaptt a cégünk, hogy ne kelljen a nevére írassa az autót, hogy az édesanya – gépkocsit szívességi használatra, térítés mentesen biztosítja- .
Egy olyan programba vesznek részt a munkavállalók ami főként vidéken van, és változik a személyek összetétele, erre kellene nekem mind munkáltató valami olyan állásfoglalás, hogy ilyen esetben mi a legegyszerűbb megoldás. Van olyan ember aki pár hónapot van a programba, de szükséges a saját gépkocsi használat, csak nem mindenkinek van a nevén.
De ha az a törvény, hogy csak a saját nevén lehet, akkor ez is tökéletes és akkor úgy oldjuk meg, csak egyszerűen mindenki másképp értelmezi a törvényt, be szeretném tartani csak tudnom kell pontosan. Akinek nem a saját nevén van nem lehet, se meghatalmazással se semmivel, vagy lehet így és így .
Köszönöm a válaszát
Tisztelt Kéredző!
Ez a helyzet már komplexebb, mint ami belefér egy ilyen blog keretébe. A jogi állásfoglalás tartalmát nem ismerem. A kérdésből számomra nem egyértelmű a helyzet, így nem tudok korrekt választ adni. Ha gondolja, keressen meg közvetlenül.
Üdvözlettel
Soltész Nóra
Kedves Nóra!
Szeretném a segítségét kérni az alábbiakhoz: a kft ügyvezetője és egyben többségi tulajdonosa szeretné a hivatali útjaira költségtérítést elszámolni (NAV-által közölt üzemanyagár/fogyasztási norma + 9ft/km értékben)a következőképpen: a gépjármű nem a kft tulajdonában van, hanem az ügyvezető tulajdonában, ugyanakkor a gépjármű üzembentartója az apósa, a kötelező felelősségbiztosítás is így természetesen az após nevére szól.
Így el lehet számolni? Szükséges külön nyilatkozat ezzel kapcsolatban az ügyvez. és após között? És ha jól gondolom, akkor csak útnyilvántartással lehetségese (ha egyáltalán lehetséges).
Köszönöm előre is.
Tisztelt Kérdező!
A magán gépkocsi használat útnyilvántartás alapján történik, mely a saját, vagy a házastárs tulajdonában lévő gépkocsira vonatkozhat. Nem teljesen világos, hogy ha egy magánszemély tulajdonában van a gépkocsi, akkor mi módon lesz üzembentartó egy másik magánszemély. Az szja törvény 3. mellékletének IV. fejezete szabályozza a költség elszámolást.
Arra mindenképpen tanácsos figyelni, hogy az útnyilvántartás csak valós útról készüljön, mert az egész ország tele van kamerákkal, és egyszerűen ellenőrizhető a megtett út valódisága.
Üdvözlettel
Soltész Nóra
Kedves Nóra
Egy rövid kérdéssel zavarnám, ami nem teljesen világos számomra, kiküldetési rendelvény típusú elszámolás esetén elegendő üzembentartónak lenni vagy csak saját tulajdonú gépkocsi esetén alkalmazható?
Köszönöm előre is.
Kedves Tibor!
Elszámolható az üzembentartónak is költségtérítés, de ebben az esetben az elszámolás hónapjaira a tulajdonosnak meg kell fizetni a cégautóadót.
Üdvözlettel
Soltész Nóra