Mert ha tudta volna, hogy Magyarországon felszámolónak érdemes elszegődni, akkor kihagyta volna az összes amerikai stiklijét.
A több mint 20 éves működésünk alatt sajnos nem kevés cég felszámolásában és végelszámolásában kellett közreműködnöm. Végelszámolás azt jelenti, hogy egy cég elhatározza a megszűnését, nincs tartozása, rendezett az adója, csak az addig folytatott tevékenységét akarja megszűntetni. Ezzel a dologgal nincs is baj.
Felszámolás más eset. Ott pórul járt beszállítók, hitelezők garmada és az adóhivatal is reméli, hogy a jogosan neki járó pénzt a csőd közelében lévő cég megfizeti. Persze a remény hal meg utoljára. Felszámolás az újkori történelmünk egy sötét világa. Én még nem találkoztam egyetlen élő felszámolóval sem, aki tisztességesen és becsületesen, a volt tulajdonosok érdekét figyelembe vevő magatartással végezte volna a dolgát. De aki nekem ilyet példa esettel bemutat, annak fizetek egy sört. Fel nem foghatom, hogy a rendszerváltás óta az összes kormányzat miért nem szab gátat ennek a dolognak.
Na de miről is beszélek? Többféle helyzet is létezik.
Az egyik: Van egy normálisan működő cég, hirtelen likviditási nehézsége akad, a vezetés rosszul kezeli a helyzetet. Nem tanúsít megegyezési készséget, keménykedik feleslegesen, így végül az egyik hitelezője bepörög és megindítja a felszámolást. A bíróság kirendeli a felszámolót, és kész a baj. Az előkészítetlen gazdasági helyzetben megjelenik Al Caponénk, felméri a cég vagyonát és azonnal kész a stratégiája. Első körben kirúgja az embereket, mit számít neki az ebből élő családok tragédiája. A cég eladható eszközeit számba veszi, és a valós piaci ár értékének töredékéért hasznosítja. Naná, hogy a zsebbe is csúszik egy kis pénz. A még pofátlanabb változatú Al Capone például a kocsit bérbe adja (most ne is beszéljünk arról, hogy jogszerű-e ez a tevékenysége a cégnek), majd érdekes módon a kocsit ellopják, összetörik és eltűnik a süllyesztőben. Lehet tippelni, hogy az ügyletből mennyi bérleti díj folyik be! Bingo, természetesen semmi. Feljelentés, rendőrségi ügy nincs, hisz Al Capone úgy ítéli meg, hogy semmi komoly nem történt. Ha valaki utána menne az ilyen ügyeknek, biztosan érdekes krimiket tudna felgöngyölni.
Természetesen a cég készpénze szőrén szálán eltűnik, majd előbb utóbb pert is indítanak a tulajdonosok ellen, hogy fizessenek a cégbe be pénzeket. A jogos hitelezők általában nem kapják meg a pénzüket, állítólag van olyan statisztika, hogy néhány százalék azért kap valamit. Én ebben a városi legendában nem hiszek.
Ha még ebben a folyamban valahol rendőrség is vizsgálódik Al Caponénk rémtetteivel kapcsolatban, az eljárások valahogy mindig elhalnak, és sehova nem vezetnek.
A másik: Amikor a cég vezetése is kijárta már a felvételi előkészítőt a maffia iskolában. Az eszközök kézen-közön elfogytak, egyre több a hitelező, a cég vagyona már eltűnt. Sőt, a pénzeszköze is pénztárban vannak kimutatva. Láttam már olyan céget, ahol 20-30 milliós készpénz volt a pénztárban persze csak papíron. Hát jön Al Caponénk, és döbbenten látja, már neki nincs mit ellopnia. Iszonyat haragra gerjed, és azonnal feljelenti a volt ügyvezetést. A könyvelő jár be a nyomozókhoz kihallgatásra. Egyre harciasabb a felszámoló, vége hossza nincs az ügynek.
Ebben a változatban persze van az egyszerűsített megoldás, amikor a volt vezetés fizeti Al Caponénk „honoráriumát” természetesen zsebbe. Na, ilyenkor varázsütésre lezáródik az ügy, nincs feljelentés, és csak a hitelezők szívják meg. Hogy miért érdemes a volt vezetésnek fizetni? Hogy ő is megússza a hűvös cellát.
A harmadik változat, a fehérgalléros kör: Ez minden idők leggusztustalanabb változata. Van egy jól működő cég, fizeti hiteleit és kötelezettségeit. Az iparágat valaki kinézi magának, akinek persze jó kapcsolatai vannak a bankkal. A bank minden indok nélkül visszahívja a hiteleit. A cég azonnal térden van, megindul a felszámolás. A beszállítók és a tulajdonosok megszívják, ahogy ez kötelezően szokott lenni. A cég így már egy jól „lealkudott” áron át tud kerülni annak a kezébe, aki eleve meg akarta azt szerezni.
Nem akarja nekem valaki egyszer elmagyarázni, hogy a hatóságok, és kormányok (az éppen aktuális pártszíntől függetlenül) miért nénik ölbe tett kézzel ezt a folyamatot? A felszámolóknak miért van teljhatalma a cég felett, miért nem kötelező a könyvvizsgálat vagy hasonló külső kontroll a felszámolási eljárások alatt? Miért nincs következménye annak, ha egy felszámoló nyilvánvaló tisztességtelenségeket tesz? Igazságszolgáltatás ma Magyarországon nincs, én a bíróságok munkáját jogszolgáltatásnak nevezem. Ami néha inkább jogtalanság szolgáltatás, semmi egyéb. Sok embernek keresnék valami sötét fűtetlen cellában helyet Alcatrazban.
Vélemény, hozzászólás?