Aki fontolgatja az áttérést, az már túl is van az első információs szakaszon. Netán a kalkulátorunk is segítette a döntést. Akkor nézzünk most a dolgok mögé, és essen szó a sok apró részletről is. Azt már nem írom le ismét, hogy ki jogosult ezt az adózást választani, illetve mennyit kell fizetni. Erről már részletesen írtam egy másik blog bejegyzésemben.
Ez az adózási forma először 2013 januártól választható. De hogyan?
A már működő vállalkozások döntésüket 2012. december 1-31 között kell meghozniuk és a NAV felé jelezniük. A NAV azt ígéri, hogy 2012. december 1-én elérhetővé teszi ezt a nyomtatványt.
- az egyéni vállalkozók a ‘T101E jelű NAV nyomtatványt töltsék le a NAV honlapjáról, és ügyfélkapun keresztül küldjék be.
- a működő cégek (KKT, Bt, egyéni cég) a ‘T201T jelű nyomtatványt töltsék ki, és változás bejelentésként adják be.
- azok az egyéni vállalkozók (pl. ügyvéd, állatorvos), akik nem szerepelnek az egyéni vállalkozói névjegyzékben, ők a ‘T101 jelű nyomtatványt használhatják.
Az év közben (2012) frissen alakult egyéni vállalkozók, akik már tudják előre, hogy a KATA-t szeretnék választani, azok az alakulásnál, az egyablakos rendszerben jelezni tudják döntésüket.
EVA-s voltam, KATA-s leszek!
Ennek nincs akadálya, de az EVA hatálya alól ki kell jelentkezni. Ezt a fent felsorolt nyomtatványokon lehet megtenni, egy önálló pont van erre. Tehát nem elég a KATA-ba bejelentkezni, egyúttal az EVA alól ki kell jelentkezni. Hogy miért? Azt nem tudom. Nem logikus, de így van. Hisz egy popóval egy lovat lehet csak megülni, vagy EVA, vagy KATA. De mindegy. A hivatal butyrai kiszámíthatatlanok.
Essék szó most arról, hogy ki legyen a kisadózó!
Először is válasszuk szét a kisadózó vállalkozást és magát a kisadózót. Egy Bt esetében egyszerű megérteni a dolgot, de mindegyik vállalkozási formára pont ez igaz. A Bt maga (mint cég) a kisadózó vállalkozás és a tagja (praktikusan a beltag) a bejelentett kisadózó. Tehát nem elég a céget bejelenteni a KATA hatálya alá, meg is kell neveznünk azt a magánszemélyt, aki lesz a kisadózó. Enélkül a bejelentkezésünk nem lesz érvényes. Hisz a fizetett adó (a havi 50.000 Ft) a bejelentett kisadózó biztosítási jogviszonya is egyben.
Az egyéni vállalkozások esetében nem is kérdés, mert a kisadózó természetesen saját maga, az egyéni vállalkozó lesz.
És akkor egy rövid említés az első csapda helyzetről: Mi van akkor, ha nem csak a Bt beltagja dolgozik a cégben, hanem a kültag is serénykedik? Be kell jelentenünk őt is kisadózóként. Persze jön egyből a gondolat, hogy minek, hisz elég egy kisadózó és elég egyszer 50.000 Ft/havi adó befizetése. Ez igaz, de a személyesen közreműködő tagunk vagy munkaviszonyban van és járulékkal adóval bért kap (ami persze nem költség, hisz a KATA alatt nincsenek költségek), vagy ő maga is kisadózóként vesz részt a cég életében. Minden más eset fekete foglalkoztatásnak minősül. És ne legyenek kétségeink arról, hogy ezt nagyítóval fogja keresni a NAV.
Mi történik azután, hogy bejelentkeztünk az adó hatálya alá?
Kapunk egy szép hosszú levelet a NAV-tól, melyben részletesen tájékoztatnak mindenről, ezen kívül jön egy határozat is a fizetendő adóról, melyet havonta 12-én utalni is kell. A január hónapot február 12-én, és így tovább.
És ha nem ilyen lovat akartunk? Simán ki is jelentkezhetünk még akár év közben. De akkor 24 hónapig nem gondolhatjuk meg magunkat. Amennyiben egy céggel táncolunk vissza, akkor gondolnunk kell a jövőre. Hisz a cég a KATA hatálya alatt nem tartozik a számviteli törvény hatálya alá. De ha menekülőre fogta, akkor vagyonmérleget kell csinálnia, hogy visszatérhessen a társasági adózáshoz és a számviteli törvényt ismét keblére ölelhesse.
Osztalék
Itt és most, csak a KATA alá bejelentkező társaságok érintettek. Hogy a másik csapda helyzetről is essék szó. Osztalék adót kiváltó adót kell fizetniük, a mérték 16 %. Kezdjük kicsit korábbról a dolgot. A társaságok beszámolóiban adódik olyan érték, amit osztalékként felvehettek volna, de nem tették. Ha most kijelentkeznek a számviteli törvény hatálya alól, úgy ha tetszik nekik, ha nem, ezt az összeget 16 % adóval le kell adózniuk. Ez egy fix összeg, amit az áttéréskor kiszámol a könyvelő az utolsó mérleg elkészítésénél és május 31-vel az első egyharmadot megfizetik, majd a következő két részlet a soron következő KATA bevallással (február 25-én) válik esedékessé. Ez azoknak nem ismeretlen, akik az EVA-ra áttértek és bevételi nyilvántartást választottak. Ők már egy hasonló adózást bonyolítottak. Azok a társaságok, akik az EVA-t választották, de a számviteli törvényt nem hagyták el (szabad döntésük volt), ők most a KATA választása esetén meg fogják fizetni ezt az adót. Tehát mielőtt döntést hoznak, számoljanak ezzel az adófizetési kötelezettséggel. Kedvező, hogy 16 %-kal és 3 éves részletfizetéssel, és EHO nélkül vehetik fel ezt az osztalékot, de ingyen nem megy.
Tanulságként csak néhány gondolat
Azok gondolkozzanak az áttérésen, akik kevés költséggel működnek, a bevételeik 6 millió forint körül vannak, és nem zavarja őket, hogy a biztosítási alapjuk havonta csak 81.300 Ft-tal gyarapszik. Aki például gyermek vállaláson gondolkozik, az számítson arra, hogy ezzel az adóval az ellátása (szülési, GYED) igen karcsú lesz. Ezt az adózási formát igazán az egyéni vállalkozóknak találták ki.
A részletszabályokról még írok, így a téma folytatása következik.
Vélemény, hozzászólás?