Egy kis alapismeret:

Akinek bérjövedelme volt, annak járt adójóváírás. Pontosabban azokra a hónapokra, amikor jogviszonya élt. Az adójóváírásnak volt egy alsó határa (2.750.000 Ft/éves szuperbruttóval növelt jövedelem), amikor a teljes adójóváírásra jogosult volt. Ez maximum havi 12.100 Ft/hó volt. Persze volt egy felső határa is (3.960.000 Ft/év szintén szuperbruttóval növelt jövedelem), ami felett már nem járt semmi. A kettő között szép lassan elfogyott. A munkáltatótól kapott igazoláson szerepel a hónapok száma, és az érvényesített összeg is. Ezzel együtt a NAV által forgalmazott program (ÁNYK) és a hozzá tartozó 1153 nyomtatvány használatát javaslom, mert pontosan számol, és a kézi számolgatás bonyolult. A programról már korábban írtam részletesen is.

A nagy bonyodalom és a váratlan adóhiány azoknál a helyzeteknél állt elő, ahol elérték az alsó határt, sőt netán jól bele is mentek a sáv közepébe. És az adójóváírás kérésének nyilatkozatát időben nem vonta vissza a magánszemély.  És ez persze mindig az év vége környékén történt. Hogy a meglepetés minél durvább legyen.

Az adóelőleg levonási szabályok pedig gonosz módon voltak megalkotva. Ezért sajnos számtalan olyan bevallással találkoztam, ahol kisebb-nagyobb hiányt kellett bevallani, és nem a számfejtő programok hibájából.

Fontos tudni!

A 100.000 Ft-t el nem érő adóhiányra lehet kérni a bevallásban kamatmentes részletfizetést.  Maximum 4 havi részlet kérhető.

Mit is jelent ez?

Van, mondjuk 80.000 Ft adóhiánya az embernek. Bejelölöm, hogy 4 havi részletben fogom megfizetni. Ebben az esetben 4*20.000 Ft-t kell utalni

• május 21-én
• június 20-án
• július 20-án és az utolsót
• augusztus 21-én.

Az SZJA pénzforgalmi számlaszáma: NAV 10032000-06056353. Ne felejtsük el, hogy a közleménybe az adóazonosító számunkat fel kell írni.

A NAV olyan, mint egy ügyes bűvész. Így-vagy úgy, de kivarázsolja zsebünkből a pénzt. A részletfizetéssel legalább nehezítjük a dolgot. Éljünk vele.

A hatóságok ellenőrzik, hogy eleget tettünk-e ennek a kötelezettségnek. Ha nem, felfüggesztik a cég működését, sőt kényszer végelszámolást is indítanak, de minimum 6 számjegyű bírságra számíthatunk.

Miről is van szó pontosan?

A számviteli törvény előírja, hogy a társaság készítsen beszámolót, egyszerűsített beszámolót (nevezzük népies nevén mérlegnek). Ehhez tartozik egy kiegészítő melléklet, az eredmény felhasználásáról szóló határozat, és (ha van) a könyvvizsgálói záradék. Ezeket kell közzétenni.

A közzététel most már nagyon egyszerű, mert elektronikus formában és ügyfélkapun keresztül történik. Természetesen van költsége is a dolognak, 3000 Ft, melyet a Magyar Államkincstárnak (MÁK) kell megfizetni.

Mi is a pontos menete a dolognak?

• A könyvelő elkészíti a mérleget, az ügyvezető aláírja.
• A MÁK-tól kell kérni egy illeték befizetési igazolási kérelmet, ez szintén elektronikusan történik.
• Ebben az e-mailben kapunk egy befizetési kódot, amit az átutalásunk közleményébe kell beírni.
• Néhány nap múlva e-mailban érkezik egy e-akta, ami igazolja a 3000 Ft befizetését.
• A beszámoló adatait ki kell tölteni a NAV által forgalmazott programmal, melyhez csatolni kell a kiegészítő mellékletet, az eredmény felhasználásáról szóló határozatot pdf formában és a befizetés igazolását, és az ügyfélkapun keresztül be kell küldeni.
• Ha a könyvelő a meghatalmazott az ügyfélkapu használatára, akkor egy eredeti aláírt beszámolóra szüksége van a könyvelőnek is. Az az ő példánya lesz, melyet 10 évig köteles megőrizni. Ezzel igazolja, hogy a cég által elfogadott beszámolót küldte be az ügyfélkapun keresztül.

Mi történik, ha ez a közzététel elmarad?

A cégbíróság felszólítja a céget a hiány pótlására. Ha ez elmarad, viszonylag nagy büntetés kiszabása várható. De a NAV is bekapcsolódik ebbe a vitába, és az adószám felfüggesztés is bekövetkezhet. Végső esetben egy kényszer végelszámolás is elindulhat.

Árulkodó jelek, hogy nincs minden rendben

• Ha a könyvelőnktől nem kapunk egy jelzést, hogy fizessük be a 3000 Ft közzétételi díjat
• ha nem kapunk beszámolót és a hozzá tartozó szöveges anyagokat aláírásra.
• ha már ezek a dolgok hiányoznak, akkor félő, hogy a bevallások sem készültek el. A NAV pedig mindig gyorsabb az elmaradt bevallások miatti bírságok kivetésében. Ezek kezdésre 100.000 Ft-t jelentenek, de 3-400 eFt sem szokatlan.

Soha ne felejtsük el, hogy a beszámoló közzétételéért mindig az ügyvezető felel. Hiába hatalmazott meg bárkit, a beszámoló összeállítását neki kell garantálnia. Sovány vigasz, hogy megbízott ezzel valakit.

Használjuk a napi beszédünkben, hogy „megtaláljuk a megoldások közben a kiskaput”. De vajon tudjuk, hogy mit jelent?

Kapuadót! Károly Róbert nevéhez fűződik a XIV században ez az elmés ötlet a jobbágyok adóztatására. A portákon lévő kapuk után kellett adót fizetni. A magyar mindig ötletes volt. Ekkor terjedt el a kocsi behajtó nagykapuba bevájt kis kapu. Így a nagykapuban volt egy kiskapu, ezért csak egy után kellett adót fizetni. Hát ezt jelenti a kiskapu.

Akkor térjünk vissza a jelenkorra. Szeretnék egy kis kvíz játékot hirdetni. A feladat, a legötletesebb adószedési ötlet begyűjtése. Az külön bonusz, ha az elkerülésre is jön valami tipp. A legjobb ötlet gazdájának egy gyönyörű porcelán dísztárgyat küldünk ajándékba. A porcelán Hollóházi márkajelzéssel Gulyás Kati tervei alapján készült.

Eddig megvalósult adó ötletek:

• biztosítási adó
• sárga csekk adó
• telefonadó
• elektromos útdíj adó
• üzletlánc felügyeleti díj
• katasztrófavédelmi díj

És akkor jöjjenek az új ötletek!

Az én tippem:   KLIKKADÓ. A netezés során a klikkelések számát vegye a szolgáltató alapul. Ha a hirdetések elszámolása megy ezen a módon, akkor nem jelent gondot az adó alapjának kigyűjtése. Mondjuk egy klikk legyen 10 fillér, azaz 0,1 Ft/Klikk (hisz a fillér is megszűnt már). Ez igazán jó tipp, hisz kikerülni lehetetlen.

És jöhet a többi ötlet. A porcelán gyönyörű, megéri megdolgozni érte.

• Önadózás: ennek a határideje lesz most május 21-én. Az APEH nyomtatvány száma: 1153. A www.apeh.hu oldalról letölthető ÁNYK AbevJava nyomtatvány kitöltő program, és külön letölthető a 1153 számú nyomtatvány is. E kettőt telepíteni kell (előbb az ÁNYK-t aztán a 1153-t), ezzel beküldhető akár elektronikusan is a bevallásunk. Amennyiben nincs ügyfélkapus regisztráció, akkor ki is lehet nyomtatni és aláírva postán beküldhető. Fontos, hogy május 21-én történjen meg a postai feladás és az esetleges adóhiány utalása is.
• Munkáltatói adózás: ha Ön nyilatkozott a munkáltatója felé (és ezt a munkáltató el is fogadta), akkor nincs egyéb dolga. A munkáltató fogja a bevallást elkészíteni és benyújtani. Az esetleges adó túlfizetést vagy hiányt a munkabérrel kell rendezni. Ki kell emelni, hogy erről Önnek legkésőbb január 15-ig kellett nyilatkoznia a munkáltató felé. Ha úgy gondolja, hogy a munkáltató intéz mindent, jó ezt előre tisztázni és ellenőrizni. Ne feledje, hogy a bevallás elmulasztása az Ön felelőssége. A munkáltatónak nincs minden esetben joga a bevallás elkészítésére. Például ha Önnek 10.000 Ft-t meghaladó az adóhiánya, akkor a munkáltatója januárban visszautasította a nyilatkozatát. Járjon utána, amíg nem késő.
• NAV által határozatban adózás: ennek a nyilatkozatnak az ideje februárban volt, tehát most már bőven késő. De célszerű ezt is nyomon követni, hogy rendben megérkezett-e a NAV határozat.

Mókás esetek előfordulnak, “na ezt jól kifogtuk”!

Egy APEH előadáson az előadó mesélte, hogy vannak nem kevesen adózók, akik lelkesen nyilatkoznak a munkáltatójuk felé, aki természetesen el is végzi a feladatot májusban. De az ördög nem alszik, ez a lelkes adózói kör a NAV felé is nyilatkozik februárban, aki szintén határozatot is hoz. Biztos ami biztos! No de három a magyar igazság, május 20-án még önadózóként bevallást is beküldenek. A NAV meg nem győz levelezni, hogy két felesleges bevallást kilőjön.

Persze van eset, hogy mindhárom bevallás tartalmilag eltér. Ezzel a saját gyakorlatomban is találkozom évről évre. De ne feledje, minden esetben az Öné a felelősség. Hisz ha rosszul nyilatkozik a munkáltató vagy a NAV felé, és ezért ezek a bevallások tartalmilag hibásak lesznek, a nyilatkozat miatt az Öné a felelősség. A munkáltató nem tudhatja, hogy Ön például eladott egy ingatlant és ezért automatikusan CSAK önadózó lehetne. Ha ezért adóhiánya keletkezik, a munkáltatója vétlenül keveredett a dologba.

Tanulság!

Egyszer kell bevallást beadni, teljesen mindegy, hogy melyik módon, de egy elég.

F O N T O S !

Cégünk több mint 1000 ember számfejtését végzi évente. Az önadózó SZJA bevallásokat nem készítjük el automatikusan. Ha Ön megbízónk és kéri a segítségünket, akkor jelezze ezt a határidő előtt időben!

Egy könyvvizsgáló és adótanácsadó, aki nagyon régen vizsgálja már munkánkat hozzám irányított egy ügyfelet, aki éppen a Kft alapítás harcait készült megvívni a fáradhatatlan hatóságokkal. Az előrelátó és gondos ügyvezető még az alapítás előtt felkeresett. Mindent apróra átbeszéltünk. Ezt mindig nagyon szeretem és díjazom is, mert annyi bosszantó hiba elkerülhető azzal, ha előtte jól átbeszéljük. Ez nálunk ráadásul még ingyenes is.

Aztán a hetek teltek, múltak. Néha egy-egy telefon, én mit sem sejtve vártam azt a pillanatot, hogy a cég a kezdés miatt felkeressen.

Ez is eljött. Meghatalmazás, szerződés, részletek tisztázása, ahogy ilyenkor ez szokásos. Mást se hallok ezen közben, mint az ügyvéd által elkövetett apró bosszantó dolgok. Hibának sem mondanám, bár a félretájékoztatás és az ebből eredő kifejezetten rossz döntés azért egy ügyvédi praxisban nálam hiba. Az én olvasatomban súlyos is. Lassan jövök rá, hogy ez a bölcs ügyvéd fütyült a tájékoztatásra. Nem baj, soha nincs javíthatatlan helyzet.

Gyanútlanul megkérdezem, hogy mennyi volt az ügyvédi költség? Jön is csípőből a válasz, hogy 3 millió forint. Ha egy füstbombát dobtak volna az ölembe, akkor sem lepődtem volna meg ennyire. Mi a fenéből jön ki ennyi díj? Hát 60.000 Ft-os óradíjból.

De számoljunk csak? Az legalább 50 óra. Mondjuk, el se hiszem, hogy ennyit dolgozott, de 50 óra tiszta munkaidőbe még az is belefért volna, ha az ügyvéd kézzel előbb rovás írással írja meg a szerződést. Egy hét normál munkaideje 40 óra! Nevetséges, hogy közel másfél hetet erre a munkára fordított az ügyvéd. A számla tartalmaz persze olyan tételeket is, hogy az ügyvezető az eljárás közben egy rövid telefont merészelt megereszteni, és a beszélgetés ideje is benne volt az elszámolásban. Persze az is lehet, hogy ez az EGY-ÜGYŰ ügyvéd.

Rögtön kvíz játékot hirdettem az lányoknál, Ili kolléganőm járt a fél milliós tippjével a legközelebb, de csak azért, mert nagyot akart mondani. A többi lány a szokásos 50-150 eFt-os ügyvédi díjak duplájával tippelt.

Eszembe jut, hogy a külföldi követségeken ki voltak akasztva azok az éttermek címmel, névvel, akik az 1 milliós feketekávé számlákkal rongálták az ország hírnevét. Kíváncsi lennék, hogy vajon ennek az ügyvédnek a neve előbb-utóbb felkerül-e a külföldi követség hirdető táblájára? Mert szerintem oda való. Az ilyen pofátlanság miatt mindig szégyellem magam. Hiába, szemesnek áll a világ. Én meg az első konzultációért nem számolok fel díjat. Bár a többiért sem szoktam, de nem baj. Én így jobban érzem azért magam.

Ezt a történetet, bár súrolja a titoktartásunkat, az ügyvezető engedélyével tettem közzé.

Ez a szabály most 2012-ben érvényes. De biztos vagyok benne, hogy az elkövetkezendő években nem fogok unatkozni, mert ezt a blog bejegyzést mindig írhatom újra.

Öregségi nyugdíj

Egy a feladat, hogy érjük meg a 65 évet. Mert a normál földi halandó 65 évesen fog nyugdíjba menni.

Van néhány kivételezett évjárat:

• 1951-ben született         62 évesen mennek nyugdíjba.
• 1952-ban született         62 év és 183 nap betöltését követően
• 1953-ban született         63 évesen
• 1954-ben született         63 év és 183 nap betöltését követően
• 1955-ben született         64 évesen
• 1956-ban született         64 év és 183 nap betöltését követően
• 1957-ben született         65 év.

20 év szolgálati idő után már teljes nyugdíj jár. 15 év után csak résznyugdíjra lehet számítani. De ne gondoljuk, hogy ez olyan sok pénz, hogy az elköltése gondot fog okozni.

Nők kedvezményes nyugdíja

Azok a nők, akik legalább 40 év jogosultsági idővel rendelkeznek, koruktól függetlenül is jogosultak a nyugdíjra. Nem kell elérniük a 65 éves kort. Na ez a demó verzió! Mert nem egyformán mérik a normál öregségi nyugdíj szolgálati idejét, meg ennek a 40 éves nyugdíj formációnak az idejét. Ápolási időszak például kiesik. De ezzel együtt a ma 50 éves korosztályból szép számmal fogják tudni igénybe venni ezt a lehetőséget. Mert a 70-80-as években nem volt jellemző, hogy nem dolgozott valaki.

Mi van ma? Érettségi, főiskola vagy egyetem az első, majd a második. Mert az egy néha kevés. Minek is elsietni a boldog diákéveket? Aztán néhány év külföldi tekergés, nyelvtanulás, egy picit még a mama hotelban lógás… szóval futnak az évek. Aztán persze kiderül, hogy nem is olyan könnyű állást találni. Ezzel is kicsit telik az idő. Mire egy ifjú elhatározásra jut, hogy végre munkába kéne állni és talál is, közel jár a 30 éves korhoz.  Ha innen indul a 40 év, akkor már előbb eléri a 65 évet.

Szóval ez az intézmény előbb-utóbb kihal, vagy ismét kitolják a határidőt. 67-re, 70-re, netán 80-ra.

Balett művészeti életjáradék

Annak jár, aki magyarországi társulatoknál főfoglalkozásszerűen 25 évet legalább táncolt, és még nem töltötte be a nyugdíjkorhatárt. Nem egy népes tábor ez a kör, a feltételekről ezért többet nem is írnék.

Szolgálati nyugdíj, művész nyugdíj és hasonlók, előrehozott öregségi nyugdíj

Egyszerűen és röviden: megszűnt. Aki korábban jogosult volt ilyen ellátásra, az most korhatár előtti ellátásban részesül, de új igény nem adható már be. Erről már írtam, nem ismétlem magam.

Ha végignéz az ember az elmúlt 20 év történésein, egy tanulságot le kell vonni. Öngondoskodás! Nem elég a szolgálati időt gyűjteni, és nyugdíjas korunkban a postást várni. Mert a postás egyre később fog jönni, és egyre könnyebb lesz a táskája. Hanem az aktív időben kell gondolni arra, hogy lesznek szűk esztendők. Számtalan megtakarítási forma van, és nem egy mellett kell leállni. Portfólióban kell gondolkozni.

Miről is van szó? A számlának alakilag, tartalmilag hitelesnek kell lennie. Egy sereg rendelet sorolja fel, hogy mi legyen feltüntetve egy számlán. A eladó neve, címe, adószáma, stb. Nem sorolom. Szerintem ezt már minden vállalkozó pontosan tudja. Csak néhány extrém példát, buktatók felsorolok.

• Számla sorszáma: egyszerűnek tűnik? Pedig nem az. A NAV a honlapján közzétesz nyomdai úton előállított számlákhoz tartozó sorszám intervallumot. Ha befogadott számlánk sorszáma itt nem található meg, akkor bajban vagyunk, mert számlánk pont semmire sem jó. Megoldás? Egyenként lekérdezni a tömbök sorszám érvényességét.  Jó szórakozást hozzá!
• Eladónk tevékenysége nem szerepel a NAV által ismert és bejelentett tevékenységek között. Ez is érdekes próbálkozás, könnyű lépre menni. Részben nehéz megtalálni azt a lekérdező menüt a NAV honlapon, ami adószámra megadja a bejelentett tevékenységet.  De nem ez a legkisebb gond. Van egy társasági szerződés, benne felsorolva az összes tevékenység. Úgy hinnénk, hogy ez rendben van. Régen a cégbíróság átadta a tevékenységi jegyzékeket a NAV-nak, most nem teszi. Tehát a két adatbázis néhol nem is hasonlít egymásra. Ha úgy jön ki a lépés, hogy a NAV nem tud a tevékenységről (csak a cégbíróság), amiről a számlánk szól, bajban vagyunk. Ismét nem jó a számlánk semmire. Ha biztosra akarunk menni, akkor minden egyes tevékenységet ellenőrzünk, és célszerű ezt archiválni is. Mert egy későbbi ellenőrzésnél kiderülhet, hogy már a tevékenység nem is létezik. Mert sokkal korábbi dátummal törölték azt. Furán hangzik, de egy korábbi dátumra is lehet tevékenységet törölni.

Na és mi van a számlázó programokkal? Sok ingyenesen letölthető program van fent a neten, szinte alig kell adatot megadni. Törvényalkotók figyelem! Még bő lehetőség rejlik itt, hogy hogyan lehetne a vállalkozások életét tovább keseríteni. Nem járja, hogy ez alig szabályozott fejezet kimaradjon!

Lenne egy fogadásom. Ha valaki türelemmel végig akarja nézni az összes számláját, hogy formailag szabályos-e és ezzel alkalmas-e az ÁFA levonására, szerintem meglepődne. Hogy nem elvétve, hanem nagy számban lennének alakilag és tartalmilag alkalmatlan számlák. Ismét kikötöttünk a nyuszi sapkája adózásnál. Ilyenkor mindig eszembe ötlik, hogy bárhol külföldön nem tartozik nemzetbiztonsági témakörbe a számla és annak formai tartalma. Ellenben külföldön jobb az adó behajtása és az adózási morál. Ott azzal foglalkoznak az adóhivatalban. Nálunk a számla alaki része a kardinális kérdés. No comment.

Költségvetési csalás néven látott napvilágot az új fejezet. Röviden a lényeges elemek:

• Mit is jelent az adózás során a megtévesztő magatartás? Ha átverjük a NAV-ot, vagy csak lényeges információt elhallgatunk. Ez már kimeríti a törvény által használt „tévedésbe ejt, tévedésben tart, vagy a valós tényt elhallgat” fogalomkört. Így nem túl ésszerű a bizonylatok és adatok meghamisítása, mert ha ezzel kevesebb adót fizetünk, vagy netán valami támogatást igénylünk, akkor már akár 3 év szabadságvesztést is kaphatunk.
• Szintén gond a kedvezmények jogtalan igénybevétele.
• De ide tartozik még a pályázati pénzek nem a célnak megfelelő felhasználása is. Ha a pályázati pénzünket például termelő eszköz beruházásra nyertük, akkor nem lehet azt áruvásárlásra elkölteni.

A büntetési tétel súlyos. Kezdésnek 3 év nem kevés. De ha üzletszerűen, netán bűnszövetségben, akkor 5 vagy akár több is lehet.

Korábban volt a Btk-ban a társadalombiztosításokkal kapcsolatos csalás, de ezt most jó alaposan kibővítették.

Figyelem, fontos!

Az ügyvezetők, cégvezetők felelőssége még jobban megnőtt, mert ha ellenőrzési kötelezettségüket elmulasztva nem akadályozzák meg a csalást saját cégüknél, akkor 5 évig terjedő szabadságvesztés fenyegetése alatt élhetik napjaikat, még akkor is, ha nem ők követték el a csalást. Az ő bűnük csak az, hogy az ellenőrzési kötelezettségüknek nem tettek eleget. Így azt a megszokott életképet most elfelejthetjük, hogy egy-egy stiklinél valahogy mindig egy teljesen ártatlan titkárnőt hurcolnak meg. A főnök meg megússza.

1991-ben és ezután még néhány évben az adóbevallás éves nyomtatványa egyetlen A/3-as méretű lap volt. Egy-egy sor a különféle adónemeknek. Ezen volt ÁFA, járulék, társasági adó, és minden. Ez a boldog békeidő már nagyon régen elmúlt. Azóta folyton csökkentik a vállalkozások adminisztrációs terheit, amitől egyre több fajta bevallást adunk be, és évről évre egyre több oldalból állnak ezek a bevallások. Csak egy példát hozok fel, idén is sikerült egy új gyöngyszemet a köztudatba vetni. A szakképzési hozzájárulás most már fél év helyett havi adó lett.

Nem akarok senkit untatni, hogy történelmi távlatokba visszakutatok, és összehasonlítgatom a bevallások adattartalmának, terjedelmének növekedését. Helyette inkább a jövőre életbe lépő új ÁFA ötletet szeretném kicsit bemutatni:

2013-tól az ÁFA bevallások megszokott sorai mellé (értem ezalatt a befizetendő és a visszaigényelhető adó összegét) TÉTELESEN fel kell sorolni, hogy ezek az összegek pontosan milyen számlákból jöttek össze. Több előadáson voltam, ahol eltérő megoldásokat mondtak az előadók.

A kivitelezhető verzió, hogy minden számla összes adatát egy-egy sorba be kell írni a bevallási programba. Hallottam olyan verziót is, hogy minden számlát be kell szkennelni és csatolni kell a bevallásokhoz. Eljátszottam a gondolattal, hogy vajon egy nagy cég (MOL, T-com és társai) vajon egy hónapban hány bejövő és kimenő számlát könyvel le? Ha ezt szkenneli, gigantikus méretű elektronikus adat keletkezik. Úgy elképzelem az APEH ügyintézőt, ahogy ezek között az oldalak között lapozgat. Igen mulatságot vízió. Közel egy év van még hátra, hogy ezt bevezetik. Több szakmai fórum próbál érveket felsorakoztatni, hogy ez a rendelkezés kimaradjon a törvényből. Én még azért reménykedem, hogy így lesz.

Vegyük alapul a Norex ÁFA bevallását. Havonta küldjük be. A szállítóink között sok olyan vállalkozás van, akik kicsi cégek és negyedévente vagy évente egyszer kell csak bevallást tenniük. Ha az én jogszerű áfa levonásomat akarja a hivatal ellenőrizni, akkor nyilván egy részét látja is havonta, de egy részét nem. Elérte a célját a rendszer? Dehogy érte el! Fel nem foghatom, hogy ez mire jó. Egy újabb felület a büntetések bevetésére? Lehet.

Amikor még működött a magánnyugdíjpénztári rendszer, akkor egy dolgozó foglalkoztatása kimeríthetetlen adminisztrációs műhelyeket teremtett.

• Felvettem az embert, kitöltöttem egy bejelentést az APEH felé.
• Az adat tovább ment az OEP-be, TAJ szám ellenőrzés.
• Majd havonta bevallást adtam be, hogy mennyit keresett.
• Másik bevallás a magánnyugdíjpénztárak felé
• Majd évvégén az összes jövedelméről az Nyugdíjfolyósítónak is jelentettem.

Ez ugyanarra az adatra 4 számítógép, 4 fűtött hivatal, 4 ember, amiből 3 pont felesleges. És ezt persze a mi adónkból fizetik. És működik a rendszer? Nem. Mert ha valaki januárban munkahelyet változtat és megbetegszik, akkor rájön, hogy kb 3 hónapig piros a TAJ száma. Ez 2012-es gyakorlat, de gondolom korábban se nagyon volt másként. De ha csak visszagondolok a magánnyugdíjpénztárakban meglévő hatalmas rendetlenségre, ami a tagdíjak körül volt…. Elfog a dühroham. Azért az pozitív, hogy ebből a sok felesleges dologból néhány mára megszűnt. Ha nem is teljesen jó, de javult.

Az elektronikus számla körüli hivatali izgalom megér egy külön fejezetet. Lassan egy e-számlával több a macera, mint a papírral. Ezt a Lajtán túl vajon jobban csinálják?

Ez egy végeláthatatlan kígyó, ami drágán működik és rosszul.

A baromfiudvarban sem tudni pontosan, hogy miért kezdik egymás csipkedni a tyúkok. De ha egyszer nekifognak, akkor azt elég durván csinálják.

Az utóbbi időben valahogy ilyen érzésem van. Kezdődött a törvények változásával. Pontosabban fogalmazok: kezdődött a törvények fenekestül való felfordításával. Azt tapasztalom, hogy ez mindig kihozza a cégvezetőket a sodrából. És jönnek a teljesen értelmetlen kérdések: miért? Miért… Miért? Hát csak! Miért ne?

De álmomban sem gondoltam volna, hogy a kamarai regisztráció szinte azonnali, viharos és általános felháborodást kelt. Én már puffogtam miatta egy sort, de nem gondoltam, hogy mindenki dühös lesz.

Úgy kezdődött, hogy először szó szerint a homokba dugtam a fejem. És nem akartam tudomásul venni, hogy regisztrálni kell. Aztán összeszedtem az információkat, és próbáltam értesíteni az ügyfeleket. Ők ekkor kezdték a homokba dugni az agyukat. Aztán megcsináltam a regisztrációt és elküldtem mindenkinek e-mailen. Hogy csak alá kelljen írniuk. Majd az 5000 Ft-ról is kiküldtem az értesítőket. Na ez volt az a kritikus pont, ami kicsapta a biztosítékot. Van, aki rám döntötte mérgét. Ez nem baj, én volt kéznél. Van, aki csak mérgelődött. És ezzel kész.

De azért van tanulsága is a dolognak.

Most megváltozott szinte az egész adózás, újra kellett tanulni a szakmát nekünk, a cégvezetőknek is sok új macera borzolta az idegeit. A gazdaság nem a fénykorát teljesíti, az adóemelések miatt minden vállalkozás küzd problémákkal. Szinte minden cég a felszínen maradásért harcol, hogy legalább ne csökkenjen az árbevétel és hasonlók. Már éppen lenyomta a vezetés a saját torkán, hogy a szűkülő lehetőségek között a jegybanki kamatot lényegesen meghaladó mértékben, néhol 26 %-os béremelésre is teremtsen fedezetet, és ekkor…… 5000 Ft-ért regisztrálja magát a kamaránál.

De az indok a legpofátlanabb. Napok óta mást se hallani a médiában. Hogy a kamara ezzel a regisztrációval fogja rendbe tenni végre(!) a nyilvántartásokat a cégek között.

Ebből mi derül ki? Hogy se az APEH-ban se a cégbíróságon nincs rend? Hogy azok a nyilvántartások nem jók és használhatatlanok? Hát ne nézzék a vállalkozásokat hülyének! Egyébként, ha a cégek egy része még mérleget sem, és bevallást sem ad be, akkor miért pont ezt a kamarai regisztrációt tenné meg? Magyarul pontosan semmire nem lesz használható ez a csodás új nyilvántartás. Mert teljes körű ugyan tuti nem lesz.

Ez semmi egyéb, mint lenyúlás. De töményen.