Hívjon minket: +361 7949818

Ingatlan bérbeadás, egy igazán legális adókímélő megoldás

Ingatlan bérbeadás, egy igazán legális adókímélő megoldás

Az ingatlan bérbeadás sok esetben a tulajdonos részére a cégéből egy teljesen legális pénzkivételi lehetőség. Sok kis cég a tulajdonos saját ingatlanában tevékenykedik. Ilyen esetben teljesen jogos, hogy felvesz bérleti díjat. Szoktam tanácsolni, hogy ez soha ne legyen több mint a szokásos piaci érték. Különben az NAV izgalmi szintje mindig emelkedik. A bérleti díj a magánszemély önálló tevékenységi körébe tartozó adóköteles bevétele.

Röviden néhány szabály:

  • nem kell adószámot kiváltani, ha kizárólag ingatlan bérbeadással foglalkozik a magánszemély és nem egyéni vállalkozó
  • ha nincs adószám, nem lehet az áfa körbe bejelentkezni
  • a bevételt (illetve a költségek levonása után megmaradó jövedelmet) össze kell vonni az egyéb jövedelmekkel. Például a bérekkel. 2010 óta nem külön adózó jövedelem.
  • a jövedelmet kétféle módon lehet megállapítani. Tételes költségelszámolással, vagy ha kevés a költség (vagy nincs), akkor 10 % költséghányad alkalmazásával.
  • ha a 90 %-os adólap szerint adózunk, akkor semmilyen költséget nem vonhatunk le a bevételből. Értékcsökkenést sem. Az értékcsökkenést arra az évre elszámoltnak kell tekinteni.
  • milyen költségek számolhatók el? Pl. a közös költség. Ezen kívül névre szóló számla alapján elszámolhatók a fenntartásról, rezsiköltségekről, javításokról, karbantartásokról szóló költségek.
  • költség még az ingatlan értékcsökkenési leírása (Szja tv. 11. melléklet). A tartós szerkezetű ingatlan esetében 2 %. A költség alapja a bekerülési érték, amit növelni lehet az értéknövelő beruházás számlával igazolt összegével.

Kiemelnék egy fontos szabályt, ami nagyon sok esetben szokott hibás gyakorlathoz vezetni. A bérbeadó 90 %-os adóalappal szeretné a bérleti díjat leadózni, de a közös költséget is beszedi a bérlőtől. És ez után nem is akar adózni. Ez hibás. A törvény egyértelműen fogalmaz, hogy a költségtérítés is bevételnek számít. Tehát vagy tételes költségelszámolást alkalmazok, ebben az esetben a bevételem a bérleti díj és a közös költség együtt, levonom a bevételből a közös költséget, és ezután adózom. Vagy a közös költség után is 90 %-os adóalappal adóznom kell.

Hogyan adózzunk?

  • Ha magánszemélynek adjuk ki az ingatlant, (vagy helytelen gyakorlat esetén a kifizető cég az adókat nem vonja le, és a teljes bruttó bérleti díjat kifizeti), akkor a bérbeadónak saját magának kell megállapítania az adót, melyet a negyedév után 12-én befizet az adóhivatalnak.
  • Ha a kifizető levon adót, akkor nyilatkozni kell az adóalapunkról. Ez lehet 90 %, vagy tételes költségelszámolás esetén kevesebb is. De a kifizetőnek adott nyilatkozatunk alapján az adóelőleg alapja minimum 50 %. Fontos tudni, hogy ha valaki tételes költségelszámolást választott és az adóelőleget így vonják év közben, az év végén már nem térhet át a 90 %-os adóalapra. Ez fordítva nem igaz. Ha 90 %-ra vontak előleget, később még dönthetek a bevallásnál a tételes költségelszámolás mellett.
  • A jövedelmet (ez a költségekkel csökkentett összeg, illetve a 90 %) 15 % SZJA terheli.
  • Jó hír, hogy az EHO-t 2018-ban eltörölték. 2017-ben még 14 % EHO-t is fizetni kell, ha a jövedelem éves szinten meghaladja az 1 millió forintot. Az EHO felső határa 450.000 Ft. De az EHO több adó együttes teljesítményéből adódik össze. Részben a bérek és jövedelmek után levont 7 % egészségbiztosítási járulékból, az osztalék vagy hasonló jövedelmekből levont 14 % EHO-ból, az EKHO jövedelem 1,6 %-ból és az egészségügyi szolgáltatási járulékból (2017-ben ez 7110 Ft/hó) áll össze.

Nyilvántartási kötelezettség

A magánszemély minimum bevételi nyilvántartásra kötelezett. Ha tételes költségelszámolás választ, akkor a költségeit is nyilván kell tartania. Ha elszámol értékcsökkenést, akkor az ingatlanra elszámolt értékcsökkenést évekre átnyúlóan is nyilván kell tartania.  Ehhez készítettem egy segédletet, ami alkalmas a nyilvántartás vezetésére, az adóelőleg kalkulálására, és segíti a záró bevallás elkészítését is. Itt lehet erről bővebben olvasni. >>>

Mindig érdemes megfontolni, hogy akarunk-e felvenni így pénzt a cégből. Mert valóban olcsóbban kerül zsebbe a pénz. A bérleti díj költség, tehát a cég adóalapja és társasági adója biztosan kevesebb lesz, ezt már megspóroltuk. Szóval jó megoldás, de maradjunk a valóság és a realitás talaján, főleg a bérleti díj mértékének meghatározásánál.

Létrehozva: 2012

Utolsó frissítés: 2017. december 17.

93 hozzászólás
  1. Üdvözlöm! Kérdésem,hogy ha a lakásomat ki adom (nem vagyok vállalkozó)45 ezer+ 7500kk,villany,gáz (ez fogyasztás szerint) bérből élek 98 e.bruttó,nettó 64 ezer akkor ezt össze vonják? Ezek után fizetek 16%-ot?Ebből le vonhatom a rezsi számlát?Ezek a nevemen vannak,épp azért,hogy be legyenek fizetve,és majd a bérlőmtől utólag el számolom!Két havi kauciót kérnék,azaz 90 ezret,úgy olvastam a rendeletbe,hogy a kauciót is be kell írni,de miért amikor az a bérlőnek vissza jár ha távozik a lakásból!.Mikor kell fizetnem?Be kell e előbb jelentenem,vagy elég az éves adózásnál?Elnézést a sok kérdésért de 58 éves vagyok,soha nem adtam ki lakást,1 éve örököltem,és a Közjegyző beszélt rá adjam inkább ki,mint eladjam,de ahogy számolom,hasznom,szinte semmi nem lenne,inkább el kéne adnom!Köszönöm a válaszát üdvözlettel Dimné

    • Kedves Katalin!
      A közös költség és a rezsi is az adóköteles bevétel része, tehát együtt kell kezelni. Ez összevonandó jövedelem. Az SZJA bevallásban önálló tevékenységből származó jövedelemként kell bevallani. A 45 eFt+ rezsi bevételből természetesen levonható a számlákkal igazolt költség. A kettő különbözete a jövedelem. Ennek alapján kell 16 % SZJA-t fizetni, illetve ha a bevétel az adóévben meghaladja az 1 mFt-t, akkor az összes bevétel után még 14 % eho-t is kell fizetni.
      Ha a bérlő nem von le adót a kifizetésnél, akkor minden negyedév után 12-ig kell az előleget megfizetni.
      A kaució nem adóköteles bevétel, hisz az nem véglegesen átvett összeg. Az vagy visszajár, vagy a végén a kártérítésekre felhasználható. A bérleti szerződés végén előfordulhat, hogy a kaució végül bérleti díj lesz, de ezt akkor kell majd adózni, nem előre.
      Üdvözlettel:
      Soltész Nóra

  2. Azt írja, hogy akkor kell megfizetni, ha a bevétel meghaladja az 1mFt-ot, itt nem a jövedelemre gondolt, azaz a bevétel – költség?

    Belvárosi (100 éves) társasházi ingatlannál milyen értékcsökkenéssel lehet számolni és ezt hogyan lehet levonni a bevételből?

    Az értékcsökkenésen felül a felújítás is levonható? Tegyük fel, hogy a bérbeadás utolsó hónapjában teljesen felújítom az ingatlant, az is levonható a bérbeadás bevételéből?

    Köszönettel,
    János

    • Kedves János!
      Valóban, pontatlan volt a szöveg. Ki is javítottam. Az 1 millió forintot meghaladó jövedelem esetén kötelező az EHO megfizetése. A kalkulátorunk viszont pontosan számol. A cikk is és a kalkulátor is 2012 évi. De mindkettőt frissíteni fogom a napokban.
      Az értékcsökkenési leírás elszámolását az SZJA tv 11. melléklete szabályozza. Az egy évre leírható értékcsökkenési leírás hosszú élettartamú szerkezetből épült épületre (épületrészre) 2 %. Az értéknövelő felújítás növeli az eredeti beszerzési értéket. De a leírás itt is csak 2 %, és időarányosan. Az időarányos elszámolás azt jelenti, hogy a 365-ra kell meghatározni az értékcsökkenés költségét. És ha év közben aktiválták az eszközt, vagy év közben növelték az eredeti eszköz értékét egy felújítással, akkor annyi napra lehet a költséget leírni, ami az aktiválás után van. Tehát az utolsó hónapban elvégzett felújítás összegéből az 1 hónapra eső költség számolható el.
      Egy kis példa, hogy jobban érthető legyen. Az ingatlan értéke 10 mFt. Ennek értékcsökkenése 2 %, azaz évi 200.000 Ft. December 1-vel elkészül egy 1 mFt-os felújítás, ami értéknövelő volt.
      Az egy évre számított értékcsökkenés: 10.000.000 * 0,02 = 200.000 / 365 * 334 nap = 183.014 Ft. 334 nap telt el 01.01 – 11.30 között.
      A maradék időszakban az ingatlan értéke a felújítás miatt 11.000.000 Ft lett. Értékcsökkenés: 11.000.000 * 0,02 = 220.000 / 365 * 31 = 18.685,- Ft. Tehát az egész évre leírható értékcsökkenés: 18.685 + 183.014 Ft lett.
      A kérdésére (hogy levonható-e a felújítás) a válasz igen, de csak a fenti értékcsökkenési számítás betartásával. Tehát nem az egész egyszerre. Úgy túl jó lenne a lehetőség.
      Fontos még megemlíteni két dolgot,
      – hogy a nem kizárólag bérbeadásra használt ingatlan esetében a használat arányában vonható csak le az értékcsökkenés költsége,
      – és ha az ingatlan részben vagy egészben valamilyen vállalkozásnál költségként felmerült, akkor a korábban költségként elszámolt rész nem vehető figyelembe adóalap csökkentésként.
      Üdvözlettel:
      Soltész Nóra

  3. Kedves Nóra!
    Az oldalt olvasva végre értem az amortizációs költség kiszámítását.
    Határozottan jobban jövök ki a költségelszámolással, mint a 90%os átalánnyal, bár több könyvelési macerával jár.
    A kérdésem az, hogy én folytathatok e lakás bérbeadási tevékenységet?
    A lakás felnőtt gyermekem tulajdona, nem kíván ezzel a lakással foglalkozni. Az Szja törvény nem igazít el megnyugtatóan ebben a kérdésben. Én nyugdíjas vagyok, más bevételem nincs. Cégnek adnám bérbe a lakást, az éves bevétel 1 milló alatt lenne.
    Köszönettel
    István

    • Kedves István!
      Az ingatlan tulajdonosa bármikor kiadhatja a lakást. Ha több tulajdonos van, akkor a tulajdoni hányad alapján kell a bevételt megosztani. A haszonélvezet esetében a haszonélvező adja ki. Ha Önnek semmi köze a lakáshoz, az gond.
      Ha ez a helyzet, akkor esetleg egy ügyvéd által ellenjegyzett haszonkölcsön szerződés megkötést javaslom. Amiben a tulajdonos a további bérbeadást engedélyezi. A gond az, hogy az értékcsökkenés a tulajdonhoz kötődik, tehát az eredeti érték alapján számolt értékcsökkenést az ilyen “tartalék” bérbeadó nem tudja kihasználni. Ha esetleg a haszonkölcsön szerződés alapján bérbevevő (tehát Ön) végez felújítást, akkor bérelt ingatlanon végzett felújításként már számolni lehet ilyen típusú költséggel.
      Ezzel együtt az egész konstrukció így nem olyan szerencsés. Mivel egykulcsos az szja, érdemes a fia nevében a bérleti szerződést megkötni. Ő leadózza, és kész. Aztán, hogy ki költi el a pénzt, az nem olyan lényeges. De ha hivatalosan odaadja a fia Önnek a pénzt, akkor beléphet az ajándékozási illeték. Itt a feltételes mód lényeges.
      Szövevényes a mi adórendszerünk.
      Üdvözlettel
      Soltész Nóra

      • Kedves Nóra!
        Válaszát köszönöm. Még egyszer utánaszámoltam. Az én/mi adatainkkal havi kb 4 ezer forinttal járunk jobban az amortizációs verzióval. Még fontolgatunk.
        István

  4. Kedves Nóra!
    Jó pár hónapja külföldre költöztünk, és a jövőben ki szeretnénk adni lakásunkat, amelyet a feleségemmel 50-50% tulajdonhányaddal birtoklunk. Havi 50000 Ft-os bérleti díjért tudnánk a lakást kiadni, a rezsiszámlákat a nevemen szeretném meghagyni, és a bérlő utalná át a rezsiösszeget. Mivel nem akarnám a rezsit is adózni, a tételes költségelszámolást kell választanom.
    Sok kérdésemre nem kapok egyértelmű választ, pedig átböngésztem a vonatkozó jogszabályokat.

    1. Szeretnénk, ha a szerződésben csak én lennék a bérbeadó. (Pusztán azért, mert amúgy is az én nevemen vannak a rezsiszámlák, illetve nem akarnánk évente mindkettőnknek adóbevallást készíteni, egyszerűbb lenne, ha csak nekem kellene ezzel bajlódnom.)
    Kérdés: Megoldható-e, hogy a teljes bérleti díj csak az én jövedelmem legyen, vagy kötelező megosztani és leadóznunk a tulajdoni hányadunk arányában?

    2. A bevételt ezek szerint össze kell vonni a munkából származó jövedelemmel is. A Egyesült Királyságban élek, várható éves jövedelmem (fontról átváltva) bőven alatta van a 2424000 Ft-os értéknek, még úgy is, hogy hozzáadok évi 600.000 Ft bérleti díjból befolyó jövedelmet. Kérdés: Amennyiben az éves jövedelmem alatta van a 2424000 Ft-os határnak, akkor jól értelmezem, hogy nem kell 1.27-es szorzóval vennem az SZJA alapomat, hanem csak normálisan, 50.000 Ft-os havi bevétellel kell számolnom?

    3. Alkérdés :), hogy a NAV felé a jövő évi adóbevallásomban be kell majd vallanom a UK-ban szerzett éves jövedelmemet, de nem mellesleg itt áprilistól áprilisig van az adóév, plusz nem világos, milyen árfolyammal kell majd forintosítanom a jövedelmem?

    4. EHO: A NAV szabályzatából idézek “A magánszemély 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást köteles fizetni az adóévben megszerzett ingatlan bérbeadásából származó egymillió forintot meghaladó jövedelem esetében a teljes jövedelem után.”
    Kérdés: Tehát csak akkor kell EHO-t fizetnem, ha a bérbeadásból származó jövedelmem lépi túl az egymillió forintot, és akkor még nem ha a munkajövedelmem és a bérleti díj együttes összege lépi túl a határt?

    5. Kérdés: Egyáltalán, kell nekem EHO-t fizetni, akár egymillió forintos érték fölött is? Én az Egyesült Királyságban bejelentett munkával rendelkezem, tb-biztosítottságomat tudom igazolni. (Amúgy is ezt már jeleztem a NAV felé, amikor kiiratkoztam a mo.-i tb-ellátásból.
    Kicsit össze vagyok zavarodva, mert a NAV-tájékoztatóban 14%-os EHO is emlegetnek, meg valami 27%-osat is. Az alább idézett szövegből az sem derül ki számomra, hogy jövedelem alatt a bérbeadásból és munkából származó bevételem együttes összegét értik, vagy úgy értik, hogy a külföldön szerzett munkabérem után nem kell eho-t fizetnem, de a bérbeadásból származó jövedelemre már kellene, ha túllépi az egymillió forintos határt??? (A törvények szerint egyébként tudomásom szerint nem is lehet két EU-s országban tb-ellátásra jogosító biztosítotti jogviszonyt fenntartani, szóval úgy okoskodom, hogy ha tőlem eho-t vonnak le, akkor mo.-i tb-ellátásra is jogosulttá válnék, ez pedig ütközne azzal, hogy a UK-ban is biztosított vagyok.)
    “A közösségi rendelet hatálya alá tartozó, másik tagállamban biztosított személy jövedelme után nem kell egészségügyi hozzájárulást fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás
    -fizetési kötelezettség alóli mentességet a természetes személy
    az illetékes külföldi hatóság által kiállított, a másik tagállamban fennálló biztosítást tanúsító igazolással igazolja.
    A kifizetőt és a bérbeadó természetes személyt nem terheli a 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség.”

    Elnézést, amiért ilyen hosszan írtam, de sok a fehér folt, és mielőtt belevágunk a kiadásba, tisztán szeretnék látni ez ügyben.
    Nagyon köszönöm, ha tud időt szakítani, hogy válaszával segítsen!
    Üdv!
    László

    • Kedves László!

      1. A bérbeadási tevékenységet folytató magánszemély egyedül is adózhat még abban az esetben is, ha közös tulajdonú ingatlant adnak ki. De utólag a jövedelmet a tulajdoni hányad arányában meg tudják osztani. Tehát a kérdésére a válasz igen, bár én a magam részéről egy megállapodást megírnék néhány sorban, hogy a bérleti díj “átengedését” a tulajdonostárs elfogadja. Nehogy később ebből akár hatósági, akár vagyonjogi vita keletkezzék.

      2. A bevétel összevonandó az egyéb jövedelmeivel. A bérleti díj + rezsi a bevétel, melyből levonható a rezsi számlával igazolt összege, az amortizáció, és bármi egyéb, ami a bérbeadáshoz felmerülő költség volt és van róla névre szóló számla. A két összeg különbözete a jövedelem és egyben az adóalap. Itt fontos, hogy a költség számla az Ön nevére szóljon és számla legyen, ne nyugta. Az Ön által említett 2.424.000 ft-os határ megszűnt, és az adó 16 %. A UK adózásról nem tudok semmit. Az alapszabály, hogy ott kell adózni, ahol életvitelszerűen élünk. Ez azt jelenti, hogy 182 napot meghaladóan ahol élünk, ott adózunk. Jelen esetben ha ez Magyarország, akkor a UK jövedelmei összevonódnak a magyarral. Itt belép a kettős adóztatás, de erre nem térek ki.

      3. Ahogy az előző pontban írtam. Döntse el, hogy ebben az évben hol élt legalább 182 napig. Ha ez Magyarország, akkor itt fog adózni. Az árfolyam pedig a bevételszerzés időpontjában, kiadás esetén pedig a teljesítés időpontjában érvényes MNB hivatalos deviza árfolyamot kell alkalmazni. Ha a pénz átváltása nem történik meg, akkor a bevétel megszerzésének hónapját megelőző hónap 15-én érvényes MNB árfolyamot kell használni.

      4. Akkor van EHO, ha a bérleti díj jövedelme meghaladja az 1 mFt-ot. Csak a bérleti díj! A többi lehet bármennyi, az nem befolyásolja ezt a limitet. Ebből a szempontból ez nem összevonandó eset.
      Amit nem kérdezett, de fontos, hogy az EHO éves szinten maximum 450.000 Ft lehet. Ez több dologból jöhet össze. Pl a bérleti díj 14 % EHO-jából, valamint a munkabérekből levont egészségügyi járulékból (7%), egészségügyi szolgáltatási járulékból (6660,- Ft/hó). Tehát egy jó magas munkabér miatt előfordulhat, hogy nem is kell EHO-t fizetni a bérleti díj után.

      5. 27 % EHO-nak a bérleti díjhoz nincs köze. Az idézett szöveg is ezt mondja.

      Javaslom, hogy az angol-magyar kettős adóztatású egyezményt olvassa át. Ha nem boldogul, akkor tudok olyan adótanácsadó irodát javasolni, akik ebben profik. Mi társaságok ügyeit visszük, a magánszemélyekkel kapcsolatos tanácsadást átirányítjuk.
      Üdvözlettel:
      Soltész Nóra

  5. Kedves Hölgyem!
    Szeretném, ha tudna segíteni a következőben:
    Ingatlanomat majd 20 éve vásároltam, 1 éve munkám miatt elköltöztem és szeretném bérbeadni a lakásomat. Az adózáskor, mint értékcsökkentő leírás, milyen összegnek a %-át kell figyelembe vennem? Lakásom, annak idején 1.600.000 forint volt, ma becsült értéke 10.000.000. Az internetes keresésem eredménye, hogy tartós szerkezet révén, amennyiben 3 éven belül vásároltam volna, akkor a vásárlási ár éves szinten 2%-a lenne értékcsökkentés. Azt is szerteném megkérdezni, hogy lakásfelújítás címén milyen mértékig vehetek igénybe adócsökkentést?

    Válaszát előre is köszönve:

    Zoltán

    • Kedves Zoltán!
      A kérdésére a válasz benne van egy augusztus 25-i (ebben a rovatban közölt) válaszomban. Kicsit tekerjen feljebb. Kérem olvassa el, ott számolásokkal is levezettem az értékcsökkenés számítását.
      Üdvözlettel
      Soltész Nóra

  6. Kedves Nóra!

    Érdeklődnék, ha egy KATA-s egyéni vállalkozó magánszemélyként ad bérbe lakást cégnek adóazonosítóval,(így számlatömböt csak adószámra vehet), akkor a cég elszámolhatja -e egy nyugta alapján is a bérleti díjat?
    Válaszát előre is köszönöm!
    Üdvözlettel: Anikó

    • Kedves Anikó!
      A KATA-s egyéni vállalkozó tevékenységéből kizárta a törvény az ingatlan bérbeadást. Kizárólag magánszemélyként adhat bérbe bármit. A cég kifizetőnek minősül, tehát SZJA (esetleg EHO) levonására egyébként is kötelezett. Mivel ez kizárólag bérszámfejtéssel működik, a cég ennek alapján le tudja könyvelni a bérleti díj költségét. Számla adására kötelezett, ha áfa körösként ad bérbe. A cég is ragaszkodhat a számlához. Ez egy 22-es csapdája sajnos. Javasolnám, hogy a NAV-t kérdezze meg, hogy mi módon jut számlához, amit kizárólag a bérbeadáshoz használhat.
      Megoldás még, ha vásárol egy programot (már ingyenes számlázók is léteznek).
      Nekem az a gyakorlatom, hogy a NAV elfogadja a cégeknél a számfejtett bérbeadást számla és adószám nélkül is.
      Üdvözlettel
      Soltész Nóra

  7. Tisztelt Hölgyem, segítségét kérem. Van egy magánszemély, adószámot kért, bérbe adja a lakást. A számlán kiállításra került bérleti díj – szja = végösszeg. A végösszeg átutalásra került. A számlán feltüntetett szja, ami a bérbeadóhoz nem került kifizetésre, a bérlő nem utalta tovább NAV felé a bérbeadó folyószámlájára. 53-as bevallás, bekerül, mint önálló tev.bevétele, bevallásra kerül az szja. Felkerül a folyószámlára, mint előírás, viszont nincs befizetési oldal. Mit lehet tenni. Egyáltalán muszáj, hogy a bérbevevő fizesse a bérbeadó szja-t, vagy választhatja, hogy majd ő rendezi, és a bruttó bérleti díjat számlázza?
    Előre is köszönöm. kt.

    • Tisztelt Kérdező!
      Ha cég részére történik a bérbeadás, akkor a cég köteles szja-t (és értékhatártól függően EHO-t is) levonni. A bérbeadó nyilatkozik az adózásáról és az EHO mértékéről. Ennek alapján történik a levonás év közben. Ebben az esetben a kifizető (bérlő) a nettó összeget utalja a bérbeadónak. A bérlő cég a visszatartott szja-t és EHO-t minden hónapban köteles a 08-as jelű bevalláson bevallani a NAV-nak, mint önálló tevékenység. Itt szerepel a levont szja (esetleg az EHO), és ezt meg is kell fizetni a költségvetés felé havonta. Ha nem havonta fizet bérleti díjat, akkor a kifizetés ütemében kell a bevallást beküldeni. A levont szja és eho a kifizető cég adófolyószámlájára könyvelődik fel, és a befizetés is a bérlő adószámával történik.
      Az év végén a bérbeadónak igazolni kell az M30-as nyomtatványon, hogy mennyi bruttó bérleti díjat fizetett ki, mennyi volt az általuk számolt adóalap, mennyi szja-t és eho-t vontak le. Ennek határideje január 31.
      Ezzel az igazolással a bérbeadó önadózás keretében elszámol a NAV-val. Az igazoláson szereplő levont szja-t fogja a bérbeadó beállítani saját magánál, mint kifizető által levont szja. Ez a része már teljesen hasonlít a munkabér igazoláshoz. A bérbeadó utólag dönthet arról, hogy más adózási módot használ. Pl. nem 90 %-os adóalappal adózik, hanem tételes költségelszámolást alkalmaz.
      A kifizető cég köteles adót levonni. Egyedül a magánszemély bérlő nem köteles, ebben az esetben a bérbeadó negyedévente saját maga után befizeti az adóelőleget.
      Üdvözlettel:
      Soltész Nóra

  8. Kedves Nóra!

    Férjemmel közös tulajdonú lakásunkat közösen bérleti szerződéssel havi 110 ezer forintért kiadtuk. Szeretném megkérdezni, hogy jól értelmezem-e, hogy a bevételt is 50%-ban osztjuk és ez alapján adózunk, így elkerülve az EHO fizetését, mivel egyikünk sem lépi túl a 1 millió forint értékhatárt.
    A másik kérdésem az lenne, ha ugyanazon személynek szeretném a jövőben kiadni a lakást, mint aki most bérli, de évente kötöm a szerződést akkor is elszámolhatok-e felújítási költséget például festésre? Illetve, ha igen akkor mekkora összegben?

    Válaszát előre is köszönöm.

    Üdvözlettel

    Heni

    • Kedves Heni!
      A megosztást tulajdoni hányad arányában kell elvégezni. Ezután kell személyenként külön-külön vizsgálni, hogy nem lépik-e túl a határt. Ha költséget érvényesít, akkor saját névre szóló számlával kell rendelkezzen. Nyilván a valós költség és a hihető mérték vonható csak le, az adóhivatal nem vak, hogy bármit elfogadjon. A költség levonhatóság és a szerződés megkötése nincs kapcsolatban.
      Üdvözlettel
      Soltész Nóra

  9. Kedves Nóra!
    Több kérdésem is lenne bérbeadással kapcsolatban.Mint adószámos magánszemély adom bérbe az üres lakásunkat cégnek a számlázás Euróban történik. Milyen árfolyam után fizeti be a cég az adóimat és milyen árfolyamon kell nekem bevallani? A lakás vásárlásakor volt egy ingatlan ár 20mill és volt a beépített berendezésekre 10mill mi után számolom az értékcsökkenést? Ha bútorozva adom ki a lakást azt is le lehet vonni az adóból? A biztosítás díját is levonhatom?
    Köszönöm
    Ildikó

    • Kedves Ildikó!
      Az SZJA törvény 6.§ (4) bekezdése szerint, ha a bevétel külföldi pénznemben keletkezik, akkor a bevétel megszerzésének időpontját megelőző hónap 15-én érvényes MNB árfolyammal kell kiszámolni az adó alapját. A kifizető cég is ennek alapján számítja az adót.
      Pl. a bevétel megszerzésének időpontja a mai nap, 2015.04.07. Az adóelőleg alapját 305,2 EUR árfolyammal kell számolni, mert március 15-én ez az árfolyam volt érvényben.
      Értékcsökkenés és a tételes költségelszámolás bonyolultabb és több információra lenne szükség. Ez a kérdéskör meghaladja a blog kereteit.
      Üdvözlettel
      Soltész Nóra

  10. Kedves Nóra!

    Adószámmal rendelkező magánszemély vagyok, KATA-s vállalkozó főállás mellett. Magánszemélynek adnám ki a lakásomat.
    Azt olvastam, hogy a KATA-s vállalkozás keretében ezt nem tehetem, mivel nincs a tevékenységi körben. Tehát marad a magánszemélyként való kiadás. Ez 16%-os adót von maga után, bevétel alapján. Ha nincsenek átíratva az órák, a rezsi és a közös költség is mint jövedelem jelenik meg? Ha ezt költségként le akarom írni, az már a tételes költségelszámolást vonja maga után, jól gondolom? Közös költséget ilyen esetben hogyan tudok hivatalosan elszámolni, hiszen arról nem kapok számlát. Kérném szépen segítségét a témában. Köszönettel: Tünde

    • Kedves Tünde!
      Kata vállalkozás alatt nem adhat bérbe. Azt magánszemélyként fogja tenni. Önálló tevékenységből származó bevétele keletkezik. Ha a rezsit és közös költséget Ön fizeti és a bérlő ezt megtéríti, akkor ez az Ön bevétele. Szemben megjelenhet tétes elszámolásban a villany, gáz és közös költség. Ez utóbbiról nincs számla, de van társasházi határozat, és a közös képviselő igazolhatja is a befizetett összeget. Az elegendő.
      Ezzel együtt a társasházi törvény értelmében a közös költség a tulajdonos költsége. Amennyiben a bérlő ezt megtéríti, akkor az az összeg a bérleti díj részének tekinthető. Tehát teljes egészében az Ön bevétele lesz.
      Arra kell Önnek figyelni, hogy ha elszámol villanyt, gázt és bármit költségként, akkor a bérleti díj adólapja nem lehet 90 %-os átalány. Sokszor abba a hibába esnek a bérbeadók, hogy a bérleti díjra 90 %-os adóalapot állapítanak meg az adózásnál és a rezsi költséget a bérlő a tulajdonos nevében fizeti meg. Ez hiba, mert az adózásnál vagy ez, vagy az a módszer választható egy éven belül, de vegyesen nem megy.
      Üdvözlettel
      Soltész Nóra

  11. Kedves Nóra,

    Amennyiben külföldön fizetünk egészségügyi hozzájárulást, kell-e itthon EHO-t fizetni lakáskiadásból származó jövedelmünk után?
    Mind EU tagállam (pl Anglia) és nem tagállam (pl Egyesült Államok)-ban fizetett egészségügyi hozzájárulás esetén érdekelne az EHO fizetési kötelezettség Magyarországon .lakáskiadásból származó jövedelem után.

    Köszönettel,
    Majoros Blanka

    • Kedves Blanka!
      Az EHO fizetés alól nem mentesít a külföldi tartózkodás.
      Üdvözlettel
      Soltész Nóra

  12. Kedves Nóra!

    Kb 35 éve ülföldön élek, dolgozok, és természetesen az egészségügyi biztosítasom is külföldön van.
    Most fogom kiadni Budapesti lakásomat, és a bevétel meghaladja az 1 millió forintot.
    A közmüveket a bérlö nevére írtuk, ö fizeti közvetlen a szolgáltatóknak.
    Kérdéseim:
    1. Ha a közösköltséget a bérlö fizeti közvetlen a közösképviselönek, nekem be kell vallanom a NAV-nál?
    2. Úgy tudom, EHO nem kell fizetnem (ami logikus, mivel hogy nem vagyok jogosult orvosi ellátásra Magyarországon). Ezt meg tudná erösíteni?
    Nagyon szépen köszönöm segítségét.
    Üdvözlettel,
    Vilmos

    • Kedves Vilmos!
      A közös költség a tulajdonhoz kötődő jog. Ezt a 2003. CXXXIII. törvény 24 §-a szabályozza. Nem tilos, hogy a bérlő fizesse meg, de ebben az esetben ez továbbszámlázott “rezsi” költségnek minősül. Ez mindenképpen a bérbeadónál bevétel. Tehát adózni kell utána. Annak nincs akadálya, hogy az egész adózás tételes elszámolással történjen, ebben az esetben a közös költség Önnél adóalap csökkentő. Ha a 90 %-os átalány jellegű adóalap meghatározást választotta, akkor a közös költség 90 %-a után adót kell fizetni. A közös költség nem írható át a bérlőre, mert ez a tulajdonhoz kötődik a fent említett törvény értelmében.
      Az EHO egy adó, és hiába rendelkezik Ön külföldön biztosítással, az EHO-t meg kell fizetni. Az EHO összege után Ön nem fog nyugdíj, egészségügyi vagy ehhez hasonló ellátást kapni. Az EHO-nak semmi köze az orvosi ellátásokhoz.
      A napokban fog elkészülni a bérbeadás adózását támogató kalkulátorunk, ami a 2016-os szabályt tartalmazza.
      Üdvözlettel:
      Soltész Nóra

  13. Kedves Nóra!
    Kft-nek adom bérbe mint magánszemély az üzletem, 75000Ft-ért
    Ő fizeti a bérleti díj után szja-t.
    A számlára 75000Ft-ot kell írni és levonni az szja-t, hogy a tényleges összeg legyen a számla összesítésében?
    Üdvözlettel József

    • Kedves József!
      A számlán a szerződésben meghatározott bruttó összegnek, szja-val nem csökkentett összegnek kell szerepelnie. Rá szokták írni (de nem kötelező) azt az összeget is, amit a kifizető levont szja és eho címén, és ezzel látszik a nettó fizetendő összeg is. A lényeg, hogy nyilatkozatot kell adnia a kifizetőnek, hogy milyen adóalap után kell szja-t és eho-t vonni. Eho-t természetesen nem minden esetben kell vonni. Az Ön esetében nincs eho, ha csak ez az egy bérleti díj bevétele van havonta.
      Üdvözlettel:
      Soltész Nóra

  14. Kedves Nóra!
    Magánszemélyként, tételes költségelszámolással adom ki a lakásom. A fürdőszobát felújítom, ahol a kőműves, burkoló stb. munkára 500ezer forintot fognak számlázni. Kérdésem,ez a költségszámla egyben elszámolható-e teljes összegében, hiszen ez nem tárgyi költség, vagy erre is vonatkozik a 100 ezres határ, mint pl egy hűtőszekrényre?
    Tehát egyben vagy kisebb 100ezer alatti összegekre kell a számlát kiállíttatnom?
    Köszönöm a válaszát : Adrien

    • Kedves Adrien!
      Ez a felújítás értéknövelő beruházásnak számít, tehát az ingatlan értékcsökkenési költségével azonos módon kell elszámolni a tárgyidőszakban részarányos módon. (Szja tv. 17 § ab/ pont és a 11. melléklet)
      Üdvözlettel:
      Soltész Nóra

  15. Kedves Nóra!
    Köszönöm a szupergyors reagálást!
    Ha értékcsökkenést nem érvényesítek költségként akkor is ez a járható út? 100e alatti számlákkal pl csőtörés miatti feltárás bontás, helyreállítás címszóval szeretném elszámolni akkor.
    Köszönettel: Adrien

    • Kedves Adrien!
      Mivel tételes költségelszámolást jelzett az eredeti kérdésében, ehhez hozzá tartozik az értékcsökkenés is. Ha valami javítás volt, az lehet költség. De az értéknövelő beruházás, akárhogy is hívjuk, nem költség.
      Üdvözlettel
      Soltész Nóra

  16. Kedves Nóra!

    Kiadom a lakásomat magánszemélyként magánszemélynek tételes költségelszámolással. Mennyi költséget számolhatok el? Akár a bevétel 100 %-át is? Rám nem vonatkozik az, hogy csak a bevétel 50 %-a számolható el? Van valahol erre törvényi hivatkozás?

    Köszönettel:
    Kata

    • Kedves Kata!
      A bevétel megszerzéséhez közvetlenül kapcsolódó költség számolható el kizárólag. Ezekről számlákkal kell rendelkezni. Ha jogos a költéség, akkor levonható, és kizárólag csak akkor vonható le. Itt százalékos korlát nincs. Pl a fitness bérlet nem vonható le a lakás kiadásnál azon a jogcímen, hogy a számlát biciklivel viszi ki a bérlőnek, még akkor sem, ha máskor nem is ül fel a kerékpárra. Másik jellemző hiba a lakás bérbeadásnál, hogy a bérlő megfizeti a rezsi költséget és a közös költséget is. Ha ezek a költségek a bérbeadó nevén vannak kifizetve a szolgáltató felé, akkor ez bizony bevételnek számít a bérbeadónál.
      Az adóelőleg megállapításánál lép be ez az 50 %-os határ. Az önálló tevékenységből származó jövedelem esetén 10 % költségátalány az egyik lehetőség, a tételes költségelszámolást választó adózó esetén az előleget minimum 50 % adóalap után kell meghatározni (szja tv. 47 §). De ne keverjük össze az adóelőleget a végleges adóval.
      Üdvözlettel
      Soltész Nóra

  17. Kedves Nóra!

    Idén július végéig 10% költséghányad alkalmazásával adóztam a lakás után magánszemélyként, adószám nélkül, de mivel a bérlőmnek lakhatási támogatásra van szüksége és emiatt számlát kell adnom neki, így augusztustól adószámmal fogom kiadni a lakást és számlát adok hozzá. Kérem segítsen néhány gyakorlati kérdésben: a számlára a bérleti díjat és a rezsit külön írjam rá, vagy összeszámolom a kettőt és arról adok számlát? Jeleznem kell-e a NAV felé, hogy augusztustól nem a 10% költséghányad alkalmazását, hanem a tételes elszámolást választom? Habár megfizettem negyedévente az adóelőleget, év végén újraszámolhatom-e és alkalmazhatom-e teljes évre a tételes elszámolást, ha az esetleg kedvezőbb lenne számomra? A számlán a teljesítés dátuma a hónap utolsó napja legyen? Végül egy utolsó kérdés: két bérlővel (házaspárral) kötöttem a szerződést és mindketten szeretnének lakhatási támogatást kérni a munkahelyükön, ez esetben a számlát mindkét névre kell kiállítanom, vagy mi lenne a helyes eljárás?

    Köszönöm szépen előre is a válaszát!

    Üdvözlettel:
    Annamária

    • Kedves Annamária!
      A számlára a bérleti díjat és a rezsi költség továbbszámlázását is rá kell írni. Célszerű külön soron, egyszerűbb követni.
      A NAV felé év közben nem kell jelezni az adóelőleg számításának módját. Egy évre csak egyfajta számítás alkalmazható, amit a bevallásban kell eldöntenie. Ha év közben 10 %-os előleggel számolt, de végül úgy dönt a bevallásában, hogy a tételes elszámolás a kedvezőbb, akkor gond nélkül módosíthat. De egy évben az összes bevételével kapcsolatban csak egy számítás mód létezik, amit a bevallásában érvényesít. Vegyesen nem lehet. Arra kell ügyelnie, hogy év közben az adóelőleg összege ne legyen kevesebb, mint a végleges adó lenne. A kevés adóelőleg megfizetése mulasztási bírsággal járhat. De ha 10 %-kal számolt eddig, és a tételes lesz a kedvezőbb, akkor csak az évközi előleg volt több a szükségesnél. Ez nem fog gondot okozni.
      Feltételezem, hogy havonta számláz és az adott hónapot számlázza le. Ebben az esetben a teljesítés dátuma a számla kiállítás dátumával lesz azonos. Ha a számlázás előre mutató jellegű (tehát ebben a hónapban a következő hónapot számlázza), akkor a teljesítés dátuma a fizetési határidővel lesz azonos.
      Az nem okoz gondot, hogy kétfelé számláz és a szerződés közös volt.
      Üdvözlettel
      Soltész Nóra

  18. Hálásan köszönöm a gyors és pontos segítséget!

  19. Kedves Nóra!

    Őstermelőként adószámmal rendelkezem, bejelentett főtevékenységem szőlőtermelés. Ha ebben az évben magánszemélyként bérbeadom a lakásomat, és a bérlő számlát kér, akkor a számlára rá kell-e írnom az adószámomat?

    Segítségét előre is köszönöm,
    üdvözlettel: Péter

    • Kedves Péter!
      Ha a eBev portálról letölti a törzslapját, akkor ott látni fogja, hogy a tevékenységek felsorolását. Valamint azt is, hogy ez milyen minőségben jelentette be. Vállalkozóként, vagy magánszemélyként. Az adózás ennek megfelelően történik, és ennek megfelelően kell a számlát is kiadni.
      Üdvözlettel
      Soltész Nóra

      • Kedves Nóra!

        A törzslapon csak a szőlőtermesztés van bejegyezve, magánszemélyként. Amíg a bérleti tevékenység nincs bejeletve, a bérleti díjról nem adhatok számlát?

        Tudtommal kötelező valamilyen bizonylatot adnom róla. Ha számlát nem állíthatok ki, akkor mit adhatok helyette? A bérlő átutalással fizetne, elég ilyenkor a banki kivonat?

        Nem vagyok vállalkozó, és nem is szeretnék az lenni, a szőlőtermesztés mellett adnám ki a lakásom. Magánszemélyként is lehet több bejelentett tevékenységem?

        Üdvözlettel: Péter

  20. Kedves Nóra!
    Az ingatlanunk bérlője egy Kft. és eddig úgy kérte a számla kiállítását (sorszámozott nyugtatömböt használunk adószámmal), hogy az első sorba a bruttó összeget írom, oldalt jelzem a 10%-kal csökkentett összeget és levonásként állítom be az szja-t és végösszegként a ténylegesen kifizetett nettó összeget szerepeltetem.
    Ha jól értettem egy korábbi válaszából, akkor ez nem jó, hanem fent és lent is csak a bruttó összeget szabad feltüntetni?
    Illetve a kifizetőnek segítendő a számlán feltüntethetem a 10% ktg.levonást, levonandó szja-t (esetleges Eho-t) és a nettó, ténylegesen kizetendő összeget, de a végösszeg rovatban is a bruttó kell legyen?
    Üdvözlettel: Kati

    • Kedves Kati!
      A bérleti díj kiszámlázásánál már annyi variációt láttam, hogy felsorolni is nehéz lenne. Én azon a véleményen vagyok, hogy a bruttó összeg szerepeljen mindenhol. Megjegyzésként a számla alján, vagy egyéb üres helyén már le lehetne vezetni a levont adót, esetleg az adóalapot és az utalandó nettó összeget. A Kft minden év elején nyilatkozatra felszólítja a bérbeadót, hogy milyen adóalappal számoljon, az évet követően meg ki kell adjon adóigazolást (M30) a levont adóról és a számfejtett bruttóról.
      Üdvözlettel
      Soltész Nóra

  21. Kedves Nóra! Nyugdíjas házaspár vagyunk fele-fele arányban tulajdonosai egy lakásnak, melyet áprilistól szeretnénk kiadni.
    Kérdéseink:
    1. A bérleti díj megoszlása azt jelenti, hogy külön adóbevallást kell készítenünk?
    2. Mikor kell az adóbevallást beadni és mikor kell az első adóelőleget fizetni?
    3. Ha a 90%-os átalányt választjuk akkor is érvényesíthető az 2 %-os értékcsökkenés?
    4. Kell-e a bérleti díjról átvételi elismervényt adni?

    Válaszát előre is köszönjük.

    • Kedves Márta!
      Külön adóbevallást kell benyújtaniuk, hisz a bérbeadásból származó bevétel tulajdonuk arányban megilleti a két tulajdonost. Ha nem választották az áfa fizetést, akkor május 20-én (idén május 22) lesz esedékes a bevallásuk. Az értékcsökkenés a tételes költségelszámolás esetén választható. Ha 90 %-kal állapítják meg az adóalapot, akkor nem tudnak értékcsökkenéssel kalkulálni.
      Amennyiben nem választották az áfa hatályát a bérbeadásra, akkor elegendő egy számviteli bizonylat kiállítása. Áfás bérbeadás csak számla kiállítása mellett történhet. Amennyiben a bérlő az szja törvény szerint kifizetőnek minősül (tehát egy vállalkozás), akkor nyilatkozat mellett adóelőleg levonás is kötelező. Ebben az esetben a kifizető havonta járulék bevallásra és bérszámfejtésre is kötelezett. Nyilván ebben az esetben egy szerződés is készül. A bérszámfejtéskor készített bizonylat már megfelel a számviteli bizonylatnak. Ennek aláírása igazolja a pénz átvételét.
      Az ÁFA törvény 165. § (1) a/ pontja és a számviteli törvény 166 § szabályozza a bizonylat kiállításának kötelezettségét.
      Üdvözlettel
      Soltész Nóra

  22. Kedves Nóra!

    Nyugdíjas házaspár vagyunk fele-fele arányban tulajdonosai egy lakásnak, melyet áprilistól szeretnénk kiadni.
    Kérdéseink:

    1. Mikor kell az adóbevallást beadni és mikor kell az első adóelőleget fizetni?
    2. Ha a 90%-os átalányt választjuk akkor is érvényesíthető az 2 %-os értékcsökkenés?
    3. Kell-e a bérleti díjról átvételi elismervényt adni?

    Válaszát előre is köszönjük.

    • Kedves Mária!
      Az adóbevallásra már válaszoltam. Adóelőleget akkor kell fizetniük, ha a bérlő nem kifizető és nem köteles az adóelőleg levonására. Ebben az esetben Önöknek kell megállapítania negyedévente az adót és minden negyedévet követő 12-én kell ezt az összeget a NAV-nak megfizetni.
      A többi kérdésére az előbbi válaszomban már kitértem.
      Készítettem egy excel segédletet, melyet térítés ellenében el tudok küldeni. Ebben számolom a tételes költségek és a 90 %-os átalány szerinti adófizetést. Ez a segédlet a kötelező bevételi nyilvántartásra alkalmas, tehát az adóvizsgálatra is bemutatható. Amennyiben érdekli, kérem írjon e-mailt közvetlenül: soltesz.nora@norex.hu
      Üdvözlettel
      Soltész Nóra

      • Kedves Nóra!

        Nagyon köszönjük gyors és mindenre kiterjedő válaszát.

        Üdvözlettel

        Simonyi Mária

  23. Kedves Nóra!

    Korábban már sok hasznos információt kaptunk Öntől, de még mindig maradt néhány problémánk, ezért ismét kérjük tanácsát ill. válaszát. Mit kell érteni azon, hogy : “mindenképpen szükséges a kapott bérleti díjat átlátható módon vezetni.” Azaz, ha egy füzetbe havonta beírjuk az egyes tételeket (bérleti díj, közös költség, közüzemi számlák) az elegendő-e, vagy kell-e valami más is? Kell-e az átvett bevételről átvételi elismervényt kiállítanom? A közüzemi számlákat továbbra is mi fizetjük. Elegendő ezeket bevételként feltüntetni, vagy el kell tenni minden egyes számlát? Ezeket e-számlaként kapjuk.

    Ha megosztva valljuk be a bevételt, akkor gondolom megosztva kell a jövedelemadót is befizetni. Megosztva kell a könyvelést is vezetni?

    Válaszát előre is nagyon köszönöm.

    • Kedves Márta!
      Semmilyen konkrét előírás nincs a bevételek és költségek vezetésére. Lényeges, hogy jól követhető, ellenőrizhető legyen a kimutatás. Ez egy szabadon választott gyakorlat. Egy kockás füzet tökéletes megoldás, de akár egy excel nyilvántartás is megteszi. Ahogy Önnek kényelmes. Amennyiben a bevételről számla készül, és az készpénzes számla, akkor külön már a bevételről nem kell átvételi elismervény. De valahogy dokumentálni kell minden bevételt. Az e-számla teljes értékű bizonylat, és a papír számlával azonos értékű. Az e-számlát elektronikusan kell megőrizni, a papír számlát el kell rakni.
      Ha magánszemély a bérlő, akkor nyugta vagy számlaadási kötelezettség mindenképpen terheli a bérbeadót.
      A bevétel megosztás esetén a könyvelés lehet akár közös, az adóalap megállapítást viszont a tulajdoni hányad alapján le kell vezetni. Az adót már külön-külön fogják megfizetni.
      Üdvözlettel
      Soltész Nóra

  24. Kedves Nóra!

    Hálásan köszönöm a szupergyors választ.

    Üdvözlettel

    Simonyi Mária

  25. Kedves Nóra!
    Segítségét kérném a tulajdonomban lévő, kertes családi ház magánszemélynek történő albérletbe adásával kapcsolatban.
    A ház lassan kb. 100 éve épült, beton alap, vályogfal, a tetőn cserép. A 70-es években vásárolta a családom. 2013-ban elhunyt édesanyám, akkor örököltem 4millió forintra lett felértékelve, ami után megfizettem a kötelező illetékeket.
    Számolhatok-e ÉCS-t, tételes költségáltalányt választva?
    Az ingatlanra kötött biztosítási díjat, az ingatlan előtt építendő út építéséhez fizetett érdekeltségi hozzájárulást és az ingatlan után fizetendő helyi adót vontam le tavaly.
    (Az esetleges tavalyi „téves”, Écs miatti befizetést érvényesíthetem-e az idén?)
    Segítségét előre is köszönöm!

    • Kedves Mariann!
      Az ingatlan értéke 4 mFt, ez volt az örökléskori érték. Illetéket elvileg nem fizetett, mert 2013-ban már eltörölték a szülői ingatlan örökségi illetékét. Teljes évre vonatkozóan 2 % értékcsökkenés vehető figyelembe a 4 mFt után. Ha nem egész évben volt kiadva, akkor arányosítani kell ezt a költséget. Ha tavalyra nem számolt el écs-t, ezt utólag csak önellenőrzés beadásával teheti meg. A két év nem mosható egybe még tévedés címén sem.
      A helyzet részleteit ugyan nem ismerem, de nekem az építendő út érdekeltségi hozzájárulásának elszámolása 100 %-ban nem tűnik jogszerűnek.
      Üdvözlettel:
      Soltész Nóra

      • Kedves Nóra!
        Köszönöm a gyors válaszát!

        Köszönöm: Mariann

  26. Szia,
    ingatlan bérbeadás költségelszámolással kapcsolatban kérdeznék. Névre kiállított számla számolható csak el vagy nyugta is ? Ha a házastárs nevére van kiállítva? Illetve bútor, háztartási gép is elszámolható?
    Illetve ÉCS hogy számoljam ki ?

    Köszönöm. Nefi

    • Kedves Nefti!
      A névre szóló számla számolható el, nyugta vagy más nevére szóló számla nem. Az ÉCS a beszerzési érték alapján számolható el. A hosszú élettartamú épületek esetében 2 %. Sok esetben az eredeti beszerzési érték nem reális, de sajnos nincs mód az összeg átértékelésére.
      Üdvözlettel
      Soltész Nóra

  27. Kedves Nóra!

    Nyugdíjasként panellakásomat adom ki albérletbe. A lakás vételi ára 5 M Ft volt és ennek évi 2% át amortizációként költségként veszem figyelembe /csökkentem vele az adóalapot/.Valahol olvastam, hogy erre 50 évig van lehetőség, de arra nézve sehol sem találok választ, hogy az amortizáció vetítési alapja az évek során változik-e. Pl. az adott évben csökken-e az amortizáció vetítési alapja az előző évben elszámolt 2%-al és igy az adott évben már nem az 5 millió, hanem csak 4.900.000 Ft után érvényesíthetem a 2%-ot, és így tovább minden évben?
    Vagy az albérlet fennállása alatt mindvégig az eredeti 5 millió Forint marad a 2%-os kulcs vetítési alapja? /Most eltekintve minden esetleges beruházástól, felújítástól./
    Végig olvastam a kérdezőknek adott válaszait és nagyon tetszett mindig világos, egyszerű és jól érthető megfogalmazása.A szakmához nem értek, de stílusához gratulálok!

    Várom szíves válaszát.
    Köszönettel, István

    • Kedves István!
      Az 5 mFt után lehet minden évben 2 %-t elszámolni. És minden évben ez az alap. Az alap (azaz a beszerzési érték) nem változik. Se le, se felfelé irányba.
      Azt tudnia kell, hogy a 2 % elszámolásával ez a költség rész végleg elszámolt lesz. Tehát semmilyen más ügylet miatt duplán költséget figyelembe venni semmilyen címen nem lehet. Érdemes egy nyilvántartást vezetni arról, hogy melyik évben mennyit számolt el. Ezt az adóhivatal kérheti is egy esetleges vizsgálatnál.
      Köszönöm pozitív visszajelzését.
      Üdvözlettel
      Soltész Nóra

  28. Kedves Nóra!

    Egészen meglepett ilyen gyors válasza. Nagyon szépen megköszönöm Önnek! Mindent megértettem és a javaslata szerint egy külön nyilvántartást fogok erről vezetni.
    Engedjen meg még egy utolsó kérdést.
    Ha ezt a lakást a későbbiekben, néhány év múlva eladom, akkor a költségként elszámolt amortizáció bármilyen formában érinti-e az eladási ügyletet ill. keletkezik-e valamilyen kötelezettségem kifejezetten a már elszámolt amortizációval összefüggésben.

    Várom szíves válaszát, melyet előre is nagyon köszönök.

    Üdvözlettel,
    István

    • Kedves István!
      Igen, érinti az amortizáció az eladás jövedelmének kiszámítását. Hisz a bérleti díjnál érvényesített már költséget, az eladásnál ugyanezt a költséget már nem tudja érvényesíteni. Tehát az eladás jövedelmét az értékcsökkenéssel csökkentett összeggel kell megállapítani. A lakás eladásnál fontos az, hogy mikor vette meg a lakást. Ha 2012-ben vásárolta és 2017-ben eladja, akkor már nem lesz jövedelem. És az eladás adómentesen történik. Tehát rövid az idő (5 év), amíg a lakás eladásának jövedelmével számolni kell. Ez a szabály nem érvényes a nem lakóingatlanokra. De az Ön kérdése lakásra vonatkozott, tehát itt az 5 éves szabály él.
      Üdvözlettel.
      Soltész Nóra

  29. Kedves Nóra!

    Nagyon hálás vagyok mindkét válaszáért.

    Az utóbbiból számomra egyértelmű, hogy az eladásból nem keletkezik jövedelmem, mivel annak vétele több, mint 5 évvel ezelőtt történt, ezért ebből a szempontból az érvényesített amortizáció indiferens.
    Remélem jól értelmeztem.

    Még egyszer köszönöm szépen.

    Üdvözlettel,
    István

  30. Kedves Nóra!

    Egészen figyelemre méltó, hogy milyen gyorsan és kitartóan reagál a kommentekre!
    Szeretném a segítségét kérni néhány kérdésben:

    1. Tételes költségelszámolás mit igen, mit ne?
    Ha én hajtom végre a felújítást (pl. festés, padló lerakás, kisebb villanyszerelés…stb) akkor az anyagköltség elszámolható? Vagy csak ha mesterember dolgozik/ad számlát?
    + Ugye helyesen gondolom, hogy a számlára nevem és állandó lakcímem (nem a kiadandó ház címe) kell kerüljön?

    2. Előzőhöz kapcsolódik. Mennyi időre visszamenőleg számolható el felújítási költség? (pl. nyáron felújítom, de csak ősszel adom ki) Mintha olvastam volna valahol 3 évet, de ez elég soknak tűnik…

    3. Értékcsökkenést szeretnék elszámolni. A ház kb. 80 éve épült, többször lett újítva eközben, papíron 20.000.000 Ft az értéke viszont ajándékozási szerződés útján (ingyen) jutottam hozzá egyenesági rokontól. Így is levonhatom a 2% (400.000 Ft)-ot évente? Plusz a mostani felújítás anyagköltségeit idén?

    Üdvözlettel
    Feri

    • Kedves Ferenc!
      Nem írja elő a törvény, hogy az ember a saját tulajdonú lakásában (ingatlanában) önállóan nem végezhet szerelési és karbantartási munkát. Így nem tiltja semmi, hogy csak anyagköltséget számoljon el a bevétellel szemben. A költségek szabályszerű igazolása számlával történik. Arra kell figyelni, hogy ha a bérbe adott ingatlan nem kizárólag bérbe adás célját szolgálja (tehát a tulajdonos ott is lakik, vagy az ingatlan egy része van csak kiadva), akkor a költségek terület arányosan számolhatók el. Én biztosan azt támogatnám, hogy a cím legyen azonos a bérbe adott ingatlan címével. De ehhez nem tudnék határozott törvényi hivatkozást fűzni.
      Fontos még megemlíteni, hogy csak olyan költség számolható el, ami korábban nem volt semmilyen jogcímen (pl. egyéni vállalkozásnál) egy korábbi bevétellel szemben már érvényesítve. Épület, épületrész esetében akkor is elszámolhat értékcsökkenést, ha annak beszerzése 3 évnél régebben történt, vagy a használatbavételi engedélyt 3 évnél régebben szerezte meg. Ez a legutolsó mondat a NAV 10-es számú adózási füzetéből származik (Ingatlanok bérbeadásának, egyéb hasznosításának alapvető szabályai), melyet elolvasásra ajánlanék.
      Fontos még, hogy az értékcsökkenés alapja nem lehet a piaci érték. Kizárólag a beszerzési ár. Ez abban az esetben fájdalmas szabály, amikor az ingatlan értéke fényévnyi távolságban van a mai valós értékhez képest. Így sajnos a 3. pontban leírt összeg nem megy. De pont erre van a 10 %-os költségátalány lehetősége.
      Amennyiben a 10 %-kal számol, úgy a bérleti díjon felül továbbszámlázott rezsi és közös költség bevétel is bevétel lesz, amivel szemben csak 10 % költség hányadot számolhat el.
      Sajnos rendszeresen találkozom azzal a hibás gyakorlattal, hogy a továbbszámlázott költségeket nem tekintik bevételnek (hisz ott a költség számla, azt csak megtérítik), és a bérleti díjjal szemben pedig 90 %-os adóalappal adóznak.
      Figyelmébe ajánlom a térítés ellenében letölthető kalkulátorunkat.
      Üdvözlettel:
      Soltész Nóra

  31. Kedves Nòra. Èn egy bèrlö vagyok,lassan egy ève bèrlek egy panellakàst, a szàmlàk az èn nevemre jönnek, közösköltsèg, viz,villany, gàz, stb. 50 ezer forintot fizetek havonta az albèrlet èrt, de amiota itt lakom semmilyen nyugtàt nem kaptam se semmit. Folyamatosan csak hiteget a tulajdonos hogy visszamenöleg megkapom. A kèrdèsem az lenne hogy ez legàlis -e ez az ö rèszèröl ès hogy ha öszinte ez utàn nem adòzott, nekem kell majd helyette ezt megtennem? Vàlaszàt ès segitsègèt elöre is köszönöm.

    • Kedves Sándor!
      Ha Ön magánszemélyként vette ki az ingatlant (gondolom szerződés van), akkor a tulajdonos nyugtát vagy számlát ad. Illetve kellene adnia. A szerződésben lévő összeg után a tulajdonos köteles negyedévente adóelőleget fizetni. Ha ezt nem teszi meg, az legyen az ő és a NAV gondja. Önnek semmilyen formában nem kell az adót megfizetni, hisz a bérleti díj a szerződésben eleve bruttó (vagy annak kéne lennie).
      A gond akkor van, ha készpénzben fizeti a díjat és nincs róla nyugta. Így nehéz igazolni, hogy a díj ki van fizetve. Ha ad átvételi elismervényt a tulajdonos, akkor dőljön hátra és rendeljen egy kávét. Innen már nem az Ön gondja az adócsalás.
      Az izgalom ott kezdődik, ha a bérleti díj nettó módon van meghatározva a szerződésben. Itt a nettó nem az áfa nélküli értéket jelenti, hanem az szja és eho nélküli összeget. De ilyen szerződést nem szoktak magánszeméllyel kötni, a magánszemélytől nem várható el, hogy ismerje a számfejtés szabályait. A magánszemélynek a törvény szerint nem kell levonnia és bevallania (befizetnie a NAV-nak) a bruttó bérleti díj után fizetendő adót.
      Azt tanácsolom, hogy utalja inkább a bérleti díjat, az a tiszta ügy. A szerződést érdemes ismét átnézni, hogy ott a díj mi módon van szabályozva.
      Üdvözlettel
      Soltész Nóra

      • Kedves Nòra, igen nekem ezzel van problèmàm hogy semmilyen elismervènyt nem kapok a mai napig, csak hitegetèst hogy visszamenöleg megkapom ezeket a nyugtàkat, termèszetesen ezekröl a beszèlgetèsekröl ès az összes ilyen “kijelentèseiröl” minden beszèlgetèst megtartok, szoval ez valamelyest igazolja hogy rendesen fizetek. A szerzödèsben ez szerepel röviden:A bèrleti dìjon felūl a bèrlö fizeti a lakàs közūzemi dijait,valamint a bèrlet tartama alatt esetleg felmerūlö egyèb (pl.adò) terheket.
        Ebben az esetben engem terhel ugymond minden, ez lehetsèges?

        • Kedves Sándor!
          Ez a szöveg a “felmerülő egyéb (pl. adó) terhek” teljesen hibás. Milyen egyéb adóra gondolt? Ingatlan adóra?
          Az SZJA törvény 15 §-a szabályozza az adófizetést. Itt a magánszemély saját maga jövedelme után fizet adót, illetve a munkáltató vagy kifizető által fizetett jövedelemből levont adóelőleget számítja be az adózásába. Ön nem munkáltató és nem kifizető. Ezt a két fogalmat a törvény a 3. §-ban pontosan definiálja.
          A magánvéleményem, hogy a bérbeadó nem fizet adót és ezzel próbálja áthárítani, ha esetleg gond lehet. Érdemes ezt a helyzetet tisztába tenni.
          Üdvözlettel
          Soltész Nóra

  32. Kedves Nóra!
    Az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem meghaladja az évi 1 milliót, ezért 14% EHO-t vonunk, viszont a bér utáni 7%-os eü.járulék is beleszámít a 450.000 Ft-os EHO kosárba, így aztán már augusztusig bezárólag túlléptük a felső határt bő 30ezer forinttal.
    Ezután a további bérleti díjaknál már nem vonunk EHO-t.
    Kérdéseim:
    A bérnél továbbra is vonni kell a 7% eü.járulékot?
    A túlfizetés visszaigényelhető-e, s ha igen, mi ennek a módja?
    Válaszát várva,
    üdvözlettel:
    S. Kati

    • Kedves Kati!
      A bérnél nincs felső határ, ott továbbra is vonni kell a 7 %-t. Az nem EHO, csak beszámít az EHO keretbe. Ha túlfizetés történt, akkor a 17SZJA bevallás 9-es lapján kell jelölni a munkáltatói igazolásokon szereplő 7 % összegét, a befizetett EHO összeget (előleget) és az EHO fizetési kötelezettséget. Ha a különbség pozitív (tehát túlfizetés van), akkor az SZJA-val hasonló módon az adóhivatal ezt visszautalja 2018. május 20-án. A túlfizetésről van rendelkező rész a bevallás előlapján. De megoldás az is, ha bent hagyja a NAV-ban jövőbeni adófizetésekre. De az összeg nem veszik el, és erről Önnek kell rendelkeznie.
      Üdvözlettel:
      Soltész Nóra

  33. Kedves Nóra!

    Lakáskiadásnál a rezsit (közös költség, közműdíjak) el lehet számolni költségként két bérlő közötti időszakban is, azaz, amikor a lakás éppen átmenetileg üres?

    Ha igen, akkor a lakás első bérlője előtti időszakot is figyelembe vehetem, amikor már nem laktam a lakásban? Mekkora időszakot?

    Előre is köszönöm:
    Ferenc

    • Kedves Ferenc!
      Az SZJA törvény 3. melléklete szabályozza a tételes elszámolást. Javaslom ennek a résznek a tanulmányozását. A neten a szöveg megtalálható. Itt időszakról nincs említés, nyilván adóéveken belüli megkötés azért van. Hisz az SZJA adózás pénzforgalmi szemléletű. Korábbi évek költségeit nem vonhatja le az idei bevételéből. A teljes és tételes költség elszámolásának feltétele, hogy az ingatlant kizárólag bérbeadásra használják és bevételt realizálnak ebből. Így ha a bérbeadás mellett Ön vagy családja nem használja magán jelleggel az ingatlant, akkor elszámolhatók a költségek. Ha a köztes időben van magán használat, akkor a költségeket arányosítani kell.
      Üdvözlettel
      Soltész Nóra

  34. Kedves Nora

    20 éve bérelek egy ingatlant üzleti célra(bolt) most az ingatlant megvásárolom magánszemélyként.Szabályosan kiadhatom magamnak az üzletet ha E.V.
    vagyok?
    Tisztelettel:Pál

    • Kedves Pál!
      Igen, kiadhatja. Járulék bevallást kell havonta beadni, és le kell vonni az adókat. Mint E.V ön kifizetőnek minősül, így a bérleti díjból adólevonásra kötelezett.
      Üdvözlettel
      Soltész Nóra

  35. Kedves Nóra!

    A segítségét szeretném kérni, vettem egy ágyat a kiadott lakásomban 117000 ft ért. Tételes költség elszámolást választottam az adózásban, a kérdésem az lenne, hogy költségként elszámolhatom e?

    Nagyon szépen köszönöm, Zsanett

    • Kedves Zsanett!
      Ha a tárgyi eszköz kizárólag üzleti célú funkciót tölt be, tehát a bérbe adott ingatlan tartozéka, akkor értékcsökkenés elszámolható. (Szja tv. 11. melléklet II. fejezet). Én azért ilyen elszámolás esetén a szerződésben is kikötném, hogy bútorozott az ingatlan és a bérlővel át is vetetném.
      Feltételezem, hogy nem áfa alanyként adja ki az ingatlant, így az eszköz értéke meghaladja a 100.000 ft-t, ezért a beszerzési ár után 14,5% értékcsökkenés számolható el évente. A tört évben értelemszerűen arányosan kevesebb.,
      Ha áfa alanya, és van áfa levonási joga, akkor az eszköz értéke kevesebb lesz 100.000 Ft-nál. Ebben az esetben az egész ágy egyből költség. 100.000 Ft-ig egy összegben költségként el lehet számolni a tárgyi eszköz beszerzést.
      Üdvözlettel
      Soltész Nóra

  36. Kedves Nóra!

    Édesanyámmal fele-fele arányban vagyunk tulajdonosai egy lakásnak, amit bérbe szeretnénk adni, tételes költségelszámolás mellett. A közüzemi számlák az én nevemre jönnek. Az ide vonatkozó törvény értelmezésében kérném a segítségét:

    “Ha e törvény másként nem rendelkezik, közös tulajdon esetén – a tulajdonosok eltérő rendelkezése, vagy tulajdonjogi korlátozások hiányában – az ingó vagyontárgy, az ingatlan átruházásából, bérbeadásából, a vagyoni értékű jog visszterhes alapításából, végleges átengedéséből, megszüntetéséből, ilyen jogról való végleges
    lemondásból, az értékpapír elidegenítéséből származó jövedelem után a magánszemélyt a tulajdoni hányada arányában terheli adókötelezettség, azzal, hogy a tulajdonostársak közössége esetén az említett tevékenységekből származó bevétellel szemben – e törvény szerint elismert – költség bármelyik tulajdonos nevére szóló bizonylat alapján elszámolható.”

    Jól értem-e, hogy köthetünk olyan írásbeli megállapodást, miszerint a bérbeadásból keletkezô teljes bevétel édesanyámat illeti, ô is adózik utána, de az én nevemre szóló közüzemi számlákat és az én tulajdoni hányadomra esô értékcsökkenést is elszámolhatja költségként?

    Válaszát elôre is köszönöm!

    Üdvözlettel:
    Péter

    • Kedves Péter!
      Véleményem szerint nem köthető ilyen megállapodás. A bevétel is megoszlik, nem csak a költség. “….származó jövedelem után a magánszemélyt a tulajdoni hányada arányában terheli adókötelezettség….”
      A törvény értelmezésénél nem megoldás az, hogy a nekünk kedvező részt figyelembe vesszük a nem kedvezőt meg figyelmen kívül hagyjuk.
      Üdvözlettel
      Soltész Nóra

      • Kedves Nóra!

        Köszönöm gyors válaszát. Ebben az esetben nem értem mire utalhat a törvény azon mondata, hogy a “tulajdonosok eltérô rendelkezése hiányában…..a magánszemélyt a tulajdoni hányada arányában terheli adókötelezettség”. Milyen rendelkezésre gondolnak itt, ha nem arra, hogy a tulajdoni hányadoktól eltérô mértékben osztják el az adókötelezettséget a tulajdonostársak?

        Köszönettel:
        Péter

        • Kedves Péter!
          Nem tudok a kérdésére válaszolni. Semmilyen információt nem találtam a NAV oldalain, és a törvényben, hogy pontosan az “eltérő rendelkezést” hogyan értelmezik. Javaslom, hogy ezt a kérdést tegye fel a NAV-nak, állásfoglalást kötelesek kiadni. Ügyintézési határidő 30 nap, tehát bőven időben kap választ. Nem tudom, hogy a kérdése 2017 évi vagy 2018 évi adózásra vonatkozik, de május 20-ig meg kell érkeznie a válasznak. Ezen kívül van egy nagyon jó cikk a NAV oldalán a bérbeadásról. Ezt is érdemes lenne átolvasni ezen a linken. (10-es adózási füzet)
          Üdvözlettel
          Soltész Nóra

  37. Kedves Nóra!

    Megfogadom a tanácsát és állásfoglalást kérek a NAV-tól.

    Köszönettel:
    Péter

  38. Kedves Nóra!

    Bérbe szeretném adni ingatlanomat, magánszemélyként cég részére.
    Bérleti díj: 220 000 Ft /hó
    Adószám nélkül megtehetem-e? (számviteli bizonylattal – név és adóazonosító, sorszámot, a keltezést és a vonatkozási időszak)
    Amennyiben nem és kiváltom a NAV-nál az adószámomat akkor mekkora éves adóra számíthatok, és a számlára pontosan milyen összeg kerül?
    Van-e más mód esetleg?! A bérlő cégnek milyen egyéb költségei lehetnek?

    Köszönöm!

    István

    • Kedves István!
      Ha cég a bérlő, akkor nem kötelező kiváltani adószámot. Szerződést kell kötni, és ennek alapján nyilatkozzon a bérleti díj adózásáról. Mivel az szja törvény értelmében a cég ilyen esetben kifizetőnek minősül, és adóelőleg levonásra kötelezett, így bérszámfejtési kötelezettsége van. Havonta (vagy kifizetésenként) megállapítja az adót, levonja a bruttó bérleti díjból, a nettót kifizeti Önnek, és a levont adót befizeti a NAV-nak. Év vége után adóigazolást ad ki, hogy mennyi volt a bruttó bérleti díj és mennyi adót vont le. Ebben az egész konstrukcióban nincs is szükség számlára és adószámra. A járulék bevallásban az adóazonosítója és a TAJ száma szerepel, tehát ezt megadja. És másra nincs szükség.
      A levont adó a bruttó bérleti díjból jön le, és a cégnek semmilyen más adót extra nem kell fizetnie.
      Egy dologra felhívom a figyelmét, hogy ha a költségeket (villany, gáz, közös költség) is megtéríti a cég, és az órák az Ön nevén vannak, akkor a költségek megtérítése bevétel Önnél és adóköteles az is. Mindenki jobban jár, ha a cég átíratja az órákat a saját nevére. Így Önnek nem bevétel, és a cég meg még az áfát is levonhatja (ha erre joga van).
      A NAV honlapján van egy tájékoztató füzet, ami nagyon komplett és jól érthető. Ajánlom figyelmébe.
      Az éves adó egyébként az adóalap 15 %-a, és nem kell EHO-t fizetni 2018-tól. Az adóalap megállapításról írtam korábban.
      Üdvözlettel
      Soltész Nóra

  39. Kedves Nóra

    2017.04.18-án kötöttem bérleti szerződést, a bérbeadó egy KFT. Már az elejétől fogva elég érdekesen viselkedtek, maga a számlák megfizetése körül is vannak problémák, de most jelen esetben ami a legfontosabb, hogy a KFT-nek a tevékenységi köréébe, csak 2018.03.25-én került be, hogy ingatlant bérbe adhat.
    Most akkor ez most azt jelenti, hogy 11 hónapig jogellenesen kértek bérleti díjat, így jogalap nélkül gazdagodtak, ezt az összeget vissza kellene nekik téríteni?

    tartozásra hivatkozva felmondták a bérleti szerződést. ( A tőlük kapott számlákat banki átutalással rendeztem így bizonyítani tudom, hogy nincs tartozásom ) de a 3 havi kaukciót sem akarják vissza fizetni.

    Mit tudok tenni jogilag?

    • Kedved Barnabás!
      Azt javaslom, hogy forduljon ügyvédhez. A kérdése inkább jogi probléma. A szerződés részletes ismerete nélkül nem adható korrekt válasz a kérdésre.
      Üdvözlettel:
      Soltész Nóra

  40. Kedves Nóra!

    Ha magánszemélyként ingatlan bérbeadásról számlát állítok ki akkor a címemként az állandó lakcímemet vagy a kiadott ingatlan címét kell feltüntetni? Az Áfa kulcsnál mindenhol fel kell tüntetni hogy Tárgyi adómentes vagy elég kihúzni? Illetve a mennyiségi egységet mindenképpen tölteni kell, lehetséges az “elszámolási időszak”, mint mennyiségi egység?

    • Kedves Edina!
      Én az állandó lakcímemet írnám a számlára, hisz az tartozik Önhöz, mint adóalany. A számla megjegyzés rovatába írnám be, hogy melyik kiadott ingatlanról van szó. Az elszámolási időszak megjelölése fontos, így egyértelmű a számla tartalma. Az ÁFA kulcs TAM, oda kell írni. A mennyiségi egység kötetlen, csak legyen egyértelmű.
      Üdvözlettel
      Soltész Nóra

  41. Kedves Nóra,
    Cégnek adnám ki a lakásom és számlát ker. Nekem csak adóazonosító jelem van, adoszamom nincs. Az előző válaszaiból megértettem, hogy így is kiadhatom cégnek, csak számlázási bizonylatot kell kiallitanom számla helyett minden hónapban az adataimmal. Ezt neki el kell fogadnia, mert hivatalosan is be tudja tenni át elszámolásaba ugye? Megakadt a szemem azon, hogy így neki kell minden hónapban az én SZJA-mat elutalnia a nav-nak? Ezt mindenképpen nekik kel megtenni, nem elég ha én az éves adobevallasomban megteszem ezt? Előre is koszonom a válaszát! Gabriella

    • Kedves Gabriella!
      Az SZJA törvény értelmében a cég kifizetőnek minősül, és kötelezett az adóelőleg levonásra minden kifizetés esetén. Ha ez elmarad, akkor a bérbeadó köteles a bevétele után megállapítani az adót és befizetni az előleget negyedévente. Számlatömböt és programot szerintem nem fog tudni vásárolni adószám nélkül. A számlához ragaszkodhat a bérbeadó, hiába nem feltétlenül szükséges. Ebben az esetben ki kell váltani az adószámot. De ha ő nem fog levonni adót, akkor tényleg kell számla. Valamilyen bizonylattal rendelkeznie kell a bérlőnek. Hisz abból könyvel.
      Üdvözlettel
      Soltész Nóra

  42. Kedves Nóra!
    Ezek a szabályok és adózés vonatkozik nyarló besorolású ingatlanra, ha azt csak a nyári szezonban adom bérbe? Ekkor sem kell adószámot kiváltani?
    Köszönettel, Nikolett

    • Kedves Nikolett!
      Ez egy másik tevékenység, semmi köze az ingatlan bérbeadáshoz.
      Üdvözlettel
      Soltész Nóra

Hozzászólás a(z) Barnabás bejegyzéshez Kilépés a válaszból