Hívjon minket: +361 7949818

Svéd csavar a pénztárgépek és a számlázás körül

Svéd csavar a pénztárgépek és a számlázás körül

Meglepetés közlemény került ki a NAV honlapjára 2014. április 1-én. Nem szánták viccnek, vagy mégis? Mert április 2-án már levették az oldalról a közleményt. Jelentősen csökkent azon ügyletek száma, amit be kell ütni az online pénztárgépbe. Az ember azt hitte, hogy a cél az, hogy minél több adat kerüljön a gépbe. De most ezzel a NAV közleménnyel pont az ellenkezője történik.

Vegyük sorra, hogy mi volt az eddigi gyakorlat az életben:

Az ember vásárolt valami terméket, beütötték a pénztárgépbe (hisz kötelező volt), majd számlát is kértünk. Nem gond, megkaptuk azt is. Az eredeti számla a vevő kezében, a számla másolathoz hozzákapcsolták a nyugtát. Ez maradt a kereskedőnél. Így kizárt volt, hogy nyugta és számla egyszerre kerüljön a vevő kezébe. Jó volt ez? Nem tudom, de a gyakorlat azt kell mondjam 100 %-ban így zajlott.  Sőt jól emlékszem olyan nyugtaadási kötelezettség NAV vizsgálatokra, ahol a próba vásárlást bonyolító ellenőr először nyugtát kért, majd számlát is kért. De azt verték a vállalkozások fejébe, hogy elsődlegesen a nyugta a fontos.

Hát ez mától nem így van! De lássuk mit mond a NAV:

  1. Vagy számlaadási, vagy nyugtaadási kötelezettség van, és a kettő soha nem történhet párhuzamosan. Itt a lényeg a VAGY szón van. A NAV ezt az ÁFA törvény 159§, 165 § (1) b pontjával, és a 166 § együttes értelmezésével magyarázza. Elolvastam. Nekem ebből ez nem jött le, de biztosan velem van a baj. De inkább a NAV álláspontját fogadjuk el.
  2. Ha sima, nem online pénztárgép által készített számlát bocsájt ki az eladó, akkor NEM kell ezt a pénztárgépbe beütnie.
  3. Persze az élet nem ilyen egyszerű. Mi van akkor, ha kiadják az online nyugtát, majd a vevő utólag számlát kér? Ez se gond, de ebben az esetben stornózni kell a nyugtát. (Na elképzelem, hogy milyen gyorsan jön ki vizsgálódni az éber szemű NAV, ha sok stornó információ megy be a nap végén.)
  4. Ez ugyan nincs benne a NAV állásfoglalásban, de a nyugtás hitelkártyás vásárlásokat be kell ütni. Hisz ott nem készült számla, nem is kötelező.
  5. És itt a legbonyolultabb rész: vannak olyan kereskedelmi egységek, ahol a kassza  pénzegyenlegét a pénztárgépben való tételes beütéssel oldották meg. Itt az a gyakorlat, hogy mindent beütnek, még azt a kiadást is, amikor a bankba befizetnek pénzt. Ebben az esetben az olyan számlát, amit nem kellene beütni az online pénztárgépbe a számlázás okán, de a pénzforgalom okán mégis be akarják ütni, akkor az csak “nem adóügyi bizonylat” kiállításával történhet meg.

Bonyolult? Igen az, és rengeteg hibázási lehetőség!

És akkor álljon itt egy életszerű helyzet. A kereskedő a készletét programmal vezeti, a program viszont csak és kizárólag számlát tud kiállítani. Mert ez mozgatja a készletet. Kereskedő, tehát kell vegyen online pénztárgépet. De pont semmi adat nem fog belekerülni ebbe a szerencsétlen pénztárgépbe, mert minden esetben számla készül. Megteheti ez a kereskedő, hogy nem vesz pénztárgépet, ha elég bátor? Igen meg, ha elég bátor! Ebben az esetben minden hétről 4 napon belül adatot szolgáltat. Tehát csütörtökön megy be egy elektronikus adatszolgáltatás az előző heti forgalomról. Itt számlánként, tételesen, és napi bontásban kell az adatszolgáltatást beadni. Persze ezek a számlázók nem feltétlenül vannak erre felkészülve, de ez már egy másik kérdés. De ha van egy pénztárgép, nem kell adatot szolgáltatni. Az egyetlen törvényben sincs benne, hogy a pénztárgépet úgy kell használni, hogy beütök adatot.

És akkor a tanácsom ezeknek a cégeknek. Ismét egy életszerű gyakorlat, hogy a vevő nem kér számlát, de a készlet kezelés miatt adnak neki. De a vevő nem akarja elárulni a nevét. Van ilyen. Ilyenkor mond valamit (persze ellenőrizni nincs joga a boltnak), vagy nem mond teljes címet. Ilyen esetben ez az elkészült bizonylat látszólag számlának néz ki, de mégsem tekinthető számlának. Hisz a számla kellékei hiányosak. A vevő neve és címe nincs ott. Na ezt én nyugtának tekintem. Még ha úgy is néz ki, mint egy számla. Ezt be kell ütni a gépbe.

Kifinomult esete a nyuszi és sapkája történetnek.

Ha ezt a NAV viccnek szánta, az nagyon durva. Mert ha mégis a fent említett gyakorlat a helyes, akkor ezzel generáltak egy halom bírság lehetőséget. Nyuszi sapkája…..  Remélem lesz egy vicces kedvű jogász, aki jól beperli őket.

 

Vélemény, hozzászólás?