Megszületett a kisadózók tételes adójának iker testvére, a kisvállalati adó. Itt már a nagyobb forgalmat bonyolító vállalkozások is megtalálhatják a könnyített adózás lehetőségét. Eljött a döntés ideje, mert az áttérést most kell december 1-20 között bejelenteni. A határidő rövid, és ha lekéssük, az sajnos jogvesztő helyzetet teremt. Még van idő arra, hogy ha esetleg van adótartozása a cégnek, akkor azt lecsökkentsük 1 millió forint alá. Mert ha ennél nagyobb a tartozás, akkor nem áll velünk szóba a NAV.
Kik választhatják?
- egyéni cég (figyelem, az egyéni vállalkozó már nincs említve!) Tehát csak azok az egyéni vállalkozók gondolkozhatnak erről az adózási formáról, akik a cégbíróságon regisztrálták magukat.
- KKT (közkereseti társaság)
- BT (betéti társaság)
- KFT (korlátolt felelősségű társaság)
- Zrt (zárt körűen működő részvénytársaság) – Nyrt nincs felsorolva!
- szövetkezet és lakásszövetkezet
- a végrehajtó iroda
- ügyvédi és közjegyzői irodák
- szabadalmi ügyvivők
- külföldi vállalkozók
- belföldi üzletvezetési hellyel rendelkező külföldi személy
Az adónem választásának vannak korlátai:
Érdekes módon a törvény az adónem választásának feltételét az adóévet megelőző évben mért teljesítmények alapján határozta meg.
- a statisztikai létszám ne haladja meg a 25 főt
- a bevétele az 500 millió forintot (ha rövidebb az év, mint 12 hónap, akkor részarányosan kell kalkulálni), mérleg főösszege szintén ne haladja meg az 500 millió forintot
- az elmúlt 2 évben az adószám törlése és felfüggesztése is kizáró tényező
- az eltérő záró dátummal üzemelő cégek eleve kiesnek a körből
- azok kezét is megkötik, akik egész cégbirodalmat üzemeltetnek, mert ezeket összevontan kell minősíteni.
Az adó alapja:
A pénzforgalmi szemléletben levezetett eredmény (pénzeszköz érték változás, ami ugye lehet csökkenés és növekedés is), amihez hozzá kell adni a személyi jellegű ráfordításokat (járulék köteles bruttó bér). Ezt cizellálja elég sok adóalap növelő és csökkentő tétel. Bárhogy is növeljük és csökkentjük az adóalapot, azt adót legalább a járulékköteles bér után meg kell fizetni.
Növelők: adott hitel, kapott hitel törlesztése, tőkekivonás, osztalék fizetés, elszámolásra adott előlegek kifizetése, értékpapír és részesedés vásárlás, értékpapír beváltás, eladás.
Csökkentők: kapott hitel felvétele, ha a cég által adott hitelt törlesztik, tőkebevonás, osztalék megszerzés, elszámolásra adott előleg visszafizetése, értékpapír és kötvény kibocsátás, értékpapír és részesedés eladás (arányos rész csak).
Mi van akkor ha veszteségesek vagyunk? Akkor az adó alapja a személyi jellegű ráfordítások összege lesz. De a kimutatott veszteség összegét a következő években (10 év) levonható az adóalapból.
Az adó mértéke: 16%
És a legfontosabb, hogy nincs többet társasági adó, szocho, és szakképzési hozzájárulás. De ezek bevallását sem várják.
Mindenképpen számolgatni kell, hogy melyik cégnek éri meg ez az adónem. Az biztos, hogy annak a cégnek, akinek magas volt a bérköltsége, annak nagyon megéri. Mert a szocho és a szakképzési hozzájárulás (együtt 28,5 %) helyett csak 16 % adót kell fizetni. A legnagyobb veszély a választásnál abban rejlik, ha a társaság készpénze kiszámíthatatlan. Ha hirtelen egy nagyobb értékű jóváírás történik és ezzel megugrik a pénzeszköz állománya, akkor azt le kell adózni. Ez az adónem még bőven ad témát, így hamarosan folytatása következik.
Vélemény, hozzászólás?