Van néhány csapda, ami az ingóságok eladása során előkerülhet. Ezekre szeretnénk a figyelmet felhívni. Itt és most csak arról lesz szó, ami nem vállalkozás jelleggel és nem önálló tevékenységként történik.
Tisztázzunk előbb néhány fogalmat:
- Ha eladunk ingóságot, akkor az érte kapott vételár a bevétel, ami adóköteles.
- Fontos tudnunk az ingóság eladáskori piaci értékét. Ha ez alacsonyabb, mint az eladási árunk, akkor máris ott vagyunk az első csapda helyzetnél. (ld. lent)
- Meg kell határoznunk, hogy az eladásunk üzletszerűnek tekinthető, vagy nem. Ha az eladásunk rendszeres tevékenységből származik, és az év során halmozottan a bevételünk eléri a 600.000 Ft-t, akkor gazdasági tevékenységet végeztünk.
- ha nem üzletszerűen végzett tevékenységről van szó, akkor 600.000 Ft alatt be se kell vallani a bevételt.
- Jövedelem: a bevételből le kell vonni az ingóság megszerzésére fordított összeget, és az eladás során felmerült költségeket.
Hogyan kell kiszámítani a jövedelmet?
Egyszerű a képlet. Az eladási árból kell vonni a tárgy megszerzéséhez kapcsolható összegeket. Ez lehet:
- vételár, számla, nyugta, egyéb bizonylat
- szerződés, csereszerződés szerint meghatározott összeg
- megszerzésre fordított összegnek tekinthető még a tárgy felújítására költött (természetesen számlával igazolható) összeg.
- vám kiszabás alapját képező összeg, és a vám, ha külföldről hoztuk be a tárgyat. Ha nem volt vámolás, akkor természetesen a vásárlás számlája lesz a megszerzésre fordított összeg.
- ajándékozás esetén az ajándékozási illeték és annak alapja lesz a beszerzési költségünk. Az adóhivatal az ÁFA törvény értelmében nem szab ki illetéket a gyűjtemény darabok, vagy műalkotások ajándékozása után.
- öröklés esetén a hagyaték átadási végzés lesz az alap
- és ha mindez még nem ad értékelhető megszerzéshez kapcsolható összeget, akkor az eladási árunk 75 %-a lesz a költségünk.
A kettő különbözete a jövedelem.
Egy fontos dolog van még. Nem lehet költség az a beszerzésre fordított összeg, amit bármilyen vállalkozásnál költségként az adózásnál figyelembe vettek.
És akkor nézzük a csapdákat
- Nézzük az elsőt: Hurrá, azt gondoltuk, hogy hatalmas üzletet csináltunk. Rásóztuk a cuccot valakire sokkal többért, mint annak reális piaci ára. Ez jó hír egyfelől. A rossz pedig az, hogy az így keletkezett bevétel önálló tevékenységből származó jövedelem lesz
- Mondok egy példát, hogy mikor lehet ilyen csapdába beleesni. Ha a vállalkozásunk pénztárába szép apránként felgyűlt készpénz. Naná, hogy nincs meg! Jó lenne csökkenteni. Jöhet a nagy barba trükk. Eladunk a vállalkozásnak valami ingóságot. Csökken a pénztár, kedvező az adózás. Ez rendben is van. De legalább két dologra tessék figyelni:
- Az ingóságot adjuk el a piaci áron. Ne akarjuk túl sokat kaszálni. Különben a fenti kellemetlen adózás csapdájába esünk.
- Az ingóság tényleg szolgálja a cég üzleti tevékenységét, és valósan álljon is rendelkezésre. Mert ha nem valós az eladás, a cég jár pórul. Meg mi is. Szóval csak óvatosan! A színlelt ügyletek a jégtánc versenyen indítható magánszám kategóriába tartoznak, nem az adózásba.
- A másik gond, ha éves szinten az eladásunk gazdasági tevékenységnek minősül. Mert ebben az esetben nincs kedvezményes adófizetés. De mit jelent ez a bűvös fogalom: gazdasági tevékenység. Idézhetném a törvényt: üzletszerű, tartós, rendszeres jelleggel történő tevékenység. Összefoglalom: nyuszi sapkája adózás! Üzletszerű: jó tág fogalom. Tartós vagy rendszeres. Na ez utóbbi már érthetőbb, de még mindig elég tág. A hetenként az rendszeres? De a negyedévenként már nem?
Ha ezt a két fenti csapdát sikerrel kikerüljük, akkor marad az egyszerű és igazán kedvező adózás. Készítettünk hozzá egy kalkulátort, ahol csak ezt az egyszerű megoldást követtük le. Ha valaki érintett ezzel a gazdasági tevékenységnek minősülő eladással, akkor az fogadjon könyvelőt. Az ő esetében nem elegendő egy kalkulátor.
Minden évben van sláger téma. Ez a Vaterás eladás évek óta téma, Idén sincs másként.
Üdvözlet! Él még ez a blog, lehet kérdést feltenni?
Kedves Lili!
Várom a kérdését.
Üdvözlettel
Soltész Nóra