Iparűzési adó 2013 – normál szabályok

Lassan közeleg az idő, amikor egyre többször kell kalkulálni a 2013 évi várható eredménnyel. Ennek a kalkulációnak egy igen jelentős tétele az iparűzési adó. Eddig nem volt nehéz a képlet, de most a rengeteg könnyítés miatt már többféle számítás létezik. De nem csak könnyítés van a törvényben, hanem adóemelés is. Vegyük sorra a lehetőségeket.

Mi is az adó alapja az állandó jelleggel végzett tevékenység után?

Ha a nettó árbevétel nem haladja meg az 500 millió forintot:

A nettó árbevételből levonjuk az eladott áruk beszerzési értékét (ELÁBÉ), a közvetített szolgáltatások értékét, az alvállalkozók költségeit, az anyagköltséget, a kutatás és kísérleti fejlesztési adott évi közvetlen költségét. Ezzel a képlettel el is jutottunk az adó alapjához. Az adó mértéke maximum 2 % lehet. Az önkormányzatok helyi rendeletben döntenek arról, hogy mennyi adót vetnek ki. Több település úgy döntött, hogy nem él a maximum 2 %-os adómértékkel, hanem kevesebb adót vet ki.

Ha a nettó árbevétel meghaladja az 500 millió forintot:

Belép a sávos adózás. Ez azt jelenti, hogy a nettó árbevételt csökkentő tételek közül két elem nem teljes mértékben vonható le a nettó árbevételből. A többi (anyag költség, alvállalkozók költsége és a kutatás fejlesztés adóévben elszámolt költsége) továbbra is 100 %-ban levonható az adóalapból.

Az arány megállapítása tisztán matematikai levezetés. Hogy bonyolultabb legyen kicsit a képlet, az olyan eladott áruk értéke és közvetített szolgáltatás költsége nem esik bele a sávos számításba (tehát 100 %-ban levonható), ami export értékesítéshez vagy közfinanszírozásban részesülő gyógyszerek eladásához kapcsolódik.

Kapcsolt vállalkozások adózása

Az a boldogtalan vállalkozó, akinek kapcsolt vállalkozása van, az pórul járhat. Mert az adóalapot az összes kapcsolt vállalkozás ide tartozó adójával együttesen kell megállapítani. Mit is jelent ez? Hogy ha több cég teljesítményét összevonjuk, akkor könnyen beléphetünk az egyre magasabb sávba az adóalap megállapításánál. Így kiszámolt adó összegéből ténylegesen csak annyi adót kell bevallani, amennyi a cégünkre jutó arány az árbevétel alapján. Egy könnyítés van csak, nem kell ezt a bonyolult eljárást alkalmazni azoknál a cégeknél, ahol az ELÁBÉ és a közvetített szolgáltatások értéke a nettó árbevétel 50 %-a alatt van.

Ez igen nehéz menet lesz, ha külföldi vállalkozások anya cégéről van szó. Netán az egész holdingról. Jó esetben erről adat nincs, és ha van is, hogy ellenőrizhető? Megértem a kormányzati szándékot is, hogy az adó csökkentése miatt ne sokszorozzák meg a cégeket a tulajdonosok, hogy ezzel mindenhol 500 millió Ft alatt tudják tartani az árbevételt.

Fogalmak

• nettó árbevétel = ÁFA nélküli értékesítés árbevétele, csökkentve a társasági adó szerinti jogdíjból származó árbevétellel, csökkentve tovább a jövedéki adóval, regisztrációs adóval, energia adóval, felszolgálási díj árbevételével.
• eladott áruk beszerzési értéke (ELÁBÉ) = vásárolt és változatlan formában eladott anyagok és áruk beszerzési értéke.
• közvetített szolgáltatások értéke = olyan vásárolt szolgáltatás, melyet változatlan formában továbbszámlázunk. Itt fontos, hogy kiderüljön a bejövő és kimenő számlában, hogy az ügylet tartalmaz közvetített szolgáltatást. Ez persze szerződés meglétét is feltételezi.
• alvállalkozói költség = olyan továbbadott alvállalkozói teljesítés értékéről beszélünk, amelynek végzése során az adóalany mind megrendelőjével, mind pedig alvállalkozójával a Ptk szerint vállalkozási szerződéses kapcsolatban áll.
• anyagköltség = ezen nincs mit magyarázni. Néhány példa: gyártáshoz kapcsolódó anyag költség, energia, üzemanyag, egyéb anyagok, nyomtatványok, könyv, egy éven belül elhasználódó eszközök, szerszámok.

Eddig voltak a rossz hírek. Igazán a könnyítések az újfajta adónemek körül vannak. Az egyszerűsített adóalap meghatározással egy következő bejegyzésben foglalkozom.