Hívjon minket: +361 7949818

KATA – akár könyvelő nélkül

KATA – akár könyvelő nélkül

Mi tagadás, a szabályok nem túl bonyolultak, alig kell adóbevallást beadni. Igazán még könyvelőre sincs nagyon szükség. Ha valaki belevág a dologba könyvelő nélkül, akkor a törvény átolvasása mindenképpen szükséges. Mert a neten összehalászható cikkek és blog bejegyzések a törvény pontos megismerését nem pótolják.

Ezzel együtt azt a néhány fontos szabályt most csokorba gyűjtöm. Ezek a szabályok érvényesek 2018 évben.

Ki választhatja?

  • egyéni vállalkozó
  • egyéni cég
  • betéti társaság
  • közkereseti társaság
  • ügyvédi iroda

Bizonylatolás, számlázás

A számla kiállítása az ÁFA törvény szabályai szerint zajlik, semmi új nincs a nap alatt. Egy új szabály van csak, hogy a kiadott számlán fel kell tüntetni, hogy “Kisadózó”. Ha ez elmarad, akkor már benne is vagyunk egy új csapda helyzetben. Ez a hiba mulasztási bírsággal jár, 500.000 Ft körül várhatjuk. Ez egyébként nem csak fáj anyagilag, de azonnal ki is zárják a vállalkozást a kedvezményes adózói körből.

Bevételi nyilvántartást kell vezetni, melyben csak néhány adatot kell rögzíteni:

  • a vevő neve és címe: érthetetlen módon a törvény ezt nem írja elő, de elég furcsa lenne a nyilvántartás a vevő neve nélkül.
  • a vevő adószáma. No ezt sem írja elő a törvény, de enélkül nehéz lenne az 1 millió forint forgalom feletti vevőkről adatszolgáltatást készíteni.
  • sorszám. Érdekes kérdés, hogy a bizonylat sorszáma és a sorszám között mi a különbség, de a törvényben ez van. Én arra tippelek, hogy a nyilvántartás sorszáma lehet talán. De célszerű mindkettőt feljegyezni.
  • a bizonylat sorszáma. Ez már egyértelmű. Pl a nyomdai úton kiadott számlák sorszáma, vagy gépi számlázásnál a program által adott szám.
  • a bevétel összege. Én ezt cizellálnám még azzal is, ha ÁFA alanya vagyunk, akkor a nettót és az ÁFÁ-t is feltüntetném. Így a KATA nyilvántartásunk rögtön ÁFA nyilvántartásnak is megfelel. Netán a devizában kiállított számla esetében az árfolyam, a forint érték és a deviza érték is szerepeljen.
  • a bevétel megszerzésének időpontja. Ez egyértelmű, amikor a pénz bejön. Fontos, hogy a devizában érkező összegeket jóváíráskori MNB árfolyamát jegyezzük fel.

Mindenképpen érdemes egy egyszerű számlázó programot vásárolni, ami gyakorlatilag elvégzi helyettünk ezt a nyilvántartást. Mert minden fapados számlázó is képes dátum intervallumra listákat gyártani. Ezt érdemes használni, esetleg csak kiegészíteni.

Mi a bevétel?

A törvény egyszerű megoldást választott. Minden bevétel, és csak egy rövid listát ad, hogy mi ez alól a kivétel. Nem bevétel

  • az ÁFA,
  • az olyan vagyon érték (mondjuk pénz), amit köteles a vállalkozó visszaszolgáltatni (pl hitel)
  • adott kölcsönök visszafizetése. Persze ha kamat is jön, az már bevétel
  • kártérítés
Ne felejtsük el, hogy bevétel az is, ha a vállalkozás igénybe vesz olyan szolgáltatást, amiért nem fizet. Ravasz, de ez a szabály az EVA életében is volt és van. Mit is jelent? Pl. iroda bérleti díj. Eddig bőven fizette a vállalkozás (hisz kellett a költség), netán évekig, majd most hirtelen (hogy nem is fontos a költség), nem fizeti. Ezt nehéz lesz kimagyarázni. Ezért a törvény besorolja az ilyen jellegű “ingyen” szolgáltatásokat a bevételek közé.

Adó

  • Főállású kisadózó havonta 50.000 Ft-t fizet. A nyugdíj idejébe beszámító összeg, vagy keresőképtelenség esetén az ellátás alapja 94.400 Ft lesz.
  • Saját döntés alapján 75.000 Ft-t fizet, ebben az esetben az ellátás alapja 158.400 Ft lesz.
  • Másodállású kisadózó havonta 25.000 Ft-t fizet. Ebbe a körbe tartozik: ha legalább 36 órát elérő munkaviszonyban van, nyugdíjas, külföldön biztosított, rokkant nyugdíjas, más vállalkozásban biztosított tag, nevelőszülői jogviszonya van és nappali tagozatos hallgató.

Kiváltott adók

Erről már írtam, de most legyen itt egy kis ismétlés. Olyan jó felsorolni:

  • egyéni vállalkozó SZJA és vállalkozói osztalék alap után fizetett adó, vagy átalányadó
  • társasági adó
  • SZJA, járulékok, EHO (levont)
  • Szocho, EHO (fizetett), szakképzési hozzájárulás
Ezeket az adókat bevallani és megfizetni sem kell. De látnunk kell, hogy az iparűzési adó nem szerepel a felsorolásban. Ezt fizetnünk kell.

Adatszolgáltatás

És legutoljára álljon itt a leggonoszabb manó ebben a rendszerben! Az év vége után február 25-én, vagy ha az adóalanyiság év közben szűnik meg, akkor 30 napon belül bevallást kell készíteni a bevételekről, illetve a 12 millió forintot meghaladó bevétel után fizetendő 40 %-os adóról. DE….

És itt a lényeg. Adatot kell szolgáltatni azokról a vevőkről, akiknek éves szinten (akár több részletben) 1 millió forintot meghaladó számlát adtunk ki. Szerintem ezért kell a vevő adószámát bekérni. Az adatszolgáltatást mindkét fél beadja, tehát kár sumákolni. A NAV össze fogja futtatni az adatokat.

Munkaviszonytól való elhatárolódás

Betettek egy féket a törvénybe, hogy a nagyobb cégek az alkalmazottaikat ne kényszerítsék erre az adózási formára. Ez mondjuk még helyes is. Talán az ízlésemnek kicsit gusztustalan a mód, ahogy ez bekerült. Automatikusan adócsalást (adó elkerülést) feltételez abban az esetben a törvény, ahol a számlák értéke 1 millió forintot meghaladja (tehát adatszolgáltatásra fog sor kerülni). Külön kell bizonyítani, hogy ez a vélelem nem jogos. Hogy ne a fantáziánkra bízzák a bizonyítást, a törvény fel is sorol egy listát, amiből legalább 2 állításnak igaznak kell lennie:

  • a tevékenységet a kisadózó nem kizárólag személyesen végezte
  • a bevételek fele nem ettől a cégtől származik
  • a cég, aki fizet, nem adhatott utasításokat a tevékenység elvégzésével kapcsolatban
  • a tevékenység helye a kisadózó birtokában van
  • az eszközök és anyagok nem a megbízó birtokában voltak, hanem a kisadózó tulajdona volt
  • a tevékenység végzésének rendjét a kisadózó határozza meg
  • a kisadózó más vállalkozásban főállású tag, vagy más cégnél 36 órát meghaladó munkaviszonyban van. Itt van egy fontos szabály még, hogy a bevétel legalább 50 %-t ne attól a cégtől szerezze meg a kisadózó, ahol tag vagy alkalmazott. Nem kizárt hogy oda is adjon számlát, de nem az összes bevétele onnan származzon.

ÁFA alanyiság

2017 évtől és 2018-ban az alanyi ÁFA mentesség határa 8 millió forintra változott. Ha valaki a KATA vállalkozását ÁFA mentesen jelentette be, de eléri éves szinten ezt a határt, akkor attól még a KATA bevételeinél nem fog kelleni 40 % adót fizetni, hisz a KATA határa 12 millió forint. 12 millió forint feletti bevétel után kell csak a 40 %-t megfizetni. Csak ne felejtsünk el átjelentkezni az ÁFA körbe. Persze aki már eleve ott van, az csak a KATA határra figyeljen. A két összeg korrekt kiszámításához készült egy kalkulátor.

Ha minden szempont kerek, akkor bátran bele lehet vágni, akár könyvelő nélkül. De ha az kalandosnak néz ki, akkor itt vagyunk, írtjon nekünk vagy hívjon.

A bejegyzés eredeti dátuma: 2012-11-26

Utolsó frissítés: 2017-12-17

 

205 hozzászólás
  1. Köszönöm a posztot, nagyon jó. Egy kérdés merült fel bennem: export tevékenység esetén hogyan fest az adatszolgáltatás? Pl. milyen adószámot adok meg?

  2. Kedves Zsolt!
    Meg kell várni a NAV honlapján a 13KATA jelű nyomtatványt, ahol ezt az adatszolgáltatást várja majd. De a törvényben egy szó említés nincs az exportról, vagy export szolgáltatásról. Így szerintem azt is jelenteni kell, de majd meglátjuk.
    Üdvözlettel
    Soltész Nóra

  3. Érdeklődöm,mint fodrász egysoros nyugtát használok a vendégeimnek.Ezt hónap végén összesítem, és kész?Ráírom,hogy kisadózó?De rá kell írnom a vendégem nevét és adatait is?Nem nagyon életszerű.

  4. Motorkerékpár szervíz és bolt kisadózó egyéni vállalkozónak mi a gyakorlati része a könyvelésnél,ha maga akarja csinálni?

  5. Kedves Anikó!
    Érdemes egy pecsétet csinálni, ahova ráteszi a “Kisadózó” feliratot. Ezt nyomja rá bizonylatra. A nyugtán nem kell vendég név, nem is köteles a vendég megadni a nevét. Ha számlát kér, ott kell természetesen. De nyugta esetében nem. Ha pénztárgépet használna, ott meg se lehet adni a nyugtánál a nevet.
    A Kata nyilvántartásba pedig vegye fel a havi összesítést, amit készít a nyugtákról.
    Üdvözlettel.
    Soltész Nóra

  6. Kedves Gábor!
    Ha valaki maga könyvel, akkor célszerű a törvényt jól áttanulmányozni. Internetes információ kevés a dologhoz. Érdemes a NAV honlapján közzétett, erre az adónemre vonatkozó közleményeket rendszeresen nézni.
    Én a nyilvántartást excelben vezetném, nem hiszem, hogy program kapható erre.
    Üdvözlettel
    Soltész Nóra

  7. Kedves Nóra!
    Elgondolkodtam azon, hogy a kft-nk könyvelését magam csináljam hivatalosan, de nem vagyok könyvelő. Van erre mód? Hogy magam küldjem be a bevallásokat,bérszámfejtést, stb? Mit javasol ezesetben?
    Válaszát előre is köszönöm!
    Üdvözlettel: Anita

    • Kedves Anita!
      A Kft nem választhatja a Kata adózási formát. A Kft kizárólag kettős könyvelést vezethet, bármilyen adózási formát választ is. Ez lehet EVA, vagy Kiva, vagy akár a társasági adó, de a kettős könyveléstől a Kft nem tud megszabadulni. Amennyiben Ön nem könyvelő, nem javasolnám, hogy ezt önállóan végezze. Túl sok adószabály van, amit tudni kell, illetve maga a könyvvezetés is elég összetett feladat.
      A könyvvezetés végzésére egyébként a számviteli törvény szakképzettséget is előír, ez alól csak az a vállalkozás mentesül, akinek a nettó árbevétele a 10 mFt-t nem haladja meg az utolsó két év átlagában, illetve ennek hiányában az üzleti évben várhatóan 10 mFt alatt lesz a bevétele. De ez a könnyítés nem azt jelenti, hogy a pici bevételű Kft-k lazán kezelhetik a számviteli törvény szabályait.
      Üdvözlettel:
      Soltész Nóra

  8. Kedves Nóra,

    A KATA -nál havi 500eFt-os limitet állapítottak meg, ami alatt nem kell 40%-os + adót fizetni. A kérdésem az, hogy mi számít havi bevételnek ? A kiállított számlák teljesítési, fizetési dátuma, vagy a bevétel valódi beérkezése ? A beérkezési dátummal az lenne a baj, hogy pl hónapok múlva is lehet és ekkor az addigi hónapok 500eFt-s kerete “elveszik” a cég indulásakor. Illetve előfordulhat hogy két számla kifizetése összecsúszik 1 hónapra és ekkor több lesz a bevétel, mint 500eFt, majd a következő hónapban pedig semmi. Kérem írja le ha valamit félreértek és nem is így működik a KATA :).

    Köszönöm,
    István

    • Kedves István!
      Van egy jó hírem, nem havi szinten kell figyelni a bevételeket. Hanem éves szinten. Tehát nem gond, ha az egyik hónapban akár több millió a bevétel, a másik hónapban semmi. A lényeg, hogy éves szinten 6 mFt-ig nem kell semmi mást fizetni, mint főállás esetén a havi 50 eFt-t, vagy nem főállás esetén havi 25 eFt-t. A 40 % csak akkor jön a képbe adóként, ha az egész évben KATA adózás szerinti vállalkozás bevétele meghaladja a 6 mFt-t. A havi 500.000 ft ott zavar be a fogalmakba, hogy ha a KATA vállalkozás nem a teljes naptári évben működik, hanem például február közepétől. Ebben az esetben 11 hónap érintett a KATA adózás alatt, tehát 1 hónap elveszik. Marad 11*500 eFt, ez a korlát. Ebben az esetben nem 6 mFt felett, hanem már 5,5 mFt felett meg kell fizetni a 40 %-t.
      Tehát nem fontos a bevétel időbeli megoszlása, csak a határérték helyes meghatározása a fontos.
      A másik kérdése, hogy mi számít bevételnek:
      – a pénz átvétele vagy a bankszámlán a jóváírás napja. Tehát pénzforgalmi szemlélet van, nem a számla dátumok az érdekesek.
      – igénybe vett szolgáltatásnál az a nap tekinthető bevételnek, ami az ÁFA törvény szerint adófizetési nap lenne
      – jog esetén a tényleges átruházás, átengedés, jog gyakorlásának megkezdése, stb.
      – és elengedett követelés/átvállalt tartozás esetén a megállapodás dátuma, amikor a kötelezettség, vagy követelés ténylegesen megszűnik.

      Üdvözlettel:
      Soltész Nóra

      • Kedves Nóra,

        Ön végre össze tudta nekem foglalni a lényeget, a barátaim, sőt egy könyvelő is rosszul tudta. Köszönöm! Egy cégalapítás miatt a következő hetekben megkeresném.

        • Kedves István!
          Örülök, ha segíteni tudtam. Várjuk jelentkezését.
          Üdvözlettel
          Soltész Nóra

  9. Kedves Nóra,

    Jómagam könyvelőként dolgozom egy kettős könyvitelt vezető Bt-ben, ahol mint alkalmazott be is vagyok jelentve.
    Egy nagyobb ügyféle van a társaságnak, ennek a társaságnak a teljeskörű könyvelését látjuk el külsősként. Két tag akik nem alkalamazottak és én mint alkalmazott. Itt leadózunk mindent amit kell rendben a társasági adó szabályai szerint.
    Engem személy szerint megkeresett most egy cégcsoport, hogy lássam el a számviteli szakértői feladatait, és arra gondoltam, hogy alapítanék egy kata-s céget, és otthonról saját eszközeimmel, saját munkabeosztással, látnám el a feladatot.
    Miután nem lesz más bevétele a cégnek és az 1 milliót biztos átlépem, de bizonyíthatóan más cégnél állok alkalmazásban, ahol munkát végzek, problémás lehet a választott vállalkozási forma?
    Vagy tulajdonképpen egy külsős számvitellel foglalkozó nem munkatárs, hanem alvállalkozó, tudja védeni magát ebben az adónemben?

    köszönöm válaszát,

    • Kedves Ibolya!
      A Kata-nál két feltételnek kell teljesülni ahhoz, hogy ne legyen színlelt munkaszerződés az egész tevékenység. Leírása alapján már 3 feltétel is teljesül ehhez.
      – a tevékenység helye a kisadózó birtokában van
      – eszközök az Ön birtokában vannak
      – a tevékenység végzésének rendjét sem a megrendelő határozza meg.
      Ehhez csak egy nagyon jó szerződésre van szükség.
      Lényeges, hogy az eszközök valóban a Bt tulajdonában legyenek. Ne magán számítógéppel dolgozzon és a könyvelő program is a Bt tulajdona legyen. Mert ehhez már a többi két feltétel tényleg hihető lesz.
      Üdvözlettel
      Soltész Nóra

  10. Kedves Nóra!
    Amennyiben egyéni vállalkozóként(főállás mellett) e-kereskedelmet szeretnék folytatni, elsősorban külföldre értékesítenék EU-n kívülre és belülre is, választható a KATA számomra? Elsődleges számításaim szerint pont 6 millió környékén lenne a bruttó bevételem. Esetleg milyen más lehetőségek vannak még?
    Köszönöm válaszát!

    Üdvözlettel
    Gábor

    • Kedves Gábor!
      A törvény nem tiltja a külföldről származó bevételt és az e-kereskedelmet. A bérbeadás van tiltó listán. Arra azonban figyelnie kell, hogy a 6 mFt az éves bevétel évközi kezdésnél arányosan csökken.
      Üdvözlettel:
      Soltész Nóra

  11. Kedves Nóra!

    Érdeklődni szeretnék, hogy a KATA havi adója 50.000Ft illetve van még az iparűzési adó ami egy évre szintén 50.000Ft, és az érdekelne hogy van e más adó, díj, jutalék, osztalék vagy bármi amit év végén a nyereség után kellene fizetni?

    Köszönettel: Szabolcs

    • Kedves Szabolcs!
      Évi 6 mFt után a két felsorolt adón kívül nincs más fizetendő közteher. A havi 50.000 Ft KATA adó fedezeti a járulékot, az iparűzési adó forgalom függő. Évi 6 mFt felett viszont 40 % adót kell fizetni.
      Üdvözlettel
      Soltész Nóra

  12. Kedves Nóra! Az lenne a kérdésem,hogy a Katánál a bevételből levonhatjuk a kiadásokat és utána 6mft a határ? pl.ha elvállalok egy munkát ami anyaggal munkadíjjal együtt 8mft és abból 2mft az anyag akkor az belefér? Pályázaton elnyert pénzből lenne elszámolva a munkám. A fizető fél magánszemély és 2 vagy 3 felé lehetne bontani a számlát. Mivel van ez az egymilliós határ, az a nyertes pályázót mint magánembert,hogyan érintheti? várom válaszát. Üdv.József

    • Kedves József!
      Sajnos nem így működik. A Kata nem foglalkozik a költségekkel. A bevétel után kell adózni. Ha teljes évben volt működés, akkor 6 mFt után nincs adó a felette lévő 2 mFt után 40 % (azaz 800.000) az adó.
      Javaslom, hogy az anyagköltségről legyen számla, mert az áfát le fogja tudni vonni (feltételezem, hogy áfás a téma). Az iparűzési adónál viszont ne válassza az egyszerűsített adózást, mert a normál adózással jobban jár. Erről a napokban fogok feltenni egy cikket a honlapra és egy kalkulátort.
      Az 1 milliós határ csak egy nyilatkozat. Ha ezek magánszemélyek, akkor eleve nem is lehet színlelt munkaszerződés. A magánszemélynek nincs dolga, rá nem vonatkozik semmilyen kötelezettség.
      Üdvözlettel:
      Soltész Nóra

  13. Kedves Nóra!

    Az lenne a kérdésem, hogy ha valaki idén okt. közepétől lett KATA-s, akkor neki mennyi bevétele lehet összesen (idén)? Ha hónapokra bontjuk a 6millió Ft-ot, akkor az ugye havi 500.000Ft. De ebben az esetben akkor lehet még idén 1.5 millió Ft a bevétel, vagy az október hónak csak a felét szabad nézni? ( mert adózni meg az egész hónap után adózik)

    Előre is nagyon köszönöm!

    • Tisztelt Kérdező!
      Ha 3 hónapra fizette meg a KATA adót, akkor 3*500.000 Ft bevétel után nem kell adót fizetni. A felette lévő rész után 40 %-os adófizetési kötelezettség van. Tehát október egész idejére jár az 500.000 Ft. Nem részarányos.
      Üdvözlettel:
      Soltész Nóra

  14. Kedves Nóra!

    Az lenne a kérdésem, hogy ha én jövő januártól szeretnék egyéni vállalkozó lenni, a KATA-t választva, további alkalmazott nélkül, alanyi ÁFA mentesen, előreláthatólag főként 1-2 cégnek számláznék folyamatosan, ez esetben szükségem lehet könyvelőre?
    Tehát az lenne a kérdésem lényege, hogy a fenti feltételekkel, ez valószínű minimális könyvelői munkával járna, érdemes -e havonta könyvelőt fizetnem? Szükségem lehet -e rá, vagy egy ilyen felállással milyen havi költségekre lehet számítani?

    Köszönöm a választ!

    • Tisztelt Kérdező!
      Ha nincs alkalmazott, nincs ÁFA, akkor annyira egyszerű a feladat (számlák nyilvántartása), hogy szerintem nincs szükség könyvelőre. Ha számlázó programot vásárol, és annak listáját használja a nyilvántartásához, már szinte semmi más dolga nincs. Az iparűzési adó kérdése sem bonyolult.
      Szerintem elsőre próbálja meg egyedül.

      Üdvözlettel
      Soltész Nóra

      • Köszönöm az igazán gyors választ!

        Van esetleg valami általánosan ajánlott számlázó program?

        Köszönöm a választ előre is.

        • Sokféle programot ismerek, nagyon eltérő árakon. Nem nagyon ismerem, hogy mire van szüksége és milyen jellegű és mennyiségű számlát fog kiállítani, így nem tudok javasolni egyetlen programot sem. Mi a Kulcs-Soft programjait használjuk. Nekik is van alkalmas számlázójuk, de nagyon sokféle termék kapható. Akár felhőben, akár dobozosként is.
          Keressen rá a neten. Van ingyenes is, bár azokkal vigyázni kell, mert ott elég kevés szolgáltatást ad a program az ingyenes felületen.
          Üdvözlettel:
          Soltész Nóra

  15. Kedves Nóra!
    Jan 1-től KATÁs adózásra térnék át. Egy fő megrendelőnek számláznék szinte egész évben. Szerkesztésről, fordításról van szó. Az 1 millió Forint feletti értékű megrendelőt be kell jelentenem, igaz? Amennyiben a BT székhelye, ahol a munkavégzés zajlik, részben az én tulajdonom is, illetve saját számítógépen dolgozom, én határozom meg a munka rendjét, úgy védve vagyok e a vélelmezett munkaviszonytól? Köszönöm a válaszát, üdvözlettel:

    • Kedves Zsóka!
      Nem vagyok jós, de én nem örülnék ennek az ötletnek, ha nekem kellene könyvelni. Direkt a BT vevőjének nem tud számlázni? Egy részét legalább?
      Üdvözlettel
      Soltész Nóra

  16. Kedves Nóra!
    2014.január 1-től a KATA adózást választom. Jelenleg főállású “normál” egyéni vállalkozó vagyok és többek között egy nagy cégnek végzek egy fejlesztést, ami az idén (2013) csak részben valósul meg, így jövőre kb. 1.5 millió forint számlát kell majd kibocsátanom. Több cégnek dolgozom, a saját eszközeimmel, ez a jövőben is így lesz, de csak ebben az egy esetben fog sor kerülni az 1 milliós korlát átlépésére. Kérdésem az, hogy lehet-e ebből a helyzetből kifolyólag nekem vagy a megrendelőnek valamilyen kellemetlensége?
    Másik kérdésem, hogy az 1 milliós limit átlépését mikor kell jelenteni a NAV-nak? Elég az év végén vagy rögtön, amikor megtörtént?
    Előre köszönöm válaszát.

    • Kedves János!
      Az elmondottak alapján én nem gondolom, hogy az ügyletből bárkinek kellemetlensége lenne. De az egyik bejegyzésem alján talál egy felsorolást a színlelt munkaszerződésről. Szerintem az első feltételt leszámítva minden felsorolt feltétel igaz lehet a helyzetre. De csak két feltételt kell teljesíteni. A saját eszköz eleve megvan. A második feltétel kiválasztása nem hiszem, hogy gondot okoz.
      A KATA adózónak évente egy bevallást kell beadnia a következő év február 25-ig, ezzel együtt adja be azt a nyilatkozatot is, ami az 1 millió forintot meghaladó számlázást nevesíti. Semmiképpen nem rögtön, év közben. Hisz ezzel a partnerrel még később is lehet ügylet, és a NAV-t az érdekli, hogy mennyi volt összesen.
      Ha ÁFA alanyaként fog dolgozni, akkor ÁFA bevallást is kell készíteni. Ennek gyakorisága függ az idei adatoktól.
      Üdvözlettel
      Soltész Nóra

  17. Kedves Nóra!

    Ügyfélkapun keresztül megkaptam az igazolást, hogy egyéni vállalkozói tevékenységem kezdete 2013.11.27. (KATA-s adózású vagyok)
    Kérdésem:
    Az iparűzési adón és a kamarai regisztráción kívül mit kell intéznem most kihez kell bejelentkezni (NAV, KSH stb)
    Köszönve válaszát,

    üdvözlettel:

    Zsolt

    • Kedves Zsolt!
      A lényeges döntés az elején az iparűzési adóval kapcsolatos. Ma este fogom közzé tenni az ezzel kapcsolatos blog bejegyzést. Készült egy kalkulátor is, amit ma tesztelek még, és reményeim szerint holnap fel fogjuk tenni.
      Meg kell várni a NAV tájékoztató levelét. Az néhány héten belül jön. Elvben a számláinak nyilvántartása fontos. 2014 február 25-én kell majd az éves bevételeiről a 13KATA nevű NAV nyomtatványt kitölteni és beküldeni.
      November hónapról már fizetni kell a havi adót. Az első adó december 12-én lesz esedékes.
      Üdvözlettel
      Soltész Nóra

  18. Köszönöm szépen.
    A kamarai regisztrációt megcsináltam, az iparűzési adóról döntenem kell.
    Ha megenged még néhány kérdést:
    1, A NAV levél megérkeztéig már dolgozhatok, írhatok számlát, stb.
    2, Lakossági folyószámlám van régebbről, ez is megfelel?
    3, A folyószámla számát és egyéb dolgokat nem kell bejelentenem sürgősen a NAV felé? Egy ismerősöm 3 nyomtatványt is említett
    13T180
    13T101E
    13T1041
    4. Nekem kell utánanéznem, milyen számlára kell befizetnem dec. 12.én az adót?

    Kösönöm,

    Zsolt

    • Kedves Zsolt!
      Az adószám kiadásának pillanatától dolgozhat. A NAV levél nem feltétele a munkakezdésnek.
      A bankszámlát én leválasztanám a vállalkozásról. Az soha nem egészséges. A céges bankszámla nyitást a bank automatikusan bejelenti.

      T180 meghatalmazás elektronikus ügyintézésre. Ez akkor kell, ha könyvelője akarja a céget bevallással kezelni. Az egyéni vállalkozó eleve nem is tud kezdeni ügyfélkapu nélkül, neki saját magát nem kell bejelenteni a T180-nal.
      T101E az egyéni vállalkozó adatmódosításáról szól. Ebbe ügyintézés helyét, levelezési címet, iratőrzés helyét és hasonlókat kell jelenteni. Ha bővíti a tevékenységét, akkor azt az okmányirodán keresztül kell jelenteni, és adatmódosítással a NAV felé.
      T1041 a jogviszony bejelentésére szolgáló nyomtatvány.

      A számlaszám a NAV honlapján elérhető: 10032000-01076349

      Üdvözlettel
      Soltész Nóra

  19. Kedves Nóra,

    nagyon köszönöm, 10 mondatban pontosabb képet adott, mint más könyvelő 1 óra alatt.

    Üdvözlettel:

    Zsolt

  20. Kedves Nóra!

    Amikor megkaptam az igazolást arról, hogy elkezdhetem egyéni vállalkozói tevékenységemet 2013. 11. 27. napjától, nagyon bosszankodtam, mert a kerületi okmányiroda ügyintézője azt mondta 26-án, nyugodtan adjam be a vállalkozás megkezdésének bejelentését, ebből úgyis csak dec. elején lesz igazolás. Hát nem így történt, 1 nap alatt elküldték, így dec. 12-ig be kell fizetnem a nov. hónapra vonatkozó adót. Viszont megnéztem a jogszabályt, ami úgy szól: a kisadózó vállalkozás a tárgyhónapot követő hónap 12-ig köteles bejelentenie a NAV-hoz azt, ha a tárgyhónapra vonatkozóan a vállalkozás szüneteltetése miatt nem keletkezik tételesadó-fizetési kötelezettsége.”
    Tehát én december 12.-ig bejelenthetem, hogy nem keletkezett jövedelmem novemberben, így nem kell megfizetnem a novemberi hónapra az adót?

    köszönöm.

    • Kedves Zsolt!
      A KATA törvény valóban engedi, hogy a szünetelés időszakában az egyéni vállalkozó ne fizessen adót. A szünetelés okát viszont tisztázni kell. A probléma nem is a Kata törvénnyel van. Az egyéni vállalkozást szabályozó 2009. CXV. törvény 18 § viszont pontosan meghatározza, hogy mi is a szünetelés. Az összes szabályt nem sorolom, csak az egyetlen fontosat. “Az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói tevékenységét legalább egy hónapig és legfeljebb öt évig szüneteltetheti.”
      Ez azt jelenti, hogy egy hónap szünetelés kell minimum. Tehát 5 napra nem állhat le.
      Üdvözlettel
      Soltész Nóra

  21. Kedves Nóra!

    Nagyon köszönöm a választ.
    Ezek szerint a szüneteltetés mindig egész naptári hónapra vonatkozik?
    Tehát ha mondjuk 2013. decemberében szüneteltetni szeretném a vállalkozói tevékenységet, azt be kell jelentenem november 30-ig?
    üdvözlettel:

    Zsolt

    • Kedves Zsolt!
      Jelzem előre, hogy nincs egyéni vállalkozó megbízónk, így ezt az adójogi területet csak minimálisan követem. Nem olvasom el az összes jogszabályt, ami az egyéni vállalkozókra vonatkozik.
      A kérdésére a választ szintén ebben a törvényben (2009. CXV), és a 18 §-ban találtam meg. A szünetelést technikailag úgy kell intézni, mint a kezdést kellett. A nyilvántartást vezető szervnél (okmányiroda) kell bejelenteni. A bejelentést követő naptól indul a szünetelés, de nem kötődik a hónap végéhez. Az okmányiroda lejelenti minden hatóság felé a szünetelés tényét.
      Én lebeszélem erről a dologról, több sebből vérzik. A KATA (2012. CXLVII) törvény 8. § (9) d/ pontja rendelkezik a szünetelésről. A 8 § (10) pontja felsorolja, hogy mikor nem kell megfizetni a KATA adót. Viszont nem sorolja fel a d/ pontra ezt a mentesítést. Lehet, hogy az Ön által idézett (de nem megjelölt jogszabály) másra vonatkozik.
      Üdvözlettel:
      Soltész Nóra

  22. KEDVES NÓRA,

    NAGYON KÖSZÖNÖM VÁLASZAIT.

    ZSOLT

  23. Kedves Nóra!
    Nyugdijas egyéni vállalkozóként dolgozom, és jövőre/2014/ KATA formában szeretnék tovább dolgozni. Ez évben 6 millió nettó fölött volt az éves árbevétel nem sokkal.Jövőre alanyi áfamentességet szerettem volna kérni a könyvelőmtől, hogy intézkedjen.Közölte nem megy , mert az ÁFA mentességet csak akkor választhatom a KATA-val együtt, ha az előző évben is 6 mill. alatt van a nettóm.
    Az idén felmondtam a munkáim egy részét, pont azért, hogy 2014-ben a nettóm 6 alatt legyen. Kérdés, az ÁFA mentességnek tényleg feltétele, hogy az előző évben is 6 mill. alatt kell lenni a nettónak?

    Üdv:Kálmán

    • Kedves Kálmán!
      El kell keserítsem, a könyvelőnek igaza van. Nem tud alanyi ÁFA mentességet választani.
      Üdvözlettel:
      Soltész Nóra

  24. Kedves Nóra !
    Nagyon köszönöm válaszát.
    Üdv, Kellemes ünnepeket kivánok.
    Kálmán

  25. Kedves Nóra!

    2013. áprilistól vagyok mellékállású alanyi ÁFA-mentes KATA-s egyéni vállalkozó. Mindig a következő hónap elején állítom ki a számlát az előző hónapban elvégzett tevékenységekről, amit 30 napos átutalással egyenlítenek ki. Így a novemberben végzett munkáról december elején állítom ki a számlát, amit 30 nap múlva, januárban fognak kiegyenlíteni, a decemberit pedig februárban.

    A törvényben szerepel a következő pont a bevétel megszerezésének időpontjával kapcsolatban:
    “igénybe vett szolgáltatásnál az a nap, amelyen a szolgáltatás nyújtójának vagy igénybevevőjének az Áfa tv. rendelkezései szerint adófizetési kötelezettsége keletkezik, vagy keletkezne”

    Jól gondolom, hogy ez rám nem vonatkozik és a novemberi és decemberi munkámért kapott 2014-ben megkapott pénzt már a 2014 bevételéhez kell sorolni?

    Köszönöm,
    László

    • Kedves László!
      A bevétel megszerzésének időpontja a döntő az adózás szempontjából. A jogszabály így fogalmaz (2. § 13. pont): pénz, dolog, értékpapír, váltó, csekk és más hasonló okirat esetében az átvétel vagy a számlán való jóváírás napja. Tehát, amikor megérkezik a számla ellenértéke, azaz a bevétel napja. Ha a 2013 évi számla 2014-ben érkezik a bankba, akkor az 2014 évi bevétel lesz.
      Üdvözlettel
      Soltész Nóra

      • Kedves Nóra!

        Köszönöm a választ, még az lenne a kérdésem, hogy mellékállású KATA-sként is február 25-ig kell benyújtani a főállásommal kapcsolatos 1353-as űrlapot, vagy ez a határidő csak a 13KATA űrlapra vonatkozik és a 1353-ast elegendő május 20-ig beadni?

        Köszönöm,
        László

  26. Kedves Nóra!

    Érdeklődni szeretnék, hogy a cikkben is említett bevételi nyilvántartás vezetésére elegendő -e egy számlázó program? (alanyi adómentes, egyéni vállalkozónak)
    Konkrétan egy felhő alapú számlázóra gondoltam (Kulcs-Számla Online)

    Köszönöm válaszát!

    • Kedves Zsolt!
      Véleményem szerint elegendő. Hisz nincs megkötve a törvényben, hogy mi módon vezetjük a nyilvántartást. A tartalmat írja elő a törvény, nem a módszert. Arra kell ügyelni, hogy a kiválasztott program ezt a minimum adatot tegye be listába.
      Üdvözlettel
      Soltész Nóra

      • Köszönöm a választ!

        Ismét egy érdekes kérdés, ami talán más számára is hasznos lehet:

        Egyéni vállalkozóként a számlára a kiállító neve után szükséges -e az “egyéni vállalkozó” vagy annak rövidítését “e.v.” feltüntetni vagy sem?

        Ha jól értem a törvényt akkor szükséges lehet:

        Az egyéni vállalkozó a tevékenysége során az aláírása mellett köteles (pl. szerződéseken, számlákon) az „egyéni vállalkozó” megjelölést vagy annak „e.v.” rövidítését és a nyilvántartási számát feltüntetni.

        Köszönöm a segítséget!

  27. Kedves Nóra,
    Férjem KATÁ-s kiadózó, nem jelentkezett külön áfakörbe. A számlájára hogyan kell ráírnia az összeget? Legyen rajta áfatartalom (hány százalék?), vagy 0% az áfája?
    Állított ki áfá-s számlákat januárban, az egyik cég befogadta, a másik visszadobta azzal, hogy nincs áfakörben, úgyhogy így helytelen a számlája. Hogy lenne helyes?
    Előre is köszönöm a segítséget!

    • Tisztelt Kérdező!
      Ha a férje az alanyi adómentességet választotta az ÁFÁ-ban, akkor semmiképpen NEM SZABAD ÁFA tartalmat feltüntetni a számlán. A nettó és a bruttó ilyen esetben azonos összeg. Az ÁFA kulcs helyére nulla vagy AAM (alanyi adómentes), illetve az ÁFA összeg rovatba nulla kerüljön.
      Azt a számlát, amit ÁFA tartalommal állítottak ki, azt sürgősen javítani kell. Ha abban a számlában feltüntettek ÁFA értéket, akkor a számlát befogadó vállalkozást ezt levonhatta, ami nem jogos. Tehát a számlát ki kell cserélni ÁFA mentes számlára és az ÁFA tartalmat vissza kell fizetni a cégnek. Neki ráadásul önrevíziós kötelezettsége is keletkezik.
      Egyébként az adószámból is látszik, hogy pontosan milyen ÁFA alany a vállalkozás. Ha az adószám 9-dik számjegye 1-es, akkor az ÁFA körön kívüli vállalkozást jelent. 2-es az áfa kör, 3-as az EVA adózás.
      Ha nem biztosak a dolgukban, akkor a NAV honlapján van egy menüpont: Adatbázisok, itt ÁFA alanyok lekérdezései. Itt fogják látni, hogy pontosan milyen adózásra kaptak adószámot.
      Üdvözlettel
      Soltész Nóra

  28. Kedves Nóra,
    Nagyon köszönöm a gyors választ, nagyon sokat segített.
    Üdvözlettel,
    Nóra

  29. Kedves Nóra!

    2013-ban váltottam KATA-ra, és a könyvelőm a 2012-es bevallásba belevett olyan bevételeket is, amelyeket 2012-ben számláztam, de csak 2013-ban érkeztek be. Ez helyes így?

    • Tisztelt Kérdező!
      A kérdése nagyon hiányos, így nem lehet egyértelműen választ adni. Nem derül ki, hogy Ön milyen vállalkozási formában működik, amire a kérdés vonatkozik (Bt, Kkt, egyéni vállalkozás). Ezen felül nem derül ki azt sem, hogy a 2012-es évben milyen adózási formából tért át a KATA-ra.
      Üdvözlettel
      Soltész Nóra

  30. Kedves Nóra,

    Egyéni vállalkozó vagyok, 2012-ben alanyi adómentes voltam. Addig tudtommal az adott évben beérkezett pénzek kerültek a bevallásba, és arról érdeklődöm, hogy a KATA-váltás miatt tényleg indokolt volt-e beleszámítani a későbbieket.

    • Tisztelt Kérdező!
      Megpróbálok a hiányos kérdésre válaszolni. Mivel csak találgatok, hogy mire kíváncsi, így a válasz is bizonytalan.
      Alanyi adómentes voltam: gondolom az ÁFÁ-ra vonatkozik ez a kijelentés. Ha igen, akkor nem kellett ÁFA bevallást beadni. Így nem tudom milyen bevallásra gondolt.
      Ha nem az ÁFÁ-ra vonatkozik az alanyi adómentesség, akkor mire? Mert más adónemben nem tudok alanyi adómentességről.
      Sajnos így nem tudok korrekt választ adni.
      Üdvözlettel
      Soltész Nóra

      • Kedves Nóra!

        ÁFA-mentes egyéni vállalkozó voltam. A személyi jövedelemadó-bevallásról van szó.

        Feljebb a kommentek között ezt írta: “pénzforgalmi szemlélet van, nem a számla dátumok az érdekesek”.

        Összegzem a kérdésemet:
        – 2012-ben ÁFA-mentes adózóként működtem (2009-től)
        – 2013. jan. 1-jétől kisadózó (KATA) vagyok
        – a 2011-es személyi jövedelemadó-bevallásomban a 2011-ben beérkezett bevételek szerepeltek
        – a 2012-es személyi jövedelemadó-bevallásomban a 2012-ben beérkezett bevételek PLUSZ a 2012-ben kiszámlázott, de 2013-ban beérkezett bevételek szerepeltek

        A kérdésem arra vonatkozott, hogy ez Ön szerint is így helyes-e, hogy 2012-re valóban 13 hónapi bevételért kellett személyi jövedelemadót fizetnem.

        Válaszát előre is köszönöm,
        KATA-s egyéni vállalkozó

  31. Kedves Nóra,

    Segítségét kérném az alábbi kérdésekben.

    BT KATA-ra vált. A BT-ben 4 tag volt (25-25-25-25%-os részesedéssel),
    a KATA-ra váltás előtt 2 tag kiválik.

    Kérdés, ebben az esetben nekik osztalékot kötelező fizetni, nem adhatják át az osztalékot?
    Ezt az osztalékot mi alapján kell kiszámolni? (előző évek eredménytartaléka+eredmény-kiváltó adó??)
    Ezután az összeg után milyen adót, hány százalékot kell fizetni?

    A bennmaradó két tagnak kell még adóznia az osztalékkal kapcsolatban bármit és ha igen mennyit?

    Nagyon köszönöm,
    E.

    • Kedves Evelin!
      A kiválás fogalom kicsit tisztázásra szorul. Ha a jegyzett tőke változásával jár a tulajdonosok kiválása, akkor kell osztalékot fizetni. Mégpedig a tőke csökkenés arányában. A lényeg, hogy a kiválás után a jegyzett tőke és a korábbi évek eredménytartalékának aránya ne változzon meg. Ha a társaságot elhagyni szándékozó tagok eladják részesedésüket másnak, és ezzel a jegyzett tőke nem változik, akkor nem kell osztalékot fizetni.
      Szerintem a legegyszerűbb, ha a két elmenő tag a tőke részét eladja a megmaradó tagoknak. Gondolom ez lehetett a cél.
      Üdvözlettel
      Soltész Nóra

  32. Kedves Nóra,

    Köszönöm szépen válaszát, kicsit kiegészíteném amit írtam.
    Ez egy formális családi vállalkozás, a (korábbi)4 tagból az egyik bentmaradó tagé az egész bevétel.
    A kilépés már megtörtént. Mivel az egész bevétel,vagyon egy emberé, ezért nem lesz valójában osztalékfizetés. Ebben az esetben nincs teendő? Az esetleges osztalékfizetés utáni adófizetési kötelezettséget szeretnénk elkerülni.
    Esetleg nem lehet az, hogy írnak a tagok egy átruházási szerződést? Vagy ezt nem vizsgálja a NAV, nincs erre szükség..

    köszönöm szépen
    Evelin

    • Kedves Evelin!
      Ha a kilépés már megtörtént, akkor a cégbíróság ezt nyilván át is jegyezte. Tehát a korábbi kérdése már rendeződött. Ha a kilépéskor a tagok nem vettek fel osztalékot, az még mindig a cégben van, és áttérnek a KATA-ra, akkor az osztalék adót kiváltó adót ki kell fizetni. Ha előtte “kitakarítják” a céget, és csökkentik azt az alapot, ami miatt osztalék adót kiváltó adót kell fizetni (a KATA-ba való belépés előtt), akkor az osztalék kifizetéssel és adózással jár. Bármelyik oldalról közelítem meg a dolgot, adózni kell.
      A formális BT és osztalék/vagyon megosztás történetet én elhagynám a szótáramból. Mert az osztalék az a tőke jövedelme. Ha nem a tulajdoni hányad alapján fizetnek osztalékot, akkor az könnyen átcsúszhat munkabérré.
      Üdvözlettel
      Soltész Nóra

  33. Kedves Nóra,
    A KATA-ba már átléptünk, semmilyen pénzt nem fizettünk a kilépőknek, viszont az osztalék utáni adót kiváltó adót fizetjük. Ez így ilyen formában rendben van, vagy emellett még van fizetendő amiatt hogy ők kiléptek..?
    Elnézést a kérdésért, csak nehezen látom át ezt a témát..
    nagyon köszönöm,
    Evelin

    • Kedves Evelin!
      Igen, rendben van minden. Nincs más fizetendő. Az osztalék adót kiváltó adó mindent fedez.
      Üdvözlettel
      Soltész Nóra

  34. Tisztelt Nóra!

    2013.07.16-tól vagyok egyéni vállalkozó Katás! Ha jól tudom a 13KATA bevallást kell benyújtanom febr.25-ig! Kérdésem az lenne,hogy a bevallási időszakom ugye a 2013.07.16-2013.12.31 lenne,és hogy a D pontban megjelölt bevételem,ha 462.000 ft,akkor 462-t kell beírni,mert ha beírom a 462.000-t,akkor kiírja rá a 40 %-os adót,pedig nem haladtam meg a 6*500.000 -et! Ha hibásan küldöm be,akkor milyen következmények vannak!? Továbbá a 2013 01 01-2013.07.15 időszakról magánszemélyként májusig külön bevallást kell beadnom!?

    Remélem nem voltam bonyolult! köszönöm válaszát!

    • Kedves Ildikó!
      A D pontba 462-t kell írni, a rovatban ott is van apró betűvel, hogy “ezer”. Ez azt jelenti, hogy az adatot ezer forintban kell megadni. 462000 = 462
      A dátum kitöltés helyes, és a 1353-as bevallás (SZJA) benyújtására mindenképpen kötelezett.
      Ha rosszul nyújt be bármilyen bevallást, de technikailag értelmezhető a bevallás, akkor a NAV azt fel fogja könyvelni a folyószámlájára. Ezt utólag lehet önellenőrzéssel módosítani, de a hibás összeget elvileg meg kell fizetni.
      Tehát ha 462000 ft-ra rosszul adott be bevallást és ezért nagyon sok 40 % adót jelentett, akkor azt meg kéne fizetni, és az önellenőrzéssel módosítani kell, és akkor visszaigényelhető. Ha nem fizeti meg, akkor késedelmi pótlékot fognak felszámítani a két bevallás közötti időre.
      A hibás bevallás egyébként járhat még egyéb következménnyel is. Pl. ha a NAV az önellenőrzés beadása előtt megkezd egy vizsgálatot. Ilyen helyzetben az adózónak már nincs joga önellenőrzést beadni. Így a hiba ottmarad, és a NAV azt hibának fogja megállapítani. Adóhiány esetén sokkal többe kerül az ilyen, mint az önellenőrzés miatt keletkező pótlék.
      Üdvözlettel
      Soltész Nóra

  35. A 13KATA-ban hogyan kell az export partnert beírni ha az összeg meghaladja az 1Mft-ot.

    • Tisztelt Kérdező!
      Technikailag lehetetlen beírni egy külföldit a táblázatba. Magyar adószámot vár a rovat, és magyar címet.
      Üdvözlettel
      Soltész Nóra

  36. Kata-s vagyok ÁFA nélkül. Külföldi weboldalakon értékesítek terméket amit én állítok elő. Külföldi magánszemélyek a vásárlóim. A bevételem Paypalre érkezik külföldi pénznemben és azon keresztül utalom haza bankszámlára amire már forintban érkezik, mert a Paypal átváltja forintra. Az eladási nap és a Paypal hazautalási napok nem esnek egybe. Tehát nem utalom haza minden tételnek a bevételét azonnal. A Kérdésem az lenne mi tekinthető a bevétel napjának a bankszámlára hazautalás napja vagy a Paypal-re beérkezés napja. Magyarországra nem adok el semmit. A Bevételi nyilvántartást milyen formában érdemes végezni hogy megfelelő legyen. Elegendő lehet-e a Paypal elektronikus könyvelése.

    Köszönettel
    Antal

    • Kedves Antal!
      A leveléből azt veszem ki, hogy Ön nem is itthon él. Ezért a válasz is bonyolultabb. Ez meghaladja ennek a blognak a keretét. Hívjon fel nyugodtan, inkább telefonon beszéljünk erről.
      Üdvözlettel
      Soltész Nóra

      • Ugyanez a problémám, sehol nem találok értelmes segítséget.
        Itthon élek, de 100%-ban külföldre értékesítek, paypalos fizetéssel, ugyanúgy, ahogy Antal írta. A paypal fizetés és a számlára utalás nem igen fog egybe esni, ráadásul a paypal más árfolyammal számol, mint az aktuális MNB árfolyam…

        • Kedves Zsolt!
          A 2012. évi CXLVII KATA törvény 2 § egyértelműen fogalmaz a bevétel keletkezéséről és idejéről. A jóváírás napján érvényes MNB árfolyammal kell a bevételt számolni függetlenül attól, hogy melyik bankba érkezett és annál a banknál vagy a paypalnál más lenne az árfolyam. A bevételt a bruttó összeg után kell nyilvántartásba venni. Az esetlegesen levont banki jutalékokat, vagy egyéb költségeket figyelmen kívül kell hagyni. A KATA alapvetően nem fogad el költségeket. A pénzügyi szolgáltatók minden esetben megadják az eredetileg érkezett összeget, amiből levonják a költségeiket. A bruttó összeg a KATA bevétele.
          Üdvözlettel:
          Soltész Nóra

  37. Kedves Nóra!

    KATA-s főállású egyéni vállalkozó vagyok, amennyiben mint vállalkozó vásárolok egy számítógépet, ami a munkám elvégzéséhez szükséges, és a számlán mint egyéni vállalkozó (adószámmal) szerepelek mint vevő elegendő lehet ebben az esetben:

    Munkaviszonytól való elhatárolódás

    az eszközök és anyagok nem a megbízó birtokában voltak, hanem a kisadózó tulajdona volt

    Tehát maga a számla bizonyíthatja hogy a munkám elvégzéséhez szükséges eszközt nem a megrendelő biztosította számomra?

    Köszönöm válaszát!

    • Tisztelt Kérdező!
      A számítógép megvásárlásának számlája teljesen hitelt érdemlően bizonyítja azt, hogy az eszköz az Ön tulajdona. Bár azt még nem bizonyítja, hogy ez a munkavégzés eszköze. Ehhez szerződés kell, ami egyértelműsíti azt, hogy mi módon történik a vállalkozás és a munkavégzés. De a munkaviszonytól való elhatárolódásnak kell egy másik feltételt is találni. Legalább 2 feltételnek kell teljesülnie.
      Üdvözlettel:
      Soltész Nóra

  38. Kedves Nóra!

    KATA-s egyéni vállalkozó foglalkoztathat-e időközönként alkalmi munkavállalót?

    Válaszát előre is köszönöm!
    Katalin

    • Kedves Katalin!
      Szerintem igen. Bár a törvény erről nem ír semmit.
      Üdvözlettel
      Soltész Nóra

  39. Üdv!

    Az lenne a kérdésem, hogy a bevételek közé be kell-e sorolni az esetleges tőzsdei osztalékot, nyereséget, banki kamatbevételeket? Illetve, ezeket hogyan kellene vezetni a bevételes táblázatban?

    Válaszát előre köszönöm!

    • Tisztelt Kérdező!
      Inkább hívjon fel telefonon. Ezt jobb lenne személyesen megbeszélni.
      Üdvözlettel
      Soltész Nóra

  40. Kedves Nóra!

    Olvastam a cikket egy kérdés viszont felmerült bennem a bevételi nyilvántartással (név, adószám) kapcsolatban:

    Ha csak magán személy fog vásárolni tőlem termékeket akkor is kell?

    Kicsit fura lenne elkérni a leendő boltomban minden vásárlómtól a nevét és az adószámát.

    Köszönöm a választ!

    • Tisztelt Kérdező!
      Természetesen nem kell a magánszemély adószámát elkérni. A magánszemélyről még akkor sem kell adatot szolgáltatni, ha a magánszemély vevővel elért árbevétel az 1 millió forintos határt meghaladja. Ha a magánszemély egyéni vállalkozó, akkor már belekerülhet az adatszolgáltatási listába.
      Üdvözlettel
      Soltész Nóra

  41. Kedves Nóra!

    KATA-s egyéni vállalkozó vagyok, kérdésem a következő: Ha magánszemély számára állítok ki számlát átutalt összegről, az adatai közül mit szükséges feltüntetnem az alábbiak közül: vevő neve, címe, bankszámlaszáma, adószáma?

    Köszönöm,
    Melinda

    • Kedves Melinda!
      Ha a magánszemély nem egyéni vállalkozó, csak simán magánszemély, akkor neve és címe elég a számlán.
      Üdvözlettel
      Soltész Nóra

  42. Kedves Nóra!

    Az lenne a kérdésem, hogy egyéni vállalkozó, mellékállásban (többes jogviszonyban, van 36 órás munkaviszonya) KATA adózással, alanyi ÁFA mentesen, milyen havi bevallási, beadási kötelezettségei vannak? Könyvelői tájékoztatás szerint neki a havi járulékbevallásokat is be kell adnia a KATA-s mellékállásban. A könyvelő szerint ez miatt muszáj a könyvelő fizetése havi szinten, mert még nem találkozott olyannal, aki ezeket meg tudta volna csinálni. Nem csak havonta befizetni az adót és az éves bevallást kell beadni? Mitől egyszerűsített és költségkímélő ez akkor?
    Egy egyszerűsített könyvelői programmal ez tényleg nem megoldható laikus számára?

    Válaszát előre is köszönöm!

    • Tisztelt Kérdező!
      Egész pontosan semmilyen.
      Ha jól értem, ön Katás egyéni vállalkozó mellékállásban, és nem alanya az áfának. A KATA-s egyéni vállalkozó saját maga után nem ad be járulék bevallást (1458-as jelűre gondolok). Járulék bevallást csak és kizárólag akkor ad be az egyéni vállalkozó (1408-asra gondolok), ha van alkalmazottja. Tehát nem egyedül dolgozik. Mivel nem alanya az áfának, így áfa bevallást se ad be. Ezután már nem is maradt semmilyen más bevallási variáció.
      A KATA egyéni vállalkozó évente egy alkalommal a Kata adóbevallást beadja (14KATA jelű bevallás). Ezen felül az iparűzési adóbevallást, ha nem az átalány díjas megoldást választotta.
      És a 1453-as magán szja bevallást be kell adni évente egyszer a KATA bevallással együtt még akkor is, ha ez nulla tartalmú.
      Tehát ha jól belegondolok összesen 3 féle bevallás jöhet szóba, ha nincs alkalmazott.
      A járulék bevallás (1408) egyébként tényleg nem egy egyszerű nyomtatvány és a mögöttes törvényi ismeret is igen bonyolult. Ha önnek van alkalmazottja, akkor tényleg indokolt a könyvelő foglalkoztatása. Egyéb esetben nem látom érelmét a könyvelőnek.
      Üdvözlettel
      Soltész Nóra

  43. Kedves Nóra!

    2014-től pár változás történt a KATA alatt, ha jól olvastam már nem kötelező bevételi nyilvántartást vezetni, ez tényleg így van?

    Köszönöm válaszát!

    • Tisztelt Kérdező!
      A 2012. évi CXLVII törvénybe beiktattak egy 12 § (3a) bekezdést, ami azt mondja, hogy a nyilvántartást teljesítettnek kell tekinteni abban az esetben, ha a vállalkozó a számlákat és nyugtákat teljes körűen megőrzi, és ezekből a dokumentumokból a bevétel megszerzésének időpontja hitelesen megállapítható.
      Nem akarom kommentálni ezt a módosítást, de az adózás rendje szerint eleve van bizonylatőrzési kötelezettség. Tehát a számlákat nem lehet kidobálni.
      Megkérdezném ezen kívül a törvényalkotót, hogy a %-os mértékű adó kiszámítását nyilvántartás nélkül hogyan végezné el?
      Így a kérdésére a válasz az, hogy igen. Nem kötelező. De én nem tartom jó ötletnek, ha ez a nyilvántartás elmarad.
      Üdvözlettel:
      Soltész Nóra

  44. Kedves Nóra!

    2014. 11. 27-től vagyok KATA adózású főállású egyéni vállalkozó.
    2014. 03.31-én adótartozásom meghaladta a 100.000 ft-ot.
    A törvény szerint nem folytathatom tovább KATA adóalanyként.

    1. Erről kapok értesítést (NAV)
    2. Április 1-től így nem állíthatok ki KATÁS számlát?
    3. Mi a teendőm, hogy más adózási formában tovább folytathassam a vállalkozást?

    Köszönöm szépen
    Zsolt

  45. HELYESBÍTÉS:

    “Automatikusan adócsalást (adó elkerülést) feltételez abban az esetben a törvény, ahol a számlák értéke 1 millió forintot meghaladja (tehát adatszolgáltatásra fog sor kerülni).”

    A pontosítás kedvéért az 1 millió forintos összeghatár arra vonatkozik, hogy ha egy adóéven belül számlázol ekkora összeget (akár több részletben is!), akkor keletkezik bejelentési kötelezettséged.

    • A helyesbítés helyesbítése:)

      HELYESBÍTÉS:
      “Automatikusan adócsalást (adó elkerülést) feltételez abban az esetben a törvény, ahol a számlák értéke 1 millió forintot meghaladja (tehát adatszolgáltatásra fog sor kerülni).”

      A pontosítás kedvéért az 1 millió forintos összeghatár arra vonatkozik, hogy ha egy adóéven belül számlázol UGYAN ANNAK A PARTNERNEK ekkora összeget (akár több részletben is!), akkor keletkezik bejelentési kötelezettséged.

      • Kedves Géza!
        Lehet, hogy pontatlan volt a szövegem, de eredetileg is erre gondoltam, ahogy írja.
        Üdvözlettel
        Soltész Nóra

  46. Kedves Nóra!

    Amennyiben váltanék papír alapú számlázásról elektronikusra,visszamenőlegesen a számlázó programba bevihetem az idei (már papír alapon kiállított) számlákat,hogy azokat is egy programon belül tárolhassam?

    Köszönettel:
    Evelyn

    • Kedves Evelin!
      A válasz egyértelműen nem.
      Üdvözlettel
      Soltész Nóra

  47. Kedves Nóra!
    2014 november 1-től váltottam KATÁ-ra. Előtte 1995-től alanyi adómentes, másodállású (jogviszonyos?) egyéni vállalkozó voltam. Magamnak könyveltem, és az éves bevallást is magam készítettem. Közeledik 2015 február 25, és most bizonytalan vagyok a bevallás kitöltésével. A munkáltatóm kiadta az M30-as adatlapot. Novemberig megvan a bevételek-kiadások a jogviszonyos vállalkozásomról. De mi a teendő az adóbevallásnál a november-december KATÁ-s hónapokkal?
    Ezen kívül felmerült a bevétel nyilvántartás kérdése. Eddig Pénztárkönyvet vezettem. De excel táblázatban írtam és számoltam ki mindent és onnan írtam át a pénztárkönyvbe. Ezután KATÁ-sként elég az excel táblázat a kiadások nyilvántartása nélkül tovább vezetni, aztán öt év múlva a pénztárkönyv mehet a kukába?
    Lakossági (időnként közületi) szerviz szolgáltatást folytatok. Eddig számlákat írtam. Lakosság részére elegendő a nyugtaadás is?

    Köszönettel:
    Fittipaldi

    • Kedveds Fittipaldi!
      A KATA-s vállalkozó a 14KATA nevű nyomtatványt használja. A nyilvántartáshoz elegendő az excel. Az egyéni vállalkozó (még a KATA-s is) február 25-ig vallja be adóját. A normál vállalkozási bevételét le kell zárnia, és azt is be kell vallani.
      Üdvözlettel
      Soltész Nóra

  48. Kedves Nóra!
    Köszönöm a gyors választ.
    Tehát be kell adnom a november decemberi időszakra a 14KATA bevallást, és a korábbi időszakra (januártól októberig) a 1453-ast? Talán a 1453-ast már novemberben be kellett volna adnom?

    Köszönettel:
    Fittipaldi

  49. Kedves Nóra!

    Egyéni vállalkozó vagyok,árú fuvarozással foglalkozom.2011.től húzódó betegségem változó éves bevételeket eredményezett.Ezért,2014.januártól,a KATÁS adózást választottam,mivel a 2013-.as évbe elért bevétel fele volt a KATÁS összegnek.2013.novemberébe,ismét egy nagy műtétem volt,így a betegállomány elhúzódott,2014.február végéig.A 2 hónapra nem fizettem a havi 50000ft-t… 2014.ben, a bevételem, 5 824.000 ft lett,alkalmazott segítségével.Könyvelést fizetek,aki leadta a KATÁS bevallást:2014.01.01.-2014.12.31.i,szóló időszakra.2015.feb.16.án a NAV küldött egy M078 hibakóddal,hogy nem teljes bevallási időszakban volt a tételes adófizetési kötelezettség,az 5 000 0000 ft felett lévő összeg után 40% adófizetés keletkezett,329 600 ft!A jan,febr.hónapot kivette a KATÁS összegből.Kérdezném,hogy ilyenkor kit terhel a jogszabály hiányosság?
    Köszönettel:Ferenc

    • Kedves Ferenc!
      Az adóhivatal jól számolt, és az éves korlát valóban 5 mFt. A felette bejött bevétel rész után 40 % az adó. Ez valóban 329.600 Ft.
      Nem értem, hogy milyen jogszabályi hiányosságot vélelmez. A törvény egyértelműen szabályozza a Katás szünetelést. Ez megtörtént, és a 6 mFt-os korlát lecsökkent. Mi itt a hiányosság? Hibás bevallást adtak be, és az adóhivatal ezt kiszűrte. Ha esetleg arra gondol, hogy a könyvelő felel-e a hiba miatt, akkor ez már jogos kérdés lehet. Igen felel, de nem az adóhiányért, hanem a hibás bevallás jogkövetkezményéért. Azért felel, ha van szerződés és ez egyértelműen az ő hibája. Ha jól csinálja, akkor ezt az adót be kell fizetni, ha rosszul csinálja, akkor is be kell fizetni. És ezt Önnek kell megtenni. Ha a hivatal bírságol, netán késedelmi pótlékot szab ki, akkor azzal lehet a könyvelőt bombázni.
      Üdvözlettel
      Soltész Nóra.

  50. Kedves Nóra!
    Nyugdíjas vagyok és a nyugdíj mellett mellékállásként egy KATA-s Bt.tagjakénz dolgozom. Az elmúlt évben az egy partnertől származó bevételem meghaladta az 1 millió forintot. Ez az összbevételnek a 35%-a.
    Ezek alapján megvan a feltétele a “Munkaviszonytól való elhatárolódás”-nak?

    KATA törvény 14.paragrafus:
    g) a kisadózó vállalkozás minden kisadózóként bejelentett tagja, illetve a kisadózó egyéni vállalkozó a naptári év egészében a 2. § 8. pont a) vagy g) alpont szerint nem minősül főállású kisadózónak feltéve, hogy a kisadózó vállalkozás naptári évi bevételének legalább 50 százalékát olyan személytől szerezte, akivel/amellyel a kisadózó a naptári évben nem állt a 2. § 8. pont a) vagy g) alpontban említett jogviszonyok egyikében sem.

    Válaszát várva tisztelettel:
    László

    • Kedves László!
      Két feltételnek kell teljesülnie ahhoz, a munkaviszonytól való elhatárolódás feltétele teljesüljön. Elolvasva a lehetséges feltételeket, nem talál másikat? Önre szerintem nem vonatkozik a 2.§ 8 pont a/ és g/.
      Üdvözlettel
      Soltész Nóra

  51. Kedves Nóra!

    KATÁS-ként kötelező-e készpénzfizetési számlát adnom,vagy elég a nyugta?
    Rá kell-e írnom a készpénzfizetési számlára illetve a nyugtára,hogy kisadózó?

    Köszönettel
    Zsuzsa

    • Kedves Zsuzsa!
      Nyugtaadási kötelezettség van, ha a vevő számlát kér, akkor nyugta helyett számlát kell adni. Mindkettő megoldás jó. Igen, rá kell írni, hogy kisadózó.
      Üdvözlettel
      Soltész Nóra

  52. Kedves Nóra!
    Most induló Bt esetében, ha a beltag KATA-s adózóként lesz bejelentve a kültag pedig részmunkaidős munkavállalóként dolgozna a Bt-ben, elég-e a bevételi nyilvántartást vezetni vagy kettős könyvelést kell csinálni? A munkavállalóról gondolom a havi járulékbevallást, szja előleg bevallást kell küldeni.
    Segítségét előre is köszönöm.
    Üdvözlettel: Szilvia

    • Kedves Szilvia!
      A KATA lényege, hogy nem tartozik a számviteli törvény hatálya alá a vállalkozás. Tehát nem kell könyvelni, csak a bevételekről nyilvántartást vezetni. Ha ÁFA alanya a cég, akkor az ÁFA törvényt is be kell tartani (analitika, és áfa befizetés, bevallás). De más nincs. Az iparűzési adóval kapcsolatban kell dönteni az alakulást követően. (ld. kalkulátorunk és a bejegyzés) A kültag, ha dolgozik, akkor neki 08-as járulék bevallást kell beadni havonta és az adókat meg kell fizetni (SZJA, szocho, járulékok).
      Üdvözlettel
      Soltész Nóra

  53. Kedves Nóra!
    Egy kérdés tisztázásában szeretném a segítségét kérni. Egy válaszában azt írta, hogy a vállalkozónak nyugtaadási kötelezettége van. Ha a magánszemély megrendelő átutalással fizet, akkor is elegendő a nyugta, vagy ebben az esetben számlát kell kiállítani?
    Válaszát előre is köszönöm!

  54. Kedves Nóra!
    Nagyon szimpatikus és sok hasznos információt tartalmaz az oldala 🙂

    Kérdésem, export tevékenységre vonatkozik.
    A Bt. KATA-s és nem jelentkezett be az ÁFA körbe.
    Svájcba, tehát EU-n kívülre szeretnék árut eladni.
    Ha jól tudom, igényelnem kell VPD számot és ÁFA nélküli számlát kell majd kiállítanom az áruhoz.

    A KATA-s cégek számára lehetséges-e a külföldi export?
    Szükséges-e valamilyen extra nyilvántartás?

    Köszönettel
    György

    • Kedves György!
      Köszönöm a véleményét. A választ személyesen megbeszéltük.
      Üdvözlettel
      Soltész Nóra

  55. Üdvözlöm!
    Katas egyéni valakozo vagyok, fodraszkent dolgozom és jogberleti szerződésem van. A cég akitől bérlem a helyet nem add semmilyen számlát erről nekem. Azt állítja mivel bevételi nyilvántartást vezetek nem kell a kiadással foglalkoznom. Ez tenyleg igy van?
    Köszönöm

    • Tisztelt Kérdező!
      Nincs így. A bérbeadóra is vonatkoznak a törvények és nyugta vagy számlaadási kötelezettsége van. Ez alól nem mentesíti az, hogy Ön Katás vállalkozó.
      Üdvözlettel
      Soltész Nóra

  56. Kedves Nóra!
    Nem főállású KATA-s egyéni vállalkozó vagyok. Kérdésem, hogy a bevételi nyilvántartásba minden jövedelmemet be kell írnom vagy csak a vállalkozásból származó jövedelmeket? A munkaviszonyból származó jövedelmet és megbízói díjat (pályázatírásból származót, egyesület részére)is szerepeltetni kell?
    A másik kérdésem, hogy a bevételi nyilvántartás lehet egy egyszerű excel tábla, vagy érdemes számlázó programban vezetni?

    Köszönöm a válaszát!

    • Tisztelt Kérdező!
      A Kata nyilvántartásba csak a vállalkozásból származó jövedelmet kell beírni. Ez a bevétel fog szerepelni a 15KATA nevű bevallásban. A 1553 bevallásba kerül a többi (megbízási díj és a munkabér). A Kata nyilvántartás vezetésének formájára nincsenek kötelező előírások, az excel tábla megfelelő, csak szerepeljen benne minden törvényileg előírt információ.
      Üdvözlettel:
      Soltész Nóra

  57. Kedves Nóra!

    Főállású egyéni vállalkozó vagyok.2015.10.20-án lettem bejegyezve.
    Mikor kell először a Navnak járulékot fizetnem?És mennyit?Ha szüneteltetem a vállalkozásomat akkor saját zsebből célszerű a tb-t fizetnem?
    Milyen fajta választást javasol az iparűzési adóban,erre ill. a következő évben?
    Alanyi áfamentes vagyok.Havi szinten csak pár tízezer forint jövedelmem lesz.

    Köszönöm a válaszát!
    Sándor

    • Kedves Sándor!
      Feltételezem, hogy a KATA adózást választotta, hisz ebben a témában írt cikkhez érkezett a kérdése. Az első összeg minimum 50.000 Ft és november 12-én esedékes. A havi adót a következő hónap 12-én kell megfizetni. A szünetelésnek feltétele van. Két körben történik. A kormányablakon keresztül bejelenti a szünetelést és ezután bejelenti a NAV-nak is a szünetelés jogcímét. Ha Ön nem biztosított a szünetelés alatt, akkor saját zsebből minimum az egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie. Különben piros lesz a TAJ szám. A szünetelés idejére nem kell fizetni KATA adót, de tevékenysége sem lehet. A szünetelés hónapjával csökken a keret is. Tehát ha évi 6 mFt keret egy hónap szünetelés esetén 500 eFt-tal csökkenni fog.
      Iparűzési adóra a KATA vállalkozás választhatja az évi 2,5 mFt-os átalány szerinti adózást. Ez azt jelenti, hogy mindig 2,5 mFt lesz az adóalap az iparűzési adó esetében. Ha több a bevétele, ha kevesebb. Ennyi után fizet iparűzési adót. Ez egyszer választható, és nem módosítható döntés. Ha nem választja, akkor a normál adózási szabályok szerint fizeti az iparűzési adót.
      Üdvözlettel
      Soltész Nóra

  58. Kedves Nóra!
    A férjem vállalkozást szeretne indítani, szobafestés illetve apartman kiadás lenne benne. A szálláshely szolgáltatás turistáknak lenne, föként nyáron, alkalmi jelleggel. KATA-t választanánk, ebben benne lehet az apartman kiadás?
    Másik lényeges körülmény, hogy az ingatlan az én nevemen van. Ez gondot jelenthet?
    Az én nevemen nem lehet vállalkozás, mert csed-en vagyok gyermekemmel.
    Válaszàt elõre is köszönöm.

    • Kedves Edina!
      A KATA vállalkozás esetében a törvény egyedül az ingatlan bérbeadást (TEÁOR’2008: 6820) tiltja, minden más tevékenységre van lehetőség. Ha szálláshely szolgáltatást nyújtanak, akkor az nem tiltott, mehet együtt a szobafestéssel. Fontos tudniuk, hogy a szálláshely szolgáltatásnak vannak egyéb kötelezettségei is. Ezeket a vállalkozás indítása előtt célszerű tisztázni. A NAV honlapján is bőséggel van anyag ebben a témában.
      Üdvözlettel
      Soltész Nóra

  59. KEdves Nóra!
    Kérdésem lenne, hogy ha 2015 december 18-án kiállítok egy KATás számlát, aminek a teljesítési határideje azaz a kifizetés 2016 január 18, akkor az már a 2016-os KAtás bevételhet tartozik ugye?
    ELérte már az idei 6 M Ft-ot, nem szeretnék problémát okozni magamnak, kicsúszni az értékhatárból, vagy plusz adót fizetni.

    Az így kiállított számlának semmi hatása nem lesz a 2015-ös KATÁS évemre?

    Válaszát előre is köszönve:
    Ági

    • Kedves Ági!
      A KATA bevétel akkor keletkezik, amikor a számla ellenértékét készpénzben kifizetik, vagy bankszámlán jóváírják az összeget. A fizetési határidő ilyen szempontból érdektelen, csak a pénz beérkezése számít. Így nem lehet megjósolni előre, hogy ennek a számlának lesz-e hatása a 2015 évi KATA évre.
      Üdvözlettel
      Soltész Nóra

  60. Kedves Nóra! Januártól AAM esek leszünk (bejelentettük) és gondolkodunk a KATA-n is. Az idei árbevételünk kb 5.8 millió lesz. Ketten csináljuk a KKT-t a feleségemmel, mindketten a nyugdíj mellett. On line kereskedelemmel foglalkozunk, az a kérdésem, hogy a kiszámlázott összegben szereplő postaköltség is a bevétel része lesz? (ugyanazt az összeget én a csomag feladásakor befizetem a postán, ezt az összeget számlázom tovább) A partnerek nagyobbrészt utalással fizetnek, vagy utánvétellel, tehát a postaköltséget be kell írnom a számlájukba, viszont ez elég magas összeg lesz az év során. Ha magunk könyvelnénk akkor a bevételi nyilvántartás a kötelező, vagy elég a számlákat gyűjteni? A mostani könyvelőnk azt mondja, hogy a bejövő számlákat is jobb könyvelni a KATA esetében. Ez igaz? köszönöm a segítségét.

    • Kedves László!
      A posta költség leszámlázott része is bevételnek minősül. Helyesen jár el, hogy az áthárított posta költséget feltünteti a számláján.
      A bejövő számlák könyvelése véleményem szerint nem fontos, a számlákat én elraknám és gyűjteném, de nem könyvelném. Hisz sehol nincs semmilyen irányban jelentési kötelezettsége.
      Amennyiben Önök az ÁFA alanyai, úgy viszont a bejövő számlák áfa tartalmát le tudják vonni, ebben az esetben viszont szükséges az ÁFA törvény szerinti nyilvántartás vezetése (tehát akkor kell könyvelni.)
      Üdvözlettel
      Soltész Nóra

  61. Kedves Nóra!
    2015 szeptember 16-án induló KATÁS egyéni vállalkozás esetén az egy megrendelőnek számlázott évi 1 millió Ft összeget arányosan kell-e figyelembe venni? Ebben az esetben 107 napra 293150 Ft lesz a határ, vagy tört év esetében is 1 millió.
    Másik kérdésem az adatszolgáltatással kapcsolatos. Ha külföldi partnernek számlázok 1 Millió forint felett, (EU-n belül) a partner adószámát be tudom-e írni a KATÁS adatszolgáltatásomba, és a partnernek is be kell-e adni adatszolgáltatást? Ha igen milyen nyomtatványon és milyen nyelven, mert pl a partner nem tud magyarul, az adatszolgáltatások pedig magyar nyelvűek. Köszönöm a segítségét.

    • Kedves Kati!
      Szeptember 16-án induló KATA vállalkozás 4*500.000 Ft, azaz 2 mFt határig nem fizeti meg a 40 %-os KATA adót, csak a havi 25 vagy 50 eFt fizetése kötelező (mellékállás vagy főállás függvényében). Ha az összes bevétel ezt a 2 mFt-t meghaladta, akkor 2 mFt felett már 40 % adót kell fizetni február 25-ig. Az adatszolgáltatással kapcsolatos 1 mFt-t nem kell arányosítani.
      A külföldi partner adatszolgáltatásánál a 15KATA-02-es lapot ki kell tölteni, a külföldi mezőbe X-t kell tenni, és akkor nem kéri az adószámot. A külföldire nem vonatkozik a magyar jogszabály, tőle nem várnak KATA nyilatkozatot. Ellenben ha EU adószámmal rendelkezik Ön is, és a külföldi is, akkor összesítő bevallást be kell adni még abban az esetben is, ha Ön egyébként alanyi adómentességet választott.
      Üdvözlettel:
      Soltész Nóra
      Soltész Nóra

  62. Kedves Nóra!
    Még egy kérdésem lenne: A számlára érkezett Euró átváltásának árfolyamát, szabályait melyik törvény szabályozza? Olvastam, hogy az MNB napi árfolyamán (számlára érkezés napja) kell átváltani forintra, és a bevételi nyilvántartásba ezt az összeget kell felvezetni. Ez helyes így? Köszönöm szépen a segítségét!

    • Kedves Kati!
      Az átváltás szabályát jól tudja, egyébként a 2012. évi CXLVII. törvény 2. § 12 pontja szabályozza ezt.
      Üdvözlettel:
      Soltész Nóra

      • Kedves Nóra!

        A fenti kérdéshez kapcsolódva érdeklődnék, hogy mi a helyzet akkor, ha a bevétel hétvégén (szombat vagy vasárnap) történik Euróban (készpénzben)? Ilyenkor milyen árfolyamon (előző pénteki vagy következő hétfői) kell a bevételt átváltani? Mivel az MNB hétvégén nem tesz közzé hivatalos devizaárfolyamot.

        Köszönettel:
        Tamás

        • Kedves Tamás!
          A hétvégén is van érvényes árfolyam. Ez pedig a pénteki (vagy az utolsó munkanapi). Azzal kell számolni.
          Üdvözlettel
          Soltész Nóra

  63. Kedves Nóra!

    Köszönöm szépen a gyors és pontos válaszát.
    Közösségi adószámmal rendelkezem, mert a külföldi partner miatt kellett kérni, de alanyi adómentes KATÁS vagyok. Az összesítő bevallásról nem olvastam A Katv.ben, meg tudná irni mi a nyomtatvány pontos neve amit ki kell töltenem?
    Köszönöm szépen. Üdvözlettel Kissné Kati

  64. Kedves Nóra!

    E-kereskedelemmel foglalkoznék mellékállásban KATA-s vállalkozóként, a törvényben az szerepel hogy nyugtát vagy számlát kell kiállítani de fentebb azt írta, hogy átutalásos fizetés esetén számlát kell kiállítani. Az a problémám, hogy jellemzően 1-2.000 Ft-os tételeket adok el napi 10-20 db-ot külön-külön postázva. Most akkor nekem ezeknek külön ki kell nyomtatni (vagy megírni) számlát és betenni a borítékba? Arról nem is beszélve hogy egyik vevőnek sem tudom az adószámát, jó esetben csak a nevét és a címét.
    A kérdésem tulajdonképpen arra vonatkozik, hogy konkrétan le van-e írva valahol hogy utalásos fizetés esetén számlát kell kiállítani? A nyugta sokkal egyszerűbb (és életszerűbb) lenne hiszen a vevőim 99%-a magánszemély.
    Köszönöm a válaszát!

    Üdvözlettel
    János

    • Kedves János!
      Nyugta kiállítása helyett sok esetben valóban számlát kell kiállítani. A számla kiállítása alóli mentesülést az áfa törvény 165 §-a szabályozza. Ebből is kiemelném az (1) bekezdés b/ pontot.

      165.§ (1) b/ termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője az ellenérték adót is tartalmazó összegét legkésőbb a 163. § (1) bekezdésének a) pontjában (azaz a teljesítés idejében), illetőleg a 164. § (1) bekezdésének a) pontjában említett időpontig készpénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel vagy pénzhelyettesítő eszközzel maradéktalanul megtéríti, és számla kibocsátását az adóalanytól nem kéri.

      Üdvözlettel
      Soltész Nóra

  65. Kedves Nóra!

    Ez a postaköltség izgalmas, hisz az már az eladott árun felül van. A postaköltség a vevőt terheli, a postai szolgáltatást nem én nyújtom, csak közreműködök nonprofit…. miért számlázzam én?

    Üdvözlettel: Miki

    • Kedves Miki!
      Igaza van, nem kötelező számlázni. Ön is vállalhatja a postázás költségét. De (!) amennyiben be is szedi a vevőtől a postázás díját, akkor bizony számlázni kell. Közvetített szolgáltatás történt ebben az esetben, de ez nem mentesít minket attól, hogy ezt számlázás nélkül vegyük el a vevőtől.
      Üdvözlettel
      Soltész Nóra

  66. Kedves Nóra!

    Az interneten fellelhető rengeteg információ között nem találok választ a problémámra. Július 24.-én alapítottam a KATA-s vállalkozást. A bejelentett hónap teljes hónapnak számít, tehát 2015-ben 3.000.000-ftig számlázhatok. A könyvelőm szerint viszont áfa-t kell fizetnem, mert azt napra lebontva kell számolni, és így túlléptem az alanyi mentességet. Persze az utolsó számla 2.200.000 Ft volt, így annak az áfáját kellene befizetnem, így az infarktus kerülget:). Jól mondta a könyvelőm?

    Köszönettel: Tatai Tamás

    • Kedves Tamás!
      Sajnos jól mondja a könyvelő. Az ÁFA tv 188. § (2) bekezdése határozza meg a 6 mFt-os határt. A 189 § szabályozza, hogy a kezdő vállalkozás ezt a 6 mFt-os határt időarányosan teljesíti. Így viszont egyszerű a képlet.
      Az alapítás július 24-én volt, ez 161 nap működést jelent az év során. Tehát 6.000.000/365*161 = 2.646.575 Ft. Ez a határ véleményem szerint.
      Az áfát azon a számlán már ki kell számlázni, ami átlépi ezt a határt.
      A Kata határ valóban 3 mFt.
      Üdvözlettel
      Soltész Nóra

  67. Kedves Nora!

    Kulfoldi (szlovak) EU allampolgarkent jelenleg alkalmazott vagyok egy cegnel, es szeretnek KATA-s vallalkozast inditani, aminek kereten belul teljesen mas ceg(ek)nek vegeznek a jelenlegitol eltero munkat.

    Kerdesem az lenne hogy van a vallalkozas alapitasanak barmilyen kizaro oka a kulfoldi allampolgarsag miatt?

    Koszonettel, Robert.

    • Kedves Róbert!
      Az egyéni vállalkozást a 2009. évi CXV törvény szabályozza. Elvben nem kizárt az EU állampolgár részére ez a forma, de a vállalkozás folytatását elvileg Magyarország területén élő, vagy letelepedett természetes személy végzi.
      A leveléből egyéb részlet nem derül ki, de javaslom, hogy a fenti törvény 2-3 §-t tanulmányozza át. A törvény hatályos szövege a netjogtáron elérhető.
      Üdvözlettel
      Soltész Nóra

  68. Kedves Nóra!
    Köszönet a honlapjáért, rengeteg problémámra kaptam pontos választ!
    Két konkrét kérdésem lenne, amiben a segítségét kérném:
    2012 óta szünetelő, korábban Áfás normál adózású egyéni vállalkozást szeretnék újraindítani főállású katásként úgy, hogy lehetőleg már az újraindulás pillanatától katás legyek, tehát szeretném elkerülni az esetleges töredékhónapra benyújtandó papírhalmot. Emelett a tevékenységi körömet internetes csomagküldő kiskereskedelemmel szeretném bővíteni, webshopon keresztül árulnám a saját munkáimat, szinte kizárólag küldföldre.
    Kérdésem az, pontosan hogyan, kinél, milyen nyomtatványon és milyen sorrendben, mit kellene intéznem mindehhez?
    Úgy tudom, a katára átjelentkezés a beadást követő hónaptól indul, szünetelő vállalkozásként én elindíthatom az átjelentkezést, vagy csak a vállalkozás újraindítása után? Egyáltalán, szünetelő vállalkozásként intézhetek bármilyen adatmódosítást?
    Másik kérdésem: a webshophoz szeretnék a saját nevem helyett fantázianevet használni (korábban nem volt). Milyen feltételekkel van erre mód? Hogyan és kihez kell ezt bejelentenem, és milyen esetekben (számlaadás? bankszámlámra utalási adatoknál név megadása?) kötelező a fantázianév mellett a saját nevem feltüntetése?
    Köszönettel várom válaszát!
    Anna

    • Kedves Anna!
      Kérdése több ponton nem teljesen világos. Így egyszerűbb lenne, ha felhívna telefonon. Ha komplex segítségre van szüksége, akkor talán célszerűbb lenne személyesen.
      Üdvözlettel
      Soltész Nóra

  69. Kedves Nóra!

    Azt szeretném kérdezni, hogy részmunkaidős KATA-sként, a 1553-asban is szerepeltetni kell a KATA-s bevételeket, vagy azokat csak és kizárólag a 15KATA-ban?

    Köszönöm,

    Balázs

    • Kedves Balázs!
      A Kata bevételt nem kell szerepeltetni a 1553-as bevallásban. Kizárólag a 15KATA bevallásban kell csak feltüntetni.
      Üdvözlettel
      Soltész Nóra

  70. Kedves NORA!

    2016.év április hónapban KATA-t választó nyugdíjas személy, 1 fő alkalmazottat foglalkoztat. A kérdésem, hogy az alkalmazottat melyik nyomtatványon jelenti be és milyen járulékokat kell az alkalmazott után fizetni. (SZJA, MEPJ, NYJ, Szocha, szakképzés) milyen %-ban.
    Köszönöm
    Éva

    • Kedves Éva!
      Az alkalmazottat számfejteni kell. Havonta 08-as (idén 1608) bevallást kell beadni. Ennek határideje: a következő hónap 12-én van. A szerződés szerinti bruttó bér után le kell vonni az szja-t és a járulékot. A vállalkozást a szocho és a szakképzési hozzájárulás terheli még. Az adók utalási határideje szintén következő hónap 12-én van. Az adókat ezer forintban kell utalni. A számfejtést minden hónapban el kell végezni. Ha már nem dolgozik senki a vállalkozásban munkaviszony mellett, akkor Ny jelű nyilatkozattal ki lehet váltani a 1608 bevallás beküldési kötelezettségét.
      Ha a dolgozó XII.31-én még állományban van, akkor 01.31-ig ki kell adni az M30-as szja igazolást és a járulék igazolást. Ha év közben kilép, akkor 5 napon belül az adatlapját, munkaviszony igazolását, álláskeresési igazolását, járulék igazolását ki kell adni.
      Üdvözlettel:
      Soltész Nóra

  71. Kedves Nóra!

    Használt ruhát szeretnék értékesíteni a Vaterán Katásként,viszont a felmerülő postaköltség miatt (ami nem lenne kevés havi szinten)teljesen elakadtam.Az is a bevétel részét képezné?Általánosságban jól értelmezem ezt az egészet(?):havi szinten 50 ezer Ft a ruha,amit eladok 300 ezer Ft-ért.A bevételem 250 e Ft,ebből lejön:a Kata 50e,a könyvelő,+ a postaköltség(cirka 100e)?Vagyis a tényleges bevételem kb. 90e Ft lenne?

    Válaszát köszönöm!
    Üdvözlettel,
    Anita

    • Kedves Anita!
      A postaköltség (amit a vevő megfizet) bevétel, és a KATA adóalapot növeli.
      Ha jól értem, akkor a bevétel 300 eFt (ennek része a postaköltség, amit a vevő fizet?), a költsége: 50 eFt ruha, 100 eFt könyvelő és a posta által leszámlázott költsége, kata adó 50 eFt. Ez nekem eddig 200 eFt kiadás. (nem 210 eFt). De kihagyta az iparűzési adót. Ez az átalány választása esetén 2,5 mFt éves összeg szerint számított díj. Budapesten 2 %, tehát 50 eFt/év, de vannak más önkormányzatok, akik nem 2 %-t kérnek. Kevesebbet. Sőt vannak helyek (pl. Veszprém vagy Győr), aki 2,5 mfT-kg kedvezményt ad. Tehát ezekben a városokban pont nem lenne adó. Nem tudom, hogy Ön hol akar vállalkozni, de a számításából ezt ne felejtse ki.
      Így az Ön által levezetett 90 EfT jövedelem (nem bevétel!!), nem helyes.
      Üdvözlettel
      Soltész Nóra

      • Kedves Nóra!

        Köszönöm a gyors válaszát!Így már értem,ahogy leírta.Tehát 50e a ruha,bevétel 300e Ft+a pk (100e),tehát összesen 400e Ft.Ebből lejön a pk,a Kata,vagyis 150e Ft,így a jövedelmem 250e Ft.Ebből kell finanszíroznom a könyvelőt,illetve a következő ruhaadagot.Éves szinten pedig 50e Ft befizetendő iparűzési adóm van,ha átalányt választok(Budapest).Lenne a végére még egy buta kérdésem:ha a munkahelyemen fizetés nélküli szabadságra mennék,nem lehetne katás vállalkozásba kezdeni?
        Válaszát köszönöm!
        Üdvözlettel,
        Anita

        • Kedves Anita!
          Ha a munkahelyén nem dolgozza le a heti 36 órát, akkor a Kata adó 50.000 Ft. Tehát a fizetés nélküli szabadság alatt a Kata 50 eFt.
          Adó szempontból semmi akadálya annak, hogy fizetés nélküli szabadság alatt vállalkozni kezdjen.
          Üdvözlettel
          Soltész Nóra

          • Kedves Nóra!

            Köszönöm a gyors válaszát!
            Üdvözlettel,
            Anita

          • Kedves Nóra!

            Nem akarok visszaélni az idejével és a türelmével,de lenne még egy utolsó kérdésem,mert erre biztos választ a könyvelőtől sem kaptam:ha kiskerben vagy nagykerben vásárolok és számlát kérek(szólok róla,hogy kisadózó vagyok,illetve alanyi adómentes),akkor elég az,ha ráírják a számlára:10db X összegű ruha;kilós ár esetén:X kg ruha?Vagy esetleg tételesen (amit nem hiszek,hogy szívesen megtennének) kellene ráírniuk:X kg női egészruha,Y kg póló…A könyvelő azt mondta,hogy szerinte otthon mérjem le egyenként a ruhákat és azt vezessem fel táblázatban(csak annyit írjak oda pl.:X kg női blúz) .Gondolom hozzárendelve a számla számát és esetleg egy adott ruha eladása esetén az általam írt nyugta/számla számát is.Ez Ön szerint így elfogadható lehet a NAV-nak is?

            Válaszát köszönöm!
            Üdvözlettel,
            Anita

          • Kedves Anita!
            A NAV nem fog foglalkozni a KATA vállalkozó költség oldalával, hisz a KATA adózó esetében nincsenek költségek. Célszerű ezzel együtt a vásárlásról számlát kérni, és azt elrakni. Ha nem olyan nagyon részletes az a számla, az szerintem nem zavaró. Én biztosan önszorgalomból vezetném a készletemet, hogy a vállalkozás dolgáról képben legyek, de ez a készlet nyilvántartás az adózás szempontjából nem szükséges. A vásárlás esetében nem releváns információ, hogy Ön áfa mentes vagy KATA adózó. Hisz az eladó felszámítja az áfát, ha erre kötelezett. Ezt a tényt nem befolyásolja az, hogy Ön alanya-e vagy sem az ÁFÁ-nak, és az se befolyásol semmit, hogy Ön vásárlóként KATÁ-s vagy sem.
            Üdvözlettel
            Soltész Nóra

  72. Kedves Nóra!

    Hálásan köszönöm a gyors és részletes válaszát!!

    Üdvözlettel,
    Anita

  73. Kedves Nóra,
    szeretném megkérdezni, hogy 6M felett is meg kell fizetni a tételes adót?

    Üdvözlettel:

    Gabriella

    • Kedves Gabriella!
      A KATA vállalkozás megfizeti a havi 50.000 Ft (mellék foglalkozás, vagy nyugdíjas esetben 25.000 Ft) adót. Ezt minden esetben fizetni kell. Ez váltja ki a járulékokat. Ha a bevétel eléri a 6 mFt-t éves szinten, akkor a 6 mFt feletti összegre 40 % adót kell fizetni. A kérdésben nem világos, hogy mit jelent az “is” szó. Nincs is. A havi 50/25 eFt-t mindenképpen meg kell fizetni. A százalékos adó csak és kizárólag akkor lép be, ha az értékhatárt elérte a bevétel. De ettől nincs változás a havi 50/25 eFt-ban.
      Felhívnám a figyelmét, hogy ha a KATA vállalkozás nem egész évben működik, akkor a 6 mFt részarányosan csökken. Minden kiesett hónap 500 eFt-tal csökkenti az értékhatárt. Az áfa értékhatárra is figyelni kell, mert az alanyi adómentesség évi 6 mFt-ig van csak. Részarányosan viszont naptári napokra kell lebontani. Ezért az áfa értékhatára eltérhet a KATA értékhatárától.
      Üdvözlettel
      Soltész Nóra

      • Nagyon szépen köszönöm, Nóra!

        Tudna kérem segíteni még abban a kérdésemben, hogy ha EU-n belüli vagy EU-n belüli ország felé számlázok, kell-e áfát felszámolnom?
        Olvasom fent, hogy ha devizában érkezik a bevétel a számlámra, akkor a nyilvántartás esetében a beérkezés napján érvényes MNB árfolyamot kell feltüntetni. A könyvelő azt mondta, hogy a beérkezés hónapját megelőző hónap 15. napján érvényes MNB árfolyamot kell feltüntetni. Mi a jogszabálynak megfelelő.

        Üdvözlettel:
        Gabriella

        • Elnézést kérek, a kérdésemben EZ-n belüli, illetve EU-n kívüli országot szerettem volna írni.

        • Kedves Gabriella!
          Az áfa kérdésre nem tudok válaszolni, mert nem tudom, hogy Ön alanya-e az áfának, van-e EU-s adószáma, ki a vevő, mi a számlázás tárgya és a vevője milyen jogalany. Erre a kérdésére biztosan tud a könyvelő is válaszolni a részletek ismeretében.
          Az árfolyam dolgában a könyvelőnek nincs igaza, mert a hónapot megelőző 15-i MNB árfolyam az szja törvény 6. § (4) bekezdése szerint a magánszemélyre vonatkozik. A KATA vállalkozó nem SZJA alanyú magánszemély. Rá a KATA törvény vonatkozik.
          A KATA törvény viszont a 2.§ 12 pontjában rendelkezik arról, hogy a jóváírás napján érvényes MNB árfolyammal kell számolni. Ez lesz a KATA bevétel összege. Itt nincs árfolyam nyereség, veszteség.
          Arra kell még figyelni, hogy az ÁFA törvény szerint viszont más az árfolyam. Így ha van áfa bevallás, vagy összesítő elszámolás (A60-as bevallás), annak az értéke el fog térni a KATA bevallás értékétől. Hisz a két törvény más-más dátum szerinti árfolyamot használ.
          Üdvözlettel:
          Soltész Nóra

  74. Kedves Nóra!
    Egyéni vállalkozást szeretnék indítani (főállásként) KATÁS adózóként.
    Saját készítésű képeket, illetve ékszereket és ásványokat szeretnék árulni. Valamint később kisebb előadásokat szeretnék tartani.
    Lenne már pár vevőm, de fogalmam sincs egyelőre, hogy mennyi lenne a havi bevételem. De valahol el kell kezdeni…
    A kérdésem az lenne, hogy:
    1. Az iparűzési adónál is elvileg 3 féle van. Melyiket ajánlaná leginkább? (Ha úgy nagyjából kezdetben 25-50 db árut adnék el – egyik sem nagy összegű, 3500-5000Ft körül tételenként.)
    2. Mik a lépései a vállalkozás kiváltásának? Először önkormányzathoz kell bemenni /vagy ügyfélkapu (bár lehet személyesen jobb intézni, mint neten) vagy előbb NAV, hogy legyen adószámom?
    3. Az iparűzési adóra és a kamarai tagságra mennyit kell befizetni a vállalkozás beindítása elején és azután?
    4. Alanyi mentességre gondoltam elsősorban. Mennyiben különbözik az ÁFÁs KATÁs meg az alanyi mentes? Ugyanúgy 50 000-et kell befizetni havonta vagy ezen felül van még más is, ha ÁFÁt választok? (Csak azért kérdezem, mert így pl. ha rendelek alapanyagot az ékszerekhez, vagy ásványokat stb. akkor azokat alanyi mentesen saját önerőből kell megvenni és belekalkulálni az árba (amit eladok), áfásan meg leírható. Melyik lenne célszerűbb?
    4. Mindenképp szükséges könyvelő, vagy egy kezdő is elboldogul a feladattal, ha eleinte nincs sok bevétele?
    Kezdőként egyelőre ennyi lenne a kérdésem.
    Üdvözlettel:
    Tünde

    • Kedves Tünde!
      Kérdése igen komplex, és meghaladja egy ilyen blog bejegyzés keretét. Szívesen várom egy tanácsadásra az irodában. Ha úgy gondolja, keressen meg.
      Üdvözlettel
      Soltész Nóra

  75. Kedves Nóra!
    Ha jól olvastam, a Katás adózásban nem lehet lakást bérbe adni. Katás adózóként magánszemélyként igen? Ütközik valahol a két rendszer?
    Üdvözlettel Gabi

    • Kedves Gabi!
      Jól tudja, KATA vállalkozás nem végezhet bérbeadási tevékenységet. Bérleti díj nem lehet a KATA vállalkozás bevétele. Semmi nem tiltja viszont, hogy a KATA vállalkozó magánszemélyként bérbe adjon ingatlant. Ebben az esetben az SZJA törvény szabálya szerint keletkezik bevétele. Egy dologra kell figyelni, hogy a KATA bevétel és a bérbeadás bevétele az ÁFA értékhatárba együtt beszámít. Így megeshet, hogy ha a KATA bevétel és a bérleti díj bevétel együtt meghaladja a 6 mFt-os értékhatárt (ez egy évre számítva értendő), akkor a KATA vállalkozás átlép az áfa hatályába. Ez egy igazságtalan szabály, de a NAV egyértelműen alátámasztotta ezt a szabályt a NAV honlapon is megtalálható állásfoglalásában.
      Üdvözlettel
      Soltész Nóra

      • Kedves Soltész Nóra!
        Nagyon köszönöm az érthető választ valamint ezt a nagyszerű weblapot.
        Üdvözlettel
        Gabi

        • Kedves Gabi!
          Örülök, ha tudtam segíteni. Köszönöm a véleményét a honlapunkkal kapcsolatban.
          Üdvözlettel
          Soltész Nóra

  76. Kedves Nóra!

    Egyéni vállalkozásban értékesítek használt ruhát piacon. Katásként és a könyvelésemet én végzem. A párommal együtt járunk, akit alkalmi munkáskánt bejelentek az adott napokra. A kérdésem az lenne, hogy a 1608-ason ha havi négy alkalom után (4000 bruttó bérrel számolva/alkalom) 1000 Ft*4 a nav felé teljesítendő fizetési kötelezettségem, akkor más adóval kapcsolatos dolgot kell e jelölnöm a 1608-as nyomtatáványon? Pl szakképzési hozzájárulás stb?

    Válaszát előre is köszönöm!
    Dóra

    • Kedves Dóra!
      Az egyszerűsített foglalkoztatás közterhét a 1608-as bevalláson kell bejelenteni, és a hónapot követő 12-ig kell utalni. Ez a közteher egy fajta adó tétel és nem tartozik hozzá szakképzési hozzájárulás. A foglalkoztatás tényét a 16T1042-es nyomtatványon is be kell jelenteni előre.
      Üdvözlettel
      Soltész Nóra

  77. Kedves Nóra!

    Mellékállásba KATA egyéni vállalkozás indításán gondolkodom. Alanyi adómentesen folytatnék kereskedelmi tevékenységet online piactereken, esetleg webshopban. Katásként egy nagykereskedőnél áfásan kifizetett terméket tovább értékesíthetem áfamentesen? Fentebb említette, hogy a NAV nem foglalkozik a katás vállalkozás költség oldalával. Ha a katás ev. nem számolhat el költséget akkor az általam megvásárolt termékek számláját nem kell átadnom a könyvelő felé, tehát az eredetüket sem kell semmilyen módon igazolni?

    Üdv.
    Péter

    • Kedves Péter!
      A KATA vállalkozás nem vonhat le költséget, azt lekönyvelni sem kell. Az áru eredetét ezzel együtt bármikor vizsgálhatja a VPOP. Azt javaslom, hogy ha nem is könyveli le a számlákat (mert ez teljesen felesleges), attól még őrizze meg. Kérem nézzen utána, hogy Önre vonatkozik-e az új pénztárgép rendelet. Mert előfordulhat, hogy Ön pénztárgép beszerzésére köteles.
      Üdvözlettel
      Soltész Nóra

  78. Kedves Nóra!

    Katás egyéni vállalkozó a vállalkozói számláját használhatja-e magán célra. Vásárolhat e a bankkártyával? Vagy inkább kerüljön levételre a pénz? Ez hogyan kerül elszámolásra? Valahová kell e rögzíteni, könyvelni. Mivel ugye csak bevételi nyilvántartás vezetésére vagyok kötelezett katásként…
    Egyéni vállalkozónál van e úgy nevezett vállalkozói kivét?

    Köszönöm a válaszát!
    Üdv: Dóra

    • Kedves Dóra!
      A KATA-s egyéni vállalkozó nem minden esetben köteles vállalkozói számla vezetésére. Ha pl. nem alanya az áfának, nem kell vállalkozói számlát nyitnia. Ebben az esetben a privát számlára érkezik a vállalkozói bevétel. És így ez a bankszámla bármire használható.
      Más a helyzet, ha a vállalkozás számlanyitásra kötelezett. Ebben az esetben célszerű a privát számla mozgásokat nem erről a bankszámláról bonyolítani. A KATA vállalkozónál nincs vállalkozói kivét.
      Üdvözlettel
      Soltész Nóra

      • Kedves Nóra!

        Nem vagyok áfa alany, így nem voltam kötelezett vállalkozói számlát nyitni. Csomagküldő, internetes kereskedelem is tartozik a tevékenységi köreim közé, itt utalással fizetnek, így jobbnak láttam és átláthatóbbnak, hogy nyissak egy vállalkozói számlát. Akkor ha jól értem katásként ezt senki nem fogja nézni, tehát lehet róla akár vásárolni magán, nem vállalkozói célra.
        A katás vállalkozók bevétele, ha nincs vállalkozói kivét az egyéni vállalkozói bevételének minősül, úgymond “munkabér”.

        Köszönöm:
        Dóri

  79. Kedves Nóra,

    Nagyon hasznos információkat olvastam a fentiekben, és sok kérdésemre választ is kaptam. Ami viszont nem tiszta előttem, hogy amennyiben van egy fix megbízási jogviszonyom ( ügyvédi irodátol), én egyéni ügyvéd leszek es az éves bevétel meghaladja az 1 M Ft-ot hogyan , mivel kell bizonyítani, hogy nem munkaviszonyról van szó? Azt előre nem tudom, hogy egyébként magánszemélyektől mennyi bevétel várható de van saját székhelyem , saját laptopom , nincs munkaidő kötöttség.
    Illetve ha csak egy megbízó van az ügyvédi iroda akitől a bevétel az 1 M Ft ot meghaladja es egyetlen más számla sincsen , de a fentiek teljesülnek ( saját székhely, saját munkaidő beosztás, saját eszköz) akkor is át minősítheti a nav a szerződést vagy minősítheti színlelt szerződésnek ?

    Köszönöm
    Emília

    • Kedves Emília!
      A 2012. évi CXLVII törvény 14. § (1) bekezdésében azért van egy akna: “cselekményeket valódi tartalmuk szerint, a rendeltetésszerű joggyakorlás feltételére figyelemmel kell minősíteni.” Egyébként az 1 millió forintot meghaladó bevétel (ahol a 13.§ szerinti kötelezettségnek meg kell felelni) esetében fontos, hogy a 14. § (3) bekezdéséből legalább két pont támadhatatlanul álljon. Az Ön kérdésében úgy vélem, hogy a (3) bekezdés c-d-e-f/ pontok megvalósulnak. Ha jó a szerződés.
      Üdvözlettel
      Soltész Nóra

  80. Kedves Nóra!

    2016. február 1-től KATA adózóként működik a BT-m, fizetem a havi 50.000 Ft-os átalányadót. Jövőre még nem látom tisztán, hogy lesz-e bevételem, ezért tudni szeretném, hogy van-e lehetőség a KATA adózás szüneteltetésére/felfüggesztésére, hogy az átalány adót megspórolhassam addig, amíg nem keletkezik bevétel?

    Válaszát megköszönve,

    üdvözlettel:

    Sándor Péter

    • Kedves Péter!
      A fellelhető NAV anyagokban kizárólag a KATA-s egyéni vállalkozás szünetelésének körülményeit lehet megtalálni. A társaság szünetelése véleményem szerint technikailag sem lehetséges, mert a cégbíróságnál tudtommal nem lehet bejelenteni semmilyen szünetelést. A társaságok működését pedig a cégbíróságok tartják nyilván.
      Bevallom őszintén, hogy a válaszomban nem vagyok biztos, jogszabályokkal nem tudom alátámasztani. De a 26 éves gyakorlatom során még soha nem találkoztam szünetelő társaságokkal. És a KATA-s bt azért még ettől függetlenül két taggal rendelkező társaság marad.
      Üdvözlettel:
      Soltész Nóra

  81. Sziasztok, volt minosegi valtozas a torvenyben a cikk megirasa ota, vagy a fent emlitettek tovabbra is tokeletesen ervenyesek?

    • Kedves Tibi!
      Jelentős változás nincs, az értékhatár módosult. Erre készült egy kalkulátor. De fog a napokban készülni egy ismételt összefoglaló cikk is.
      Üdvözlettel:
      Soltész Nóra

  82. Kedves Nóra!
    Jó, hogy rátaláltam erre a kiváló válaszokat tartalmazó blogra.
    Most ismerkedem a KATÁ-val. Túl vagyok a Törvényen, de mindjárt el is akadtam az ÁFA kérdésnél, ha a Katás adózó Áfa alanyiságot választja.
    1./ Jól értem, hogy ez esetben a 12 MFt-os határba beletartozik az ÁFA
    is? (Túllépés esetén 40 % a túlépett összegre.)
    2./ Az Áfá-s adóalanynak meg kell őriznie a költségszámláit, mint az Áfa
    nyilvántartás alapdokumentumait, mert csak ez esetben vonhatja le a
    felszámított Áfá-ból a levonható Áfá-kat, s a különbözetet meg is
    kell fizetnie vagy visszaigényelheti az adóhatóságtól. Tehát Áfa
    bevallást kell készítenie. Na, most nem látok tisztán: év végén a
    Kata “bevallás” készítésekor a 12 MFt-os összeghatárba az év közben
    keletkezett fizetendő és levonható különbözete, azaz a nettó Áfa
    számít-e bele? Vagy az Áfa kérdéskört csak Áfa szempontjából
    kezelhetjük, úgy, mint fizetendő, vagy visszaigényelhető Áfa? A
    Katánál meg csak és kizárólag a fizetendő (felszámított) Áfát
    vehetjük figyelembe?
    Köszönöm megtisztelő figyelmedet, amiért elolvastad problémáimat és válaszolsz kérdéseimre.
    Üdvözlettel,
    Eleonóra

    • Kedves Eleonóra!
      1/ Nem teljesen jól érti. A KATA adóalany 12 mFt-ig nem fizeti meg a 40 % KATA adót. Ha a bevétele meghaladja a 12 mFt-t, akkor a felette lévő részre fizet 40 % adót. Ez mindentől függetlenül igaz. Természetesen az áfa nélküli összegről beszélünk ebben az esetben.
      Az ÁFA törvény az alanyi mentességet 8 mFt-ban határozta meg. Tehát ha valaki olyan tevékenységet végez, ami egyébként áfa köteles lenne, de önkéntesen alanyi mentességet választ, akkor ezt 8 mFt-ig megteheti. Ha ezt a bevételt eléri, akkor át kell lépnie az áfa körbe. Ettől kezdve már áfásan számláz. A kiszámlázott áfát viszont be kell fizetni az adóhivatalnak. Ettől még a KATA adója nem lesz több, hisz ott a határ 12 mFt továbbra. is.
      Ha valaki tárgyi mentes tevékenységet végez (pl. orvos), akkor ott eleve nincs is áfa. Csak a KATA határ.
      Egyébként készült egy kalkulátor, ami ezt a problémát segíti.
      2/ Jól látja, kell költség számlát gyűjteni. Mert az áfa levonás csak a számlák alapján történhet. A különbözet fizetendő a NAV-nak. A KATA bevételbe az áfa soha nem számít bele.
      Egy példán levezetem.
      Áfa mentesként indul valaki. Kiszámláz 8 mFt-t. Majd szeretne még kiszámlázni 5 mFt-t. De ezt már csak áfásan teheti meg, hisz az ÁFA határával elérte a 8 mFt-t. Az 5 mFt-os számlája 27 %-os áfa kulcs esetében bruttó 6.350.000 Ft. lesz.
      Tehát 8+5= 13 mFt árbevételünk volt (áfa nélkül) és van 1.350.000 Ft áfánk. A KATA bevallásba a 13 mFt kerül és 1 mFt után fizetünk 40 % adót, azaz 400.000 Ft-t. Az áfa bevallásba meg bekerül az 1.350 eFt, amit be is fizetünk a NAV-nak. Ha van költségszámlánk, akkor annak áfa tartalmát levonhatjuk az 1.350 eFt-ból. Fontos megemlíteni, hogy csak olyan áfa vonható le, ami a vállalkozás érdekeit szolgálja, és kizárólag üzleti jellegű kiadás volt.
      Üdvözlettel:
      Soltész Nóra

      • Kedves Nóra!

        Nagyon-nagyon-nagyon szépen köszönöm a gyors válaszát. Olyan érthetően és értelmesen magyarázta el válaszát a problémámra, amit -bevallom őszintén – a törvényekből és a rendeletekből magamtól aligha tudtam volna helyesen értelmezni. A helyes értelmezések példán keresztül történő bemutatásáért külön köszönet Önnek. Így már értem a lényeget. Most, gyorsan ki is nyomtatom, mert ez a válasz lesz a mankóm.

        További sikeres munkát kívánok és azt, hogy tartsa meg ezt az önzetlen segítőkészségét az emberek irányában a jövőben is.

        Mégegyszer köszönettel és üdvözlettel,
        Eleonóra

        • Szívesen. 🙂 Örülök, ha tudtam segíteni.
          Üdvözlettel
          Soltész Nóra

  83. Kedves Nóra, adott egy újonnan létrejött főállású KATA-s egyéni vállalkozó (webes ügysegéden indított kérelem alapján). Milyen adatszolgáltatási kötelezettségnek kell még eleget tenni NAV és Önkormányzat felé? Üdvözlettel: Marianna

    • Kedves Marianna!
      Annyira tág a kérdés, és olyan sok a variáció, hogy pontos és jó válasz nem adható a részletek megismerése nélkül. Pl alanya-e az áfának, van-e EU-s adószáma, stb. És nem sorolom. De a minimum bevallás, bármi is történik az alábbiak:
      – Járulék bevallás munkavállaló alkalmazása esetén. KATA vállalkozó után nem kell beadni. Kiváltható nyilatkozattal.
      – Az év zárásaként 01-es bevallást kell beadni – 2016-ban 1601 a jele. Ha nincs adat akár nyilatkozat formájában is beadható
      – 16KATA vagy ennek megfelelő adott évi záró bevallás szükséges.
      – Még februárban be kell adni a 53-as szja bevallást is, ha nincs adat, akkor is be kell adni.
      – Az iparűzés felé csak akkor nincs bevallási kötelezettség, ha a 2,5 milliós átalányra jelentkezett be. Ha sima normál bejelentkezés történt, akkor május 31-i záró bevallás kell az iparűzési adóra is.
      – Az áfa alanyiság esetén 65-ös, esetlag A60-as bevallás.
      Üdvözlettel
      Soltész Nóra

  84. Kedves Nóra!
    Az alábbiakban szeretném a segitségét kérni. Internetes csomagküldö kereskedelemmel is foglalkozom, ahol bankszámlára történik általában az utalás, fizetés. Vannak olyan ügyfeleim, akik bemennek a bankba és személyesen fizetnek be bankszámlámra. Itt csak az a bökkemö, hogy ilyen esetek után hónap végén a bank nekem terhelu ennek a befizetésnek a diját. Kértem öket, hogy állitsák át hogy amikor befizet ügyfél akkor kérjék töle a dijat, de azt mondják nem lehet.
    A kérdésem az, hogy ilyen esetben ha elöre tájékoztatom ügyfelet h ha igy fizet +x összeggel többet fizessen, a +dijat én leszámlázhatom e neki, hogy majd a terhelést el tudjam számolni költségként.
    Igy járok el a szállitási dijjal is. Nekem számláz a szállitó és pedig mivel a vevö elutalja nrkem ezt a dijat elöre leszámlázom.
    A kp befizetéssel viszent gondom van, nincs ilyen tevékenységem, hogyan is számlázhatnék neki…
    Ezt nem érti meg a bank…

    • Kedves Dóra!
      A kérdéséből nem derül ki, hogy KATA adózó vagy sem. Gondolom az lehet, hisz ehhez a cikkhez írt bejegyzést. A KATA adózás esetében nincs költség elszámolás. Ha az eladott termék kiszállításának járulékos költségeit tovább fogja számlázni, az bevétel lesz a KATA adózásnál.
      Üdvözlettel
      Soltész Nóra

  85. Kedves Nóra,

    Szeretnék indítani egy egyéni vállalkozást, főállásban, KATA adózást választom és ÁFA alany leszek. Emiatt nyitnom kell egy vállalkozói számlát.

    – A bevételeim a vállalkozói számlára fognak érkezni. Hogyan tudok innen szabályosan, legálisan pénzhez jutni? Szabad innen privát lakossági bankszámlára utalni? Vagy ATM-nél kártyával pénzt felvenni?
    – Bevételem 1-2 hónapig még nem lesz, az 50.000 ft-ot viszont addig is fizetni kell. Szabad nekem a vállalkozói számlámra pénzt utalnom/befizetnem, hogy legyen erre fedezet?

    Előre is nagyon szépen köszönöm a választ,
    üdvözlettel,
    Gábor

    • Kedves Gábor!
      A KATA bevétel felvehető adó nélkül. Nincsenek megkötések. Ha kezdetben nincs bevétele, akkor a magán számláról utaljon a vállalkozói számlájára pénzt, később ezt vissza tudja venni. A bevétel hiánya nem mentesíti a KATA adó megfizetése alól. Így kénytelen magán forrást beiktatni.
      Üdvözlettel
      Soltész Nóra

  86. KATA-át választottam 8 órás munkaviszony mellett. Mint szolgáltatás szempilla èpítès a tevékenység (egyéb személyi szolg.). Ha számlát kérnek tőlem es azt írom a készpénz fizetési számlaba, hogy szempilla èpítès ( mint szolgáltatás) annak mi a besorolási szàma? Es gondolom az àfa kulcs ugyanúgy 27%-os?
    Èn fogom elkönyvelni a bevèteleim. Ha nincs bevételem egy hónapra, akkor ott van valami teendőm a könyvelésében? Arra lennèk mèg kiváncsi, hogy erre mi a neve pontosan amibe konyvelnem kell?( egyszerűsített könyvelés).
    Előre is köszönöm a vàlaszát! Sokat segítene!

    • Kedves Enikő!
      Véleményem szerint a szempilla építés talán kozmetikai szolgáltatásba tartozik, teáor 960203. Bár nem vagyok KSH szakember. A leírások csak ezt emelik ki: a kozmetikai kezelés, arcmasszázs, manikűr, pedikűr, arckikészítés, sminkelés, testfestés stb.
      Az áfa kulcs valóban 27 %, de ehhez a vállalkozásnak az áfa körbe be kell jelentkeznie.
      A KATA vállalkozó bevételi nyilvántartást vezet. Minden kiállított számlát be kell vezetni. Ha egy hónapban nem készült kimenő számla, akkor nincs mit bejegyezni.
      Üdvözlettel
      Soltész Nóra

  87. Kedves Nóra!

    Kb. 5-6 hónapra szeretnék Katás egyéni vállalkozó lenni, főállás mellett. A havi bevétel nem fogja meghaladni a 600000 Ft-ot, költségeim kizárólag a havi 25 000 Ft és az iparűzési adó lesz. Jól tudom, hogy ekkor elég a bevételi nyilvántartást vezetni otthon? Illetve 17 KATA- n bevallást készíteni amikor szüneteltetem a vállalkozást? Nem kell mérlegszámlát nyitni, vezetni, lezárni? Mérleg eredménykimutatást készíteni? Havonta könyvelni sem kell?

    Válaszát előre is köszönöm.
    Tisztelettel: Kovács Tímea

    • Kedves Tímea!
      A KATA vállalkozás bevételi nyilvántartást vezet. Semmilyen mérleg vagy eredménykimutatást nem kell készíteni. “Mérlegszámlát” nem tudom értelmezni, de ha bankszámlára gondolt, akkor csak az áfa fizetésre kötelezett vállalkozás köteles bankszámlát nyitni. Ha alanyi mentességet választ, vagy a tevékenysége tárgyi mentes körbe tartozik, akkor egy privát számláról is teljesítheti a havi 25.000 Ft befizetést. A szünetelést az önkormányzaton keresztül lehet intézni, de a szünetelés alatt munkavégzés és számlázás nem történhet. 17KATA bevallást be kell adni, de nem a szünetelés beálltakor. Hanem következő év február 25-én. Év közben csak akkor kell beadni ezt a bevallást, ha megszünteti a vállalkozást. Ebben az esetben a megszűnést követő 30 napon belül kell beadni a bevallást.
      A nyilvántartást folyamatosan kell vezetni, itt nem a havi vezetés a lényeg. Hanem a folyamatosság.
      Üdvözlettel
      Soltész Nóra

      • Kedves Nóra !

        Nagyon szépen köszönöm a válaszát. A mérlegszámlát rosszul írtam , főkönyvi számlára gondoltam, de így akkor az sem kell. Bankszámlát azt szeretnék nyitni, mivel oda fog érkezni a bevétel. Még annyit kérdezek, hogy ha oda érkezik a bevétel, azt szabadon elkölthetem magán célra is? Bevásárlás, nyaralás stb? Vagy vannak szabályok a felhasználásra?

        Válaszát előre is köszönöm.

        Tisztelettel : Kovács Tímea

        • Kedves Tímea!
          A KATA adó kivált minden más adót (iparűzési adót kivéve), tehát a bevétel már adózott jövedelemnek tekinthető. Szabadon elkölthető.
          Üdvözlettel
          Soltész Nóra

          • Kedves Nóra!

            Nagyon nagyon szépen köszönöm!

            További szép nyarat kívánok!

            Tisztelettel: Kovács Tímea

  88. Rehabilitációs ellátásban részesülő katás egyéni vállalkozó a minimálbér 150 % nál három egymást követő hónapban nem kereshet többet. Kérdésem itt a teljesítési idő számít? Vagy a pénzügyi teljesítés ideje?

    • Tisztelt Kérdező!
      Sajnos a kérdését nem értem.
      Üdvözlettel
      Soltész Nóra

  89. Kedves Nóra!
    A kérdésem a számlán feltüntetett teljesítési idő számít vagy amikor a pénz a számlámra érkezik. Ez volt a kérdésem.

  90. Kedves Nóra!

    Jelenleg alkalmazottként dolgozok egy cégnél, viszont vidékre költözés miatt valószínűleg a jövőben egyéni vállalkozóként számlázni fogok a cégnek (számviteli szolgáltatást), de csak tőlük lesz a jövedelmem (meghaladja az 1 millió Ft-ot), ebben az esetben lehetek-e katás vállalkozó? A problémám az, hogy nem tudom eldönteni, hogy a 14.§ 3.(c,d,e,f) pontjának megfelelnék-e. A szolgáltatást albérletből végezném, saját eszközökkel, viszont a programot amin dolgozok a cég biztosítaná, illetve ő áll szerződésben a különböző cégekkel, akiknek én nyújtanék számviteli szolgáltatást. Ebben az esetben meg tudnám védeni magam egy esetleges ellenőrzés esetén, hogy ez nem bújtatott munkaviszony, vagy nézzek más adózási forma után?Előre is köszönöm szépen a segítségét!

    • Kedves Zoltán!
      A 14.§ C pontot a szerződésben kell szabályozni. A d/ pont esetében a székhelyként bejelentett cím lehet bérelt ingatlan. Ha azt jogszerűen használja, és van a tulajdonostól nyilatkozat arról, hogy a vállalkozást engedi működni a címen, akkor ennek a pontnak véleményem szerint megfelel. Egyébként is az önkormányzat ellenőrizni fogja a vállalkozás indítását, mert a számviteli szolgáltatás eleve PM regisztrációhoz kötött. És ha az megvan, csak akkor választható a tevékenység. Ha nincs meg, akkor alkalmazásba kell venni valakit, aki adja a PM regisztrációját az ügyhöz. A dolog ezen a ponton szokott elbukni. Én soha nem adnám a saját PM regisztrációmat így át másnak. Ha már behívják ezért ellenőrzésre, akkor bekérik a székhely engedélyt. Az e/ pont részben áll, hisz az eszközök egy része saját tulajdon. Az f/ pontot szintén a szerződésben kell meghatározni.
      Nem kizárt, hogy ez működhet így. De a szerződésen bukik minden.
      Üdvözlettel
      Soltész Nóra

  91. Kedves Nóra!

    Az volna a kérdésem, hogy ha az ügyfeleimnek átutalásos számlát állítok ki hónap elején, de ők készpénzben fizetik ki a számlát, arról kell-e plusz bevételi pénztár-bizonylatot írnom, és ebben az esetben a bevételi nyilvántartásomban ezt hogyan szerepeltessem?
    Előre is köszönöm!

    • Kedves Attila!
      Az átutalásos számla kiegyenlítése bármilyen módon megtörténhet. Be kell jegyeznie a beérkezés dátumát a bevételi nyilvántartásba. Ha kiállít róla egy bevételi pénztár bizonylatot, az rendben van. Bár őszintén szólva még KATA-s vállalkozásnál nem találkoztam pénztár bizonylatokkal.
      A pénztár bizonylatokról nem kell külön nyilvántartás. A lényeg, hogy a számlákról és ezeken szereplő bevételekről legyen nyilvántartás, ahova a pénz beérkezésének dátuma is egy oszlop.
      Üdvözlettel
      Soltész Nóra

  92. Kedves Nóra!

    KATÁS egyéni vállalkozó vagyok, számítógépek javításával foglalkozom. A vevőköröm 90%-a magánszemély és 95%-ban készpénzzel történik a szolgáltatás megfizetése. Eddig mindenkinek számlát írtam szorgalmasan. Elegendő, ha annak akinek nincs szüksége számlára csak nyugtát írok? A bevételi nyilvántartásban a nyugtákat és a számlákat is fel kell tüntetnem?

    A válaszát előre is köszönöm!

    Üdv: András

    • Kedves András!
      Teljesen elegendő a nyugta. A nyugtát ugyanúgy be kell jegyezni a bevételi nyilvántartásba, mint a számlát. Csak itt a vevő neve nélkül.
      Ne felejtse el, hogy a számlát is és a nyugtát is szigorú számadású nyilvántartásba kell vennie, és mindkettő tömb megvásárlásáról szóló számlát is meg kell őriznie.
      Üdvözlettel
      Soltész Nóra

  93. Kedves Nóra!

    EVA-s betéti társaság vagyunk, 2 magánszemély taggal.

    Szeretnénk áttérni KATA alá, de nem tudom, évközben van-e erre mód.

    2018.07.01-től szeretnénk áttérni.

    (lehetőleg tulajdonosváltás nélkül…)

    • Kedves Ágnes!
      Sajnos nincs mód az áttérésre normál működés esetén. Az EVA törvény (3. § (1) a/) szerint az év utolsó napjával tudja csak lezárni az EVA időszakát. Erre a nyilatkozatot viszont legkésőbb december 20-ig meg kell tennie a NAV felé. Ez a határidő jogvesztő. Ebben az időben kell nyilatkozni az ÁFA hatálya alá való bejelentkezésről is. Hisz az EVA után az ÁFA hatálya alá is bekerül.
      Év közben csak akkor tudja az EVA kört elhagyni, ha az EVA törvény számos korlátozásának valamelyikébe ütközik. Ilyen például a tulajdonos változás 50 %-t meghaladóan, vagy a bevételi értékhatár elérése.
      Üdvözlettel
      Soltész Nóra

  94. Kedves Nóra!

    Nyugdíj melletti KATA-s vállalkozó vagyok, a számláimat a Szamlazz.hu -n töltöm ki, tehát ott vezetve van minden számlám, és annak minden tartalma. Nincs alkalmazott, nincs semmi extra. A havi számla mennyisége átlagosan kb 25-30 db. Becsülettel fizetem a 25 e KATA-t, és az ip.ű. adót. A feleségem ugyanezt csinálja, ugyanígy. Az éves bevételünk mindkettőnknek 8-8 millió alatt van. Lényegében azért kellene csak a könyvelő, hogy az év végi bevallást megcsinálja és legyen némi hátterünk. (jelenleg nincs könyvelőnk) A kettőnkre összesen havi 5.000 Ft ot kifizetnénk, azaz évi 30.000 – 30.000 Ft ot a könyvelésre. (a szamlazz.hu oldalhoz hozzáférést adunk, így minden egyszerűen lekérhető onnan) Várom az ajánlatát, üdvözlettel László

Vélemény, hozzászólás?