Hívjon minket: +361 7949818

Gépkocsi költségek III. – (bérelt kocsi)

Gépkocsi költségek III. – (bérelt kocsi)

Izgalmat váltott ki a vállalkozások között az a 2012-es enyhítés, hogy a bérelt személygépkocsik esetében a bérleti díj ÁFÁ-ját le lehet vonni. Természetesen csak annak, aki általánosan az ÁFA levonására egyébként jogosult.

De nem minden arany, ami fénylik. Ezzel az enyhítéssel az az általános fő szabály nem változott az ÁFA törvényben, hogy csak az az ÁFA vonható le teljesen egészében, ami kizárólag üzleti célú tevékenységhez kapcsolódik.

Tisztázzuk előre, hogy a bérelt autó kategóriájában a nyílt végű pénzügyi opciós lízing szerződés keretében megszerzett autó is beszámít, mert ebben az esetben a lízing idő legvégén nyitott a kérdés, hogy kié lesz az autó. Ezért ez az egész ügylet bérlésnek számít.

Kizárólag üzleti célú használat

Megpróbálom ezt a gépkocsi oldaláról körbejárni. Ha tárgyalásra, üzleti megbeszélésre, vagy bármilyen más hivatalos cél érdekében használjuk az autót, az üzleti cél és tekinthetjük kizárólagosnak is. De azt azért a NAV revizora sem hiszik el, hogy egy gépkocsival például az ügyvezető nem megy haza. Az már munkába járás, ami nem üzleti cél. Persze a kocsi fut az ügyvezető szabadsága alatt, sőt még tankolnak is bele. Ezt nehéz azzal magyarázni, hogy az is üzleti cél, hogy a munkavállaló kipihenje magát.

Mi következik ebből? Ha nem kizárólag üzleti célú a kocsi használata, akkor az ÁFA levonása sem jogos.

Vannak olyan céges kocsik, amit a cégben mindenki használ. Senki nem megy vele haza, a forgalmi és a kulcs az mindig a cégben van. Ha egy kollégának szüksége van a kocsira, elviszi és visszahozza. Nem általános ez, de van ilyen. Ez teljesen és kizárólag üzleti célú, nincs is akadálya az ÁFA levonásnak. Ezekről az “igénylésekről” szoktak nyilvántartást vezetni, és előfordul a főnöki engedélyhez kötés is. Ezek mind ragyogó megoldások arra, hogy igazoljuk az üzleti célt és ezzel az ÁFA teljes levonásának jogosságát.

De van megoldás arra is, ha nem kizárólag üzleti cél valósul meg!

Az ugye teljesen világos, hogy a 100 %-os ÁFA levonás nem lehetséges. De egy részének levonása teljesen jogszerű! De mennyinek?

ÁFA levonási arány megállapítása

  •  Első és legfontosabb az induló és záró km óra állásának feljegyzése. Mit jelent az induló és záró időpont? A bérleti díj számlájának kezdő és záró időszakát. Ha ez havi számla, akkor a km óra állását havonta bizony rögzíteni kell. Hisz az arányosítást arra az időszakra kell elvégeznünk, ami a számlában van. Ebből a szempontból érdektelen, hogy milyen sűrűn kell az ÁFA bevallást beadnunk. Nekünk az adott számla ÁFA tartalmát kell arányosítani. Ehhez kell ez az induló és záró km óra állás adat.
  • Útnyilvántartás. Ezt bizony vezetni kell. Minden utat fel kell jegyezni, még a tankolást is. A magán célú utaknál elegendő a megtett km-t feljegyezni. A hivatali utak esetében az SZJA törvényben rögzített részletességgel kell minden adatot bejegyezni, erről már korábban írtunk (ld. útnyilvántartás bekezdés) . Vagy egy kapható nyomtatványt töltsünk ki, vagy esetleg megvásárolhatjuk a piacon kapható programok bármelyikét. Nem tisztem, hogy egyetlen forgalmazót is reklámozzak, ezt nem is teszem. De biztos, hogy a keresők ki fognak dobni nagyon sok találatot.
  • A vezetett útnyilvántartás időszaka természetesen azonos a számlázási időszakkal.
  • Meg kell állapítani, hogy az adott időszakban pontosan hány km magán és hány km hivatali út volt. Az induló és záró km óra állásból így már pontosan meghatározható a magán és a hivatali utak aránya.
  • Az ÁFA visszaigényelhető abban az arányban, amennyi a hivatalos út volt. A magán utakra eső ÁFÁ-t egyéb ráfordításként kell könyvelni, és nem lehet visszaigényelni.
  • Ha van a piacon kapható olyan útnyilvántartást készítő program, ami az ilyen arány kiszámítását elvégzi helyettünk, akkor azt a programot kell választani.

Ezzel az arány alkalmazásával pontosan az történik, hogy csak a kizárólag hivatali célú használat ÁFÁ-ját igényeltük vissza, a magán célút pedig nem. Ez a visszaigénylési arány később nem változik, hisz az arány alapja a meglévő útnyilvántartás, és nincs összefüggésben az árbevétellel.

Mi történik, ha valaki nem vezeti az útnyilvántartást?

Elveszti a jogot az ÁFA visszaigénylésre, mert a kizárólag (!) üzleti cél nem valósul meg. Azzal ne kísérletezzünk, hogy mindenféle bizonylat, igazolás, nyilvántartás nélkül elhitessük bárkivel, hogy megvalósult a kizárólagos üzleti cél. Nincs azzal probléma, hogy valaki nem vezeti az útnyilvántartás, hisz nem kötelező. De ebben az esetben tudomásul kell venni, hogy az ÁFA levonásra nem jogosult.

Záró fejezetünkben megpróbálom összefoglalni a szempontokat, hogy mit is mérlegeljünk a céges vagy magán gépkocsi megvásárlásánál.

Vélemény, hozzászólás?