Hívjon minket: +361 7949818

Színlelt vállalkozási szerződés, vagy munkaszerződés

Színlelt vállalkozási szerződés, vagy munkaszerződés

Minden bizonnyal egy korábbi nagy sláger téma ismét képbe jön. 2006 körül mindenféle adó amnesztia keretében lehetett a “vállalkozási szerződéseket” munkaviszonnyá minősíteni. Ez aztán lecsengett, lenyugodtak a kedélyek. Ugyan arról semmi információ, hogy ezek a fiktív szerződések letisztult munkaszerződések formájában éltek-e tovább.

De azt jósolom, hogy ez a téma hamarosan ismét fel fog bukkanni. A KATA adózási forma nagy kihívás mindkét játékos részére. A munkaadó örömmel fizetne ilyen vállalkozásnak pénzt. Nincs adó, nincs járulék, sőt nincs munka törvénykönyvének nyűgös szabályrendszere. A munkavállaló meg boldogan adja számláját és szinte adómentesen ki is veszi a pénzt.

És akkor ebbe a játékba külső megfigyelőként be fog lépni a NAV. A KATA törvény persze ad iránymutatást arra, hogy milyen feltételek alapján minősül valami valós vállalkozási szerződésnek, vagy munkaszerződésnek. Erről már írtam korábban.

Most nézzünk néhány példát arra, hogy mi jellemzi a klasszikus vállalkozást:

  • a vállalkozás nem csak egy, hanem több megrendelőnek dolgozik
  • a vállalkozó cégnek vannak költségei, mégpedig valós üzleti költségei
  • a megrendelő és vállalkozó között mellérendelt viszony van, nincs utasítási joga a megrendelőnek
  • a munka menetét a vállalkozó szervezi, a közvetlenül közreműködő személyét is a vállalkozó jelöli meg

És most nézzünk néhány példát, hogy mi is lehet árulkodó jel egy rejtett munkaszerződésre. Mit keres a NAV?

  • A “vállalkozó”-nak van munkaidő nyilvántartása
  • a vállalkozó részére juttatott költségtérítések megjelennek a megbízó könyvelésében
  • névjegykártyája, ami a megrendelő cégének logójával készült
  • a munkavégzés a megrendelő eszközeivel és telephelyén történik
  • céges kocsit használ, ami a megrendelő tulajdona
  • cafeteria juttatásban részesül
  • cégismertetőkben felbukkan a vállalkozó neve, mint munkatárs
  • esetleg különféle pályázati anyagokban mint közreműködő munkatárs szerepel, nem mint alvállalkozó

És jellemző a bírósági gyakorlatban, hogy ilyen apró jelek alapján minősítik utólag a vállalkozási szerződést munkaszerződésnek.

Mik a következmények?

A cég, aki befogadta a számlát, bírságot fizet. Nem lehet költsége, utólag járulékot vetnek ki. A munkavállalónak meg SZJA-t kell fizetnie. Ha mindent összeadunk, néha duplájába kerül.

A szerződés fontos, mindennél fontosabb. Hogy korrekt védelmet adjon bármilyen helyzetben.

 

 

Vélemény, hozzászólás?