De nézzük az elejéről!

• Kezdetben volt az a rettenetes gyakorlat, hogy minden árbevétel készpénzben keletkezett. Ez szép dolog elvben. A probléma ott kezdődött, hogy ezek a pénzek nem nagyon kerültek be a cég bankszámlájára. De a kassza egyenlege irreálisan magas lett.
• Ebben a folyamban persze számtalanszor előfordult, hogy a tulajdonos még a bankból is felvett pénzt. Tiszta sor, ezt a házipénztárba befizeti. Jó persze, papíron. Eredmény? Az egyenleg tovább növekedett.
• Találkoztam olyan esettel is, hogy a likviditási gondok miatt hitelt is felvett a cég. A bank meg adott. A pénztárban meg ott csücsült néha nagyságrendekkel több pénz, mint maga a hitel. Hihető gazdasági helyzet? Nyilván nem.

Ezt a gyakorlatot jobb házakban sikkasztásnak hívják. Ha a cég pénzét a tulajdonos sajátjaként kezeli.

De nézzük mit tett a hatóság?

• APEH első körben betett egy információs sort a társasági nyereségadó bevallásba, ahol nyilatkozni kellett a házipénztár egyenlegéről. Az áldozat kiválasztása így már tényleg egyszerű.
• Majd a számviteli törvénybe belecsúsztatott a kormányzat egy újítást. Meghatározta a házipénztár egyenlegének felső határát. Eddig az előző évi bevétel 2 %-a volt a felső határ, 2012-ben ezt 10 %-ra növelte. A kicsi (5 mFt alatti) árbevételű cégeknél 500.000 Ft-os limitet húzott.
•  Előírta, hogy legyen pénzkezelési szabályzat.

Remek talaj. Csak ki kell menni, és jöhet a nyuszi sapkája adózás. Ha sok az egyenleg azért, ha rendben az egyenleg, akkor a pénzkezelési szabályzatba lehet belekötni, ha az is rendben van, akkor a bizonylatolás egy biztos pálya. Ha minden rendben van, akkor lehet rovancsolni. Azaz az egyenleget a boltban/irodában/székhelyen leszámolni.

Mi is lett az eredménye ennek a szabályozásnak?

Semmi! A normálisan működő cégek, akik nem az adócsalásra alapulnak, azok általában rendben tartják a házuk táját. A magam gyakorlatában is inkább ez a jellemző. De egy helyszíni APEH csapással biztosan őket is meg lehet leckéztetni. De minimum félelemben lehet őket tartani.

És mi van azokkal, akik számla nélkül értékesítenek, és a házipénztár egyenlegük magas? Köszönik szépen jól vannak. Őket nem macerálja az APEH, mert jószerivel nem is találja őket. Vajon keresik? Néha azt gondolom, hogy nem.

Nem tudom mi a jó megoldás az adócsalások visszaszorítására, de valahogy mindig úgy érzem, hogy csak a könyvelők és a normális céget működtető normális tulajdonosok életét nehezítik, de a cél felé nincs elmozdulás. Pedig ez mindennél fontosabb lenne. Mert akkor nem arra a néhány normálisan adózó vállalkozásra terhelődne rá az egész ország bevétele, hanem egyenletesen mindenkire. De akkor kevesebb lehetne az adó is. Most sok, de a normálisan fizetők is mindig adócsalónak vannak bélyegezve. Nem jól van ez így. Csak nem tudom a megoldást.

Mit is jelent a végelszámolás?

Amikor egy cég tulajdonosai, vezetése úgy ítéli meg, hogy nem érdemes a működést tovább folytatni, és bezárják a céget. Ennek számos oka lehet. Emberi és gazdasági egyaránt. Például ellehetetlenültek piacon, vagy elvesztették vevőiket, vagy egyszerűen csak kifulladt a tevékenység. Ha a cégnek nincs tartozása, nem dörömbölnek a hitelezők, akkor nincs akadálya a végelszámolásnak. Mert ha tartozás van, akkor az nem végelszámolás, hanem felszámolás.

A végelszámolás folyamata

• A közgyűlés meghoz egy határozatot, hogy megindítja a végelszámolást. Ez lesz a kezdő nap.
• Ehhez a döntéshez kell egy mérleget készíteni, ezt az eljárás során közzé is kell tenni a cégközlönyben. Ezzel párhuzamosan elkészül egy halom bevallás.
• A közgyűlés kinevezi a végelszámoló személyét, aki átveszi az ügyvezetéstől a staféta botot. Egy fontos dolog van, hogy ne adjuk át ezt idegennek. Jobb ezt funkciót a tulajdonosi körben tartani.
• A végelszámolás megkezdése után a kintlévőségek behajtása, kötelezettségek teljesítése megtörténik. Tulajdonképpen minden nyitott szálat elvarrnak.
• Ha letisztult a kép, akkor jön egy újabb közgyűlés és a befejezést elhatározzák.
• A megmaradt törzstőkét, vagy azon felüli vagyont szétosztják, és a befejező mérleget közzéteszik.

De mi a teendő, hogy a végelszámolásnál ne legyenek a tulajdonosnak veszteségei, és a legtöbb nyereséggel tudjon kiszállni a cégből?

A legfontosabb, hogy ne rohanjunk egyből az ügyvédhez. A végelszámolást jól elő kell készíteni. Ezt akkor érdemes, amikor a cég még működik. Miért is? Csak néhány példát sorolok fel:

• Sokszor a cég ebben az életciklusában a korábbi nyereséges működése miatt nagyon sok előleget fizet be az APEH-ba és az Önkormányzatba. Nem mindegy, hogy melyik nap határozzuk el a megszűnést. Érdemes olyankor, amikor éppen nem kell előleget fizetni. Vagy egy lezáró bevallás során jogot szerzünk a túlfizetések kiutalására.
• Ott vannak a működő eszközök. Át kell gondolni, hogy azoknak mi lesz a sorsa. Ha kivonjuk vagy eladjuk, áfát-t kell fizetni. Ha rosszul időzítünk, akkor előfordulhat, hogy a legvégére ÁFA visszaigénylésünk beragad az APEH-ba.  Annak kiutalása kalandos, néha meg az APEH is egyszerűen ráül a pénzre és rabul ejti. Szó szerint. Ezer okot tud kitalálni, hogy miért nem utalja vissza a jogos adó visszaigénylésünket.
• El kell dönteni például a vevő kintlévőségeink sorsát. Lehet faktorálni. De mindenhez idő kell.
• Az adókat meg kell tervezni. Mikor mit fogunk befizetni, mert a legbosszantóbb, ha a 22-es csapdája történik velünk. Jár vissza adó, de csak akkor, ha lezárjuk végleg a céget. A lezáráshoz be kell zárni a bankszámlát. Ha nincs bankszámla, nem kapjuk vissza az adót. Ilyenkor a guta üt meg, de ezt a helyzetet egy jól előkészített végelszámolással ki lehet kerülni.

Tehát konzultáljunk előre! 2006 óta sok végelszámolást kellett könyvelnem. Kitapasztaltam a csapdákat, de ne tévedjünk, az APEH ötlettára kifogyhatatlan. És egy a cél, hogy a jogos adókat ne adja vissza. Azért beszélek csak az APEH-ről, mert egy tiszta helyzetben igazán nem nagyon van mással kapcsolat a tulajdonosokon kívül.

Ha viszont jól kitaláljuk a menetrendet, akkor a cég elhantolása simán megoldható kaland és veszteség nélkül. Sic transit gloria mundi – azaz így múlik el a világ dicsősége.

Milyen variációk lehetnek, és milyen csapdákat rejtenek ezek a helyzetek?

Először is jól nézzük meg a számlát. Sokszor számlának hisszük, pedig csak egy ártatlan díjbekérő, vagy pro forma számla. Ezekkel kevesebb a gond, hisz ha nem fizetünk, nem is jön létre megrendelés vagy szolgáltatás. Érdemes figyelmesen elolvasni, hogy mi a teendő, ha nem akarjuk igénybe venni a díjbekérőben számlázott bármit. Azt szoktam javasolni, hogy egy e-mail-t, telefont vagy faxot megér a lemondás. A rejtett aknákat egyszerűbb így kikerülni. Ilyenek szoktak lenni az újság előfizetések.

A nagyobb gond a számlákkal van. Itt már jó óvatosnak lenni. Aki kiadja a számlát, az le fogja könyvelni a bevételét, befizeti az ÁFÁ-t. Tehát adózni kezd. Ha nekünk nem felel meg a számla, vagy kifogásunk van bármivel kapcsolatban, egyet nem tehetünk meg: hogy egy laza csukló mozdulattal kidobjuk, és passz. Miért is? Mert a számlát kibocsájtónak fogalma sincs, hogy nekünk gondunk van. Ő joggal feltételezi, hogy mi elfogadtuk a számláját. Később ezt az érvelését jól fogja védeni egy jogi eljárásban. Térjünk vissza az alap helyzethez. Boldogtalan eladónk vár a pénzére, de egy idő után elunja a várakozást, és jön a felszólítás. Na, ekkor még nincs késő, még ez a szelíd szakasz. Lehet reklamálni. Ha erre sem reagálunk, akkor elindítja a bíróságnál a cégünk felszámolását. És hiába a sírás-rívás, bizonygatás, néha egy ilyen helyzet kihúzza a cég alól a szőnyeget.

Mi a megoldás? Egyszerű!

Amikor megjön a hibás számla, vagy a fizetési felszólítás, írni kell egy rövid levelet. Abban legyen benne a számla összes adata, és a pontos kifogásunk. A számla eredetijét és a levelet bízzuk a postára, lehetőleg ne postagalambra. És ne spóroljuk ki az ajánlott levél költségét. De a számlát ne tartsuk meg magunknak. Ha nem is kaptunk számlát, akkor lehet kérni hiteles másolatot. Az is teljesen alkalmas az elszámolásra.

A másik jellemző eset, ha csak kicsit hibás a dolog!

Ha a cégünk neve hibás, címünk rossz, vagy egy kedvezményt nem adtak meg. Kísérő levél, és számla visszaküldés. Ennyi. De a hibás címmel kiállított számlát nem szabad befogadni, mert nem lesz jogunk az ÁFA levonására. Ez egy nagyobb értéknél nagyon nagy gond. Ha fizettünk, akkor már nagyon nehéz utólag kérni a javítást. És azt tapasztalom, hogy reménytelen is. De ettől még az APEH szőrös szíve nem fog enyhülni, és jogtalannak fogja minősíteni az ÁFA visszaigénylésünket.

Elmondok egy-két történetet, hogy miért is veszedelmes ez a helyzet:

• A Matáv (még nem T-com volt) egy reklám akciót hirdetett, hogy 1 hónap kipróbálásra ad internetet. Ha megfelel a sebesség és egyéb, meg lehet rendelni kedvezményes áron. De le is lehet mondani. Beneveztünk. Majd nem jött be, 1 hónap után lemondtuk. Teljesen egyértelmű volt a hirdetés, és a megrendelés lemondás is. Mondanom sem kell, hogy jött a számla több hónapon keresztül egymás után, majd a felszólítás, és a felszámolással való fenyegetés. Minden alkalommal ajánlott levél ide-oda, stb. Hatás semmi. Végül szorult helyzetünkben kinyomoztam a Matáv könyvvizsgálóját, és annak írtam egy levelet, hogy nem ismerjük el a számlakövetelésüket, és csatoltam az indokot és a hirdetést. Ez hatott. Gondoljuk el, hogy mi történik, ha nem reagálunk írásban? Beadja a bíróságra a felszámolást ellenünk, és az egy kiszámíthatatlan ügy. Mert ne felejtsük el! Magyarországon nem igazság szolgáltatás, hanem jog szolgáltatás van. De az is szörnyen lassú.
• A másik történet egy telefonkönyv szerű hirdető cég számlája volt. Ezt egyik ügyfelünk kapta be. Nem volt egyértelmű, hogy nem kéri a szolgáltatást. El tudom képzelni, hogy egy csali volt és az apró betűs megjegyzést nem vette észre. A számlák jöttek, ő szorgalmasan dobálta bele a kukába. Évek múlva a pár tízezer forintos ügy több százezerre ment, bíróság, és ügyvédi költségek. Végül fizetni kellett. Pedig meg lehetett volna úszni egy korrekt lemondással és egy számla visszaküldéssel. Az ördög mindig a részletekben lakik.
• A harmadik tanmese agresszív marketingről szól. A módszer egyszerűnek hat: ki kell küldeni a portékát egy „éles” számla kíséretében. Kísérő levél a csomagban, ami szépen leírja, hogy ha nem tetszik a dolog a vevőnek, akkor küldje vissza és a számla stornírozásra kerül. Én nagyon nem találom az ilyet jó ötletnek. Kimentek a portékák. A készlet fogyott, a fizetési lejárat körül kb 10 % fizetett, a maradék 90 % nem. Lehet tippelni, hogy mi történt az áruval? Bingó! Néhány kósza darab visszajött, de ez nem érte el az 1 %-t. 89 % számla és áru kiment, és remény sem volt a pénzre. A gond azzal volt, hogy a számviteli törvény szerint ezek mögött nem volt rendelés, tartozást a vevő nem ismerte el. Le kellett stornózni a számlát. De az áru elveszett. Sajnos az áfát be kellett fizetni, mert a kéretlen vevők térítés nélkül megkapták a portékát. Tehát be kellett bukni az áfát, veszteségként az árut is rögtön, és még a társasági adóalapból sem lehet levonni. El tudom képzelni milyen dühösek voltak a vevők. Kap egy terméket, nem kérte, és nem is kell neki. Majd csomagolja be (nincs doboza, mert amiben érkezett, azt széttépte), menjen a postára, álljon sorba a csomagfeladásnál. Aki már próbált csomagot feladni, rájön arra, hogy a postás lelke egy külön világ. Képtelenség ezeket a nyomtatványokat jól kitölteni, de minimum kicsi a hely, a szöveg nem fér ki. A dobozt is lehetetlen úgy feliratozni, hogy az pont jó legyen. Áldozatunk kifizeti a feladás díját, és mi öröm van neki ebből. Semmi, csak a bosszantás. Az ügylet vevő elriasztásnak is alkalmas. A legnagyobb tanulsága ennek a történetnek, hogy éles számlát csak akkor állítsunk ki, ha valós a megrendelés és a vevő azt el is fogja fogadni.

Egy szónak is száz a vége, a számlák nem a kukába valók. Apró hibák sokkal nagyobbakat generálnak.

Egyéni vállalkozó

• Főállású: Ide azok a vállalkozók tartoznak, akiknek nincs munkaviszonyuk és nem nyugdíjasok. Esetükben, ha kell, ha nem, az EVA-s vállalkozás fogja a járulékot megfizetni.

Az adót a kifizetett bruttó után kell megfizetni, de ez nem lehet kevesebb normál esetben 93.000 Ft-nál, a legalább középfokú végzettséget igénylő tevékenységnél 108.000 Ft-nál.

A SZOCHO a bruttó 27 %-a, de ez az alap nem lehet kevesebb 104.625 Ft-nál, középfokú végzettségnél: 121.500 Ft-nál.

A levont nyugdíjjárulék a bruttó 10 %-a. Itt nincs semmi extra feltétel. Az egészségbiztosítási járulék a bruttó 8,5 %-a, de ez az alap nem lehet kevesebb 139.500 Ft-nál, középfok végzettségnél 162.000 Ft-nál.

Szakképzési hozzájárulást az egyéni vállalkozó nem fizet saját maga után.

• Másodállású: Azaz heti 36 órát elérő munkaviszony mellett vállalkozó.

Az EVA alapjának 4 %-a után fizeti meg a vállalkozó az adókat. Tehát a 27 % SZOCHO-t, 10 % nyugdíjjárulékot és 7 % egészségbiztosítási járulékot.

Szakképzési hozzájárulást az egyéni vállalkozó itt sem fizet saját maga után.

Társas vállalkozó

Ebbe a csoportba tartoznak a cég tagjai, tulajdonosai, akik a cég működésében közreműködnek.

• Főállású: Ez a csoport járulék fizetése megegyezik az egyéni vállalkozás főállású járulékával, csak ők szakképzési járulékot is fizetnek saját maguk után.
• Másodállású: Azaz heti 36 órát elérő munkaviszony mellett vállalkozó. Ha ők kivennének járulékköteles bért a vállalkozásukból, akkor kötözni való bolondok lennének. Mert ebben az esetben meg kell fizetniük 27 % SZOCHO-t és 17 % levont járulékot is, meg SZJA-t is. Kényszer nincs, tehát a kivétel teljesen felesleges. Osztalékként vegyék fel a pénzüket, az adómentes.

Nyugdíjas vállalkozók

Egy dolgot kell gyorsan tisztázni. Az nyugdíjas csak, aki az életkorával elérte a nyugdíjkorhatárt, illetve azok a nők, akik a 40 éves szolgálati idővel elmentek nyugdíjba. Hiába ment el valaki korábban előrehozott, korengedményes, vagy szolgálati nyugdíjba, 2012-től ők nem nyugdíjasok a TB törvény értelmében. Tehát ők ebben az esetben főállásúnak fognak számítani. Hogy egyértelmű legyen a lista, hogy pontosan ki nyugdíjas:

1951-ben született         62 évesen mennek nyugdíjba.

1952-ban született         62 év és 183 nap betöltését követően

1953-ban született         63 évesen

1954-ben született         63 év és 183 nap betöltését követően

1955-ben született         64 évesen

1956-ban született         64 év és 183 nap betöltését követően

1957-ben született         65 év. És ez a jelenleg érvényes legnagyobb kor.

A nyugdíjas társas vállalkozó és egyéni vállalkozó havonta 6.390,- Ft egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet. A 10 %-os nyugdíjjárulék alapja az EVA alap 10 %-a. Más adó nem terheli.

Lassan a TB törvény olyan lesz mint egy rossz karácsonyfa. Ahány variáció a biztosítotti jogviszonyban, annyi játék az adóalappal. Az ember balga módon azt hiszi, hogy az adó lineáris. Tehát egy kulcs van és passz. Ehhez képest hol ez, hol az nem ugyanolyan adóalapból indul ki. De az adókulcs tényleg egyforma. Nagy porhintés az egész. Akárcsak az SZJA esetében. Ott is egy kulcs van, csak eltérő a levonás különböző jövedelmi tartományban. Nem tudom, hogy miért nem meri bevállalni a kormány, hogy a TB járulék és az SZJA is több adókulcs szerint működik?

Adókedvezmények a láthatáron, HA az elvárt mértékű béremelésnek maradéktalanul eleget tettünk. Mit is jelent?

Az adójóváírást eltörölték, ezért a kis jövedelmű munkavállalók nettó bére elég radikálisan lecsökkent. Ennek a kipótlására hoztak egy „jó fej” kormányrendeletet. Magyarul a cégek emeljék meg saját költségükön a dolgozók bérét, hogy a dolgozó pénzénél maradjon. Cserébe egy szerencsés csillagzatú helyzetben adókedvezményt vehet igénybe a cég. Mit sem számít, hogy a válság hatására a cégek egyébként is döcögve működnek, a legnagyobb adós maga az állam, mert nem fizeti meg a kötelezettségeit időben és nem sorolom tovább.

A rendelet szerint azoknál a dolgozóknál kell az emelést megadni, akiket a cég folyamatosan foglalkoztat, és a bruttó bérük pedig 216.805 Ft alatt van. Készítettünk egy kalkulátort, ami az elvárt béremelést mutatja meg. De pontosítsuk, hogy mit is jelent az ott jelölt 2011-es bruttó összeg. A 2011 évben a dolgozó részére kifizetett személyi alapbér és a rendszeres pótlékok egész hónapra számított átlagát. A rendelet olyan zavaros szövegezéssel készült, hogy ember legyen a talpán, aki megérti. És itt a lényeg: az összes dolgozó bérét emelni kell a rendelet szerinti mértékben és összegben, mert csak ekkor jogosult a cég a kedvezményre. Ismétlem az ÖSSZES DOLGOZÓról van szó. Nyilván akinek a bére eleve több volt mint 216.805 Ft, arra nem vonatkozik ez a kényszer. Persze az is egy megoldás, hogy nem emel az ember, csak a cég működőképességének fenntartásáig. Meglehet, hogy ezért elveszti a kedvezményt, de legalább megmaradnak a munkahelyek.

És itt jön be a következő csavar: ha a cég a dolgozó kétharmadánál elmulasztja az emelést, akkor nem vehet részt közbeszerzési pályázaton, és nem pályázhat semmiféle állami támogatásra.

Karrier Híd Program

Bőven lehet számítani arra, hogy a közszférában dolgozók létszámát a kormány le fogja csökkenteni. Az utcára került emberek nyilván a versenyszférában fognak majd dolgozni. Már aki talál állást. Ennek a helyzetnek a sima átmenetére jött létre a karrier híd program. Ha olyan új munkatárs kerül(t) a céghez, aki korábban (közvetlenül a belépését megelőzően) a közszférában dolgozott, akkor a céget a munkabér után fizetendő SZOCHO adó felének elengedésével jutalmazzák. Van felső korlátja is ennek a kedvezménynek. Alap esetben a bér 13,5 %-a a kedvezmény, de ez a kedvezmény alap nem lehet több a minimálbér kétszeresénél (azaz 186.000 * 13,5% = 24.705 Ft a legnagyobb kedvezmény összege).

Start kártyás program

A Start kártyák köre kibővült az előző évhez képest, melyről részleteiben itt lehet olvasni. A nagy változás az, hogy a Start programba tartozó munkavállaló után előző évben fizetett start járulék egy önálló adónem volt. Most idéntől egybevonták a SZOCHO-val. Tehát egy érvényesíthető kedvezmény lett.

És néhány szó a buktatókról és a korlátokról, mert az ördög a részletekben lakik!

• Előfordulhat, hogy egy dolgozóra akár többféle kedvezmény is vonatkozik. Ilyen esetben a cégre bízzák, hogy melyiket érvényesíti. Többet egyszerre néhány kivételtől eltekintve nem lehet igénybe venni.
• A Start Plusz, Extra és Bónusz kedvezmény nem zárja ki a béremelés miatti kedvezmény együttes igénybevételét. Sőt, ha a kettő kedvezmény együtt nagyobb a megfizetendő adónál, akkor vissza lehet igényelni az államtól összeget. Ez is ritka madár az adózásban.
• A Karrier Híd Program és a nettó munkabéremelés miatti kedvezmény szintén igénybe vehető együtt, de ebben az esetben a kedvezmény mértéke nem lehet nagyobb, mint maga az adó kedvezmény nélkül.
• A kedvezmény igénybevételét havonta emberenként el kell bírálni. A jogtalan igénybevételt szankcionálják. Abban az esetben nincs bírság csak, ha az elvárt béremelés miatt történt a jogosulatlan kedvezmény igénylése, de a létszám 90 %-ban jogszerű volt minden és a hiba nem haladja meg a teljes létszám és 300 Ft szorzatát. És az elmaradt emelést utólag pótolja a cég. Tud követni? Rémes, ugye?

Ha viszont megszívtuk, és jogosulatlan volt a kedvezmény igénybevétele, akkor 15 %-os a mulasztási bírság, de minimum 100 eFt. Puff neki.

Sikerült egy olyan rendeletet kapnunk, amibe borítékolva van a büntetés lehetősége. Ha meg úgy gondoljuk, hogy központi pénzalapra pályázunk, hogy munkahely megtartási törekvésünkre kis segítséget kapjunk, akkor egy dolgot tutira elnyerünk. Egy azonnali APEH revíziót. Ugyan nem hivatalos, hogy ezt elrendelik, csak valahogy mindig megtörténik a dolog.

Elég sokféle van forgalomban. Általános szabálynak mondhatjuk, hogy a dolgozó megigényli a Start kártyát az APEH-től, amit 2 évig bármelyik munkáltatója felhasználhat. Előbb kell a Start kártyát igényelni, aztán lehet alkalmazni csak a dolgozót. Fordítva nem működik.

Pályakezdők utáni Start kedvezmény

• Legfeljebb középfokú végzettségű pályakezdő munkavállaló bruttó munkabérének 17 %-t lehet igénybe venni kedvezményként az első foglalkoztatási évben. Ez a kedvezmény nem lehet nagyobb, mint a minimálbér másfélszeresének 17  %-a, azaz 23.715,-Ft.
• A második évben 7 % a kedvezmény, azaz 9.765 Ft.
• Felsőfokú végzettségű pályakezdő esetében a bruttó munkabér 17 %-t lehet igénybe venni az első évben, ami nem lehet nagyobb a minimálbér kétszeresének 17 %-nál, azaz 31.620 Ft.
• A második évben 7 % a kedvezmény, azaz 13.020,- Ft.

Start Plusz

Ez egy kifutó termék, mert már újat 2012-ben igényelni nem lehet, de a még le nem járt kártyák kedvezménye él tovább. A kör, akire a Start Plusz kártya vonatkozik:

• a gyereknevelés vagy családtag ápolása (ápolási díj lejárta) után állást keresők,
• illetve tartós állás keresők. Természetesen, akiket a hivatal nyilvántartott legalább 12 hónapig, pályakezdőnél 6 hónapig.

Fontos, hogy az a munkáltató, akitől a kismama szülni ment, az köteles visszavenni a mamát. Tehát arra a munkáltatóra a lehetőség nem vonatkozik. Miért? Mert az ilyen kismama nem álláskereső, hisz van munkahelye. Erről mindig a mobil telefonszolgáltatók jutnak eszembe. Az új ügyfél belehal a sok kedvezménybe, a régi pedig soha semmit nem kap. Na ez is ilyen.

Még van egy feltétel, hogy legalább egy hónapig kell alkalmazni a dolgozót ahhoz, hogy a kedvezményt igénybe lehessen venni. 4 óránál rövidebb munkaidő esetén szintén nem jár a kedvezmény.

• Kedvezmény alapja a bruttó bér, de maximum a minimálbér kétszerese (186.000 Ft)
• Első évben a kedvezmény 17 % (13.620 Ft), a második évben 7 % (13.020 Ft).

Start Extra

Ez is egy kifutó portéka, ahogy a Start Plusz. Ide azok a munkavállalók tartoznak, akik 50 évesnél idősebbek, legalább 3 hónapig álláskeresőként nyilván voltak tartva és a végzettségük alapfokú, vagy foglalkoztatást elősegítő támogatásra jogosultak.

• Kedvezmény alapja a bruttó bér, de maximum a minimálbér kétszerese (186.000 Ft)
• Első évben a kedvezmény 17 % (31.620 Ft), a második évben 7 % (13.020 Ft).

Start Bónusz

Ez itt a reklám helye. Ez egy vadonatúj portéka, csak 2012-től igényelhető. Valójában összegyúrták a korábbi kártyákat. De kinek is jár ez?

• Gyereknevelésből visszatért álláskeresők 1 éven belül kiválthatják. Az is jogosult rá, aki GYES mellett szeretne dolgozni és nincs munkahelye.
• Vagy 3 hónapig megszakítás nélkül nyilvántartott álláskereső.
• És akinek nincs Start, Start Extra, vagy Start Plusz kártyája.

Feltételhez is köti a törvény a kedvezmény igénybevételét: 31 napot el kell érni a foglalkoztatásnak, és a munkaidő nem lehet kevesebb 4 óránál.

• Kedvezmény alapja a bruttó bér, de maximum a minimálbér másfélszerese (139.500 Ft)
• A kedvezmény mértéke: 27 % (37.665,- Ft)

Azért néha vannak jó dolgok is a változásokban. A Start Bónusz kártya nagyobb körre nyitotta meg a kedvezmény lehetőségét. Érdemes kihasználni. Egyébként sincs túl sok lehetőség, az adó elvonás nem csökken. Lassan tényleg kalandvágyból marad az ember itthon és próbál felszínen maradni ebben a nem mindig barátságos vállalkozási környezetben.

Kezdjük az elején!

A 90-es években jött az ötlet, hogy legyen kötelező a kamarai tagság. Hogy ettől mit remélt az akkori kormányzat, arról sejtelmem sincs. Egy tippem van, hogy ebből néhány ember jó nagyot profitált. Ez egy igazán transzparens szervezet volt, mert semmit nem csinált, de azt nagyon jól. Se egy körlevél, se érdekképviselet. Az egyetlen tevékenységük az éves bevallás begyűjtése és a tagdíjak kivetése volt. Természetesen behajtották az utolsó fillérig. Ebbe a szabadrablásba nyúlt bele 2000-ben a kormány, és egy laza vonással eltörölte. A tagdíjak akkor nagyon magasak voltak, az iparűzési adóhoz kötötték. Sajnos a mértékére már nem emlékszem, de 1 Ft is sok a semmiért.

És térjünk vissza napjainkra!

Meghozták ezt a csodás saláta törvényt, ahol ismét kötelezővé tették a kamarai tagságot. Azok hozták vissza, akik eltörölték. A már működő társaságok 2012. január 1-től 60 napon belül kötelesek regisztrálni magukat. Az új alapítású társaságok a bejegyzést követően 60 napon belül lépnek be. Egyéni vállalkozókra és a mezőgazdasági társaságokra külön jogszabály vonatkozik, a tagságot ők sem fogják megúszni.

És mibe kerül ez nekünk?

5000 Ft-ba. Ez még nem tűnik soknak. De senki ne gondolja, hogy csak ennyivel meg fogjuk úszni.

Egy tanulsága van az egésznek. A kamarai alapítás kötötté válik, és minden más kamarai formáció szemétre kerül. Félő, hogy az eddig jól működő és hasznos szakmai kamarák meg fognak szűnni. Ismét kiöntjük a gyereket a fürdővízzel együtt. Érzésem szerinte ez az egész még a demo verzió.

Röviden néhány szabály:

• nem kell adószámot kiváltani, ha kizárólag ingatlan bérbeadással foglalkozik a magánszemély és nem egyéni vállalkozó
• ha nincs adószám, nem lehet az áfa körbe sem tartozni
• a bevételt (illetve a költségek levonása után megmaradó jövedelmet) össze kell vonni az egyéb jövedelmekkel. Például a bérekkel.
• a jövedelmet kétféle módon lehet megállapítani. Tételes költségelszámolással, vagy ha kevés a költség (vagy nincs), akkor 10 % költséghányad alkalmazásával
• milyen költségek számolhatók el? Először is névre szóló számla legyen pl. az ingatlan fenntartásáról, rezsiköltségekről, javításokról, karbantartásokról, és a legújabb rendelkezés szerint az ingatlan értékcsökkenési leírása is költség lehet (Szja tv. 11. melléklet).
• a tételes elszámolás esetében a költségek közé tartozik a levont 14 %-os EHO is. (ezt csak akkor kell megfizetni, ha a bevétel éves szinten meghaladja az 1 millió forintot)
• mivel összevonandó jövedelem, belép a szuperbruttó. Tehát 2.424.000 Ft feletti jövedelemnél az adóalapot növelni kell 27 %-kal, alatta nincs növelés.

Hogyan adózzunk?

• Ha a kifizető cég az adókat nem vonja le, és a teljes bruttó bérleti díjat kifizeti, akkor a magánszemélynek saját magának kell megállapítania az adót, melyet a negyedév után 12-én befizet az APEH-nak.
• Ha a kifizető levon adót, akkor nyilatkozni kell. A nyilatkozat egy kicsit bonyodalmasabb dolog, de ehhez a kalkulátorunk alján csináltam némi segédletet.

A kalkulátor használatánál a nyilatkozat részt pontosan kell kitölteni, mert csak úgy számol jól és úgy lesz korrekt az adónyilatkozat is.

Mindig érdemes megfontolni, hogy akarunk-e felvenni így pénzt a cégből. Mert valóban olcsóbban kerül zsebbe a pénz. A bérleti díj költség, tehát a cég adóalapja és társasági adója biztosan kevesebb lesz, ezt már megspóroltuk. A bérleti díj és az osztalék közel azonosan adózik, de csak közel. Az osztalék picit drágább tud lenni. Szóval jó megoldás, de maradjunk a valóság és a realitás talaján, főleg a bérleti díj mértékének meghatározásánál.

A több mint 20 éves működésünk alatt sajnos nem kevés cég felszámolásában és végelszámolásában kellett közreműködnöm. Végelszámolás azt jelenti, hogy egy cég elhatározza a megszűnését, nincs tartozása, rendezett az adója, csak az addig folytatott tevékenységét akarja megszűntetni. Ezzel a dologgal nincs is baj.

Felszámolás más eset. Ott pórul járt beszállítók, hitelezők garmada és az adóhivatal is reméli, hogy a jogosan neki járó pénzt a csőd közelében lévő cég megfizeti. Persze a remény hal meg utoljára. Felszámolás az újkori történelmünk egy sötét világa. Én még nem találkoztam egyetlen élő felszámolóval sem, aki tisztességesen és becsületesen, a volt tulajdonosok érdekét figyelembe vevő magatartással végezte volna a dolgát. De aki nekem ilyet példa esettel bemutat, annak fizetek egy sört. Fel nem foghatom, hogy a rendszerváltás óta az összes kormányzat miért nem szab gátat ennek a dolognak.

Na de miről is beszélek? Többféle helyzet is létezik.

Az egyik: Van egy normálisan működő cég, hirtelen likviditási nehézsége akad, a vezetés rosszul kezeli a helyzetet. Nem tanúsít megegyezési készséget, keménykedik feleslegesen, így végül az egyik hitelezője bepörög és megindítja a felszámolást. A bíróság kirendeli a felszámolót, és kész a baj. Az előkészítetlen gazdasági helyzetben megjelenik Al Caponénk, felméri a cég vagyonát és azonnal kész a stratégiája. Első körben kirúgja az embereket, mit számít neki az ebből élő családok tragédiája. A cég eladható eszközeit számba veszi, és a valós piaci ár értékének töredékéért hasznosítja. Naná, hogy a zsebbe is csúszik egy kis pénz. A még pofátlanabb változatú Al Capone például a kocsit bérbe adja (most ne is beszéljünk arról, hogy jogszerű-e ez a tevékenysége a cégnek), majd érdekes módon a kocsit ellopják, összetörik és eltűnik a süllyesztőben. Lehet tippelni, hogy az ügyletből mennyi bérleti díj folyik be! Bingo, természetesen semmi. Feljelentés, rendőrségi ügy nincs, hisz Al Capone úgy ítéli meg, hogy semmi komoly nem történt. Ha valaki utána menne az ilyen ügyeknek, biztosan érdekes krimiket tudna felgöngyölni.

Természetesen a cég készpénze szőrén szálán eltűnik, majd előbb utóbb pert is indítanak a tulajdonosok ellen, hogy fizessenek a cégbe be pénzeket. A jogos hitelezők általában nem kapják meg a pénzüket, állítólag van olyan statisztika, hogy néhány százalék azért kap valamit. Én ebben a városi legendában nem hiszek.

Ha még ebben a folyamban valahol rendőrség is vizsgálódik Al Caponénk rémtetteivel kapcsolatban, az eljárások valahogy mindig elhalnak, és sehova nem vezetnek.

A másik: Amikor a cég vezetése is kijárta már a felvételi előkészítőt a maffia iskolában. Az eszközök kézen-közön elfogytak, egyre több a hitelező, a cég vagyona már eltűnt. Sőt, a pénzeszköze is pénztárban vannak kimutatva. Láttam már olyan céget, ahol 20-30 milliós készpénz volt a pénztárban persze csak papíron. Hát jön Al Caponénk, és döbbenten látja, már neki nincs mit ellopnia. Iszonyat haragra gerjed, és azonnal feljelenti a volt ügyvezetést. A könyvelő jár be a nyomozókhoz kihallgatásra. Egyre harciasabb a felszámoló, vége hossza nincs az ügynek.

Ebben a változatban persze van az egyszerűsített megoldás, amikor a volt vezetés fizeti Al Caponénk „honoráriumát” természetesen zsebbe. Na, ilyenkor varázsütésre lezáródik az ügy, nincs feljelentés, és csak a hitelezők szívják meg. Hogy miért érdemes a volt vezetésnek fizetni? Hogy ő is megússza a hűvös cellát.

A harmadik változat, a fehérgalléros kör: Ez minden idők leggusztustalanabb változata. Van egy jól működő cég, fizeti hiteleit és kötelezettségeit. Az iparágat valaki kinézi magának, akinek persze jó kapcsolatai vannak a bankkal. A bank minden indok nélkül visszahívja a hiteleit. A cég azonnal térden van, megindul a felszámolás. A beszállítók és a tulajdonosok megszívják, ahogy ez kötelezően szokott lenni. A cég így már egy jól „lealkudott” áron át tud kerülni annak a kezébe, aki eleve meg akarta azt szerezni.

Nem akarja nekem valaki egyszer elmagyarázni, hogy a hatóságok, és kormányok (az éppen aktuális pártszíntől függetlenül) miért nénik ölbe tett kézzel ezt a folyamatot? A felszámolóknak miért van teljhatalma a cég felett, miért nem kötelező a könyvvizsgálat vagy hasonló külső kontroll a felszámolási eljárások alatt? Miért nincs következménye annak, ha egy felszámoló nyilvánvaló tisztességtelenségeket tesz? Igazságszolgáltatás ma Magyarországon nincs, én a bíróságok munkáját jogszolgáltatásnak nevezem. Ami néha inkább jogtalanság szolgáltatás, semmi egyéb. Sok embernek keresnék valami sötét fűtetlen cellában helyet Alcatrazban.

2011-ben a céges autók adózását egyedül a motor mérete határozta meg.

Most 2012-től a környezetvédelmi besorolás és a motor teljesítménye az irányadó.

A forgalmi engedélyben a környezetvédelmi osztály a V9 kód alatt, a kW teljesítmény adat pedig P2 kód alatt található.

Nem lehetetlen, hogy 2012-ben lesz néhány kocsi, amelyik után kevesebb adót kell fizetni, mint 2011-ben kellet. De nem ez lesz a jellemző.

A gépkocsik körül lenne még néhány ötletem, hogy mire lehetne adót szedni.

• Dugódíj. Ennek előkészítése folyik, ugyan sikerült egy olyan tervezetre ráharapni (angol minta), ami kint biztosan nem vált be. Tehát bevezetése elég esélyes lesz. Mert ami kint nem működik, azt nekünk követni kell.
• Aztán például a kátyú díj. Ha belemegyünk azért, ha nem megyünk bele, akkor azért. Itt lehetne esetleg rögtön valamilyen kivetéses adózást szervezni, és akkor mennyi új munkahely keletkezne! Micsoda távlatok.
• Esetleg a koszos kocsik adója. Itt megfontolandó, hogy a lemosás számlájának esetleg néhány ezrelékét levonjuk.
• Vagy esetleg zaj adó is lehetne. Itt vannak ötleteim az éves futott kilométer, a bejelentett lakcím vagy székhely irányítószámának, a nagyanyám bugyi színkódjának valami trükkös matematikai algoritmusát kitalálni, és belevenni a szabályba.
• Esetleg a súlyadó emelhető a vezető súlyának egy részével, amiről természetesen napi nyilvántartását és bevallását kell tenni.
• Sajnos a baleset vagy biztosítási adót ellőtték. Az soha nem jutott volna eszembe.